Bányamunkás, 1950 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1950-01-01 / 1. szám

2 BÁNYAMUNKÁS MÁR 12.000 BÁNYÁSZ ÜDÜLHET EBBEN AZ ÉVBEN Gondoskodás történt a kisgyerekes anyák üdültetéséről is A Magyar Dolgozók Pártja pro­gramnyilatkozatában kimondja, hogy „dolgozóink üdülését, gyermekeik nyaralását állami segítséggel minél nagyobb arányban kell megvalósí­tani.“ Alkotmányunk törvényileg biz­tosítja a dolgozók pihenéshez és üdüléséhez való jogát. A SZOT Üdülési Központja teljes egészében igyekszik végrehajtani Pártunk programjának ezt a részét és megvalósítja Alkotmányunk ide vonatkozó pontját. Már 1949-ben, amikor a SZOT vette kezébe a dol­gozók üdültetésének megszervezését és irányítását, erőteljes fordulat kö­vetkezett be ezen a téren. 1949-ben közel 300 ezer dolgozó és családtagja töltötte fizetéses szabadságidejét a szakszervezetek üdülőiben. 3000 elmunkás megy Galyatetőre Az ötéves terv az üdültetés terén is éreztetni fogja hatását. 1950-ben még több üdülőépület fog a dolgozók rendelkezésére állni, az eddiginél lé­nyegesen több férőhellyel. Ez évben 40 százalékkal több dolgozó üdülhet már, mint az el­múlt évben, élmunkái az eddiginek kétszerese, csereüdültetésben pedig ötször annyi dolgozónk vehet majd részt, mint 1949- ben. Az idén 3000 élmunkás kap teljesen ingyenes beutalást a gályá­sétól nagyszállóba. A kisgyermekes anyák részére speciális üdülőket ren­deztek be, melyekben négy éven aluli gyermekükkel minden tekintetben zavartalanul pihenhetnek. A SZOT Üdültetési Osztálya 1950- re az egész évet felölelő kész tervvel rendelkezik, ami feltétlenül fontos, mivel az idén először az üdül­tetés nemcsak nyáron, hanem egész éven át, ősszel és télen is folyik majd. Ez az alaposan előkészített terv biztosít bennünket arról, hogy az 1950. évi üdültetés a dolgozók érde­keinek megfelelően, a legkifogástala­­nabbul forr lezajlani.­ ­ a munkához való viszony Az üdültetésnél elsősorban a dol­gozóknak a termeléshez való viszo­nya lesz az irányadó. Természetes az, hogy aki a termelésben, a szocia­lizmus építésében leginkább kivette a részét, annak van szüksége legjob­ban arra, hogy pihenésben részesül­jön. Mindenesetre mindenki idejében jelentse be, mikor akar szabadságra menni, hogy megfelelő helyet lehes­sen biztosítani számára. Mint eddig, a dolgozók hozzátartozói is részt­­vehetnek az üdültetésben. Ez irányban további kedvezményt lép­tettek életbe, amennyiben a kisebb keresetű dolgozók hozzátartozói ke­vesebbet fizetnek. Haladás történt az irányban is, hogy ez évben sokkal fokozottabban figyelembe veszik az üdülni szándé­kozó egészségügyi szempontjait. Az egyes dolgozókat lehetőleg olyan üdülőkbe utalják be, amelyekre pihe­nése, munkaképességének helyreállí­tása céljából legjobban szüksége van, aszerint, hogy az illetők milyen ipar­ágban s ezen belül milyen munkában dolgoznak. Akinek orvosi vizsgálat megállapítása alapján például gyógy­­üdültetésre van szüksége, azt gyógy­üdülőbe küldik. Ez természetesen nem érinti az OTI gyógyüdültetési beutalásait. Azok, akiknek fokozottan állandó gyógykezelésre van szüksé­gük, azt az OTI útján ezután is megkapják A gyógyüdülőkbe beutal­tak ingyenes orvosi kezelésben ré­szesülnek és a fürdőt is ingyenesen használhatják. Ismételten ki kell emelnünk, hogy a SZOT üdültetési tervében első he­lyen áll az anya- ás csecsemővédelem támogatása. 1950-ben kétszer annyi anya és há­romszor annyi gyermek üdülhet, mint eddig, a gyermekek korhatárát pedig 5 éve emelik fel. Könyvtárak, előadások, sportfelszerelések Az eddiginél sokkal fokozottabban gondoskodik az üdültetési terv az­­ üdülő dolgozók szórakoztatásáról és főleg kulturális igényeik kielégítéséről. Az üdülőhelyeken könyvtárak, sportfelszerelések fog­nak állni a beutaltak rendelkezé­sére, ami pedig kultúréletük kielégítését illeti, ez évben a lehető legtökélete­sebben megszervezett kultúrmunka folyik már a SZOT irányításával minden egyes üdülőtelepen. E célból kultúrvezető iskolát állítottak fel, s az onnan kikerülő 60 kultúrfelelős szervezi meg az üdülők kulturális éle­tét. A felnőttek mellett a gyermekek szórakoztatásáról is gondoskodnak. A gyermeküdülőkben bábszínházelőadá­sokat és mozielőadásokat rendeznek. Ebben az évben az üdültetési akció keretében már 12.000 bányaipari dolgozó ve­het részt kedvezményes üdültetés­ben. 500 élmunkás és kiváló­ mun­kás teljesen ingyenesen üdülhet Minden üdülőcsoportba 19 élmunkás, illetve kiváló munkás lesz beosztva, akik az előírt díjazás mellett létszá­muknak 25 százalékában hozzátar­tozóikat is magukkal vihetik. A fizetendő térítési díjak úgy a nyári, mint a téli időszakban a kö­vetkezők: I. kategória:­­500 Ft havi fizetésig napi 4 Ft; II.: 700 Ft havi fizetésig napi 6 Ft; III.: 900 Ft havi fizetésig napi 8 Ft; IV.: 1500 Ft havi fizeté­sig napi 12 Ft; V.: 1500 Ft havi fizeté­sen felül napi 15 Ft. A II—V. kate­góriába tartozó dolgozók, ha legalább két gyermek után kapnak családi pótlékot, egy kategóriával alacso­nyabb térítést fizetnek. Az igényjogosult dolgozó nem dol­gozó hozzátartozója az alábbi feltéte­lek mellett részesülhet üdülésben: Ha az üdülésre jogosult fizetése 500 Ft-ig terjed, napi 13 Ft-ért, 700 Ft fizetésig napi 14 Ft-ért, 900 Ft fizetésig napi 16 Ft-ért, 1500 Ft fize­tésig napi 17 Ft-ért, 1500 Ft fizetésen felül napi 20 Ft-ért üdülhet. Az élmunkás dolgozó hozzátarto­zója az üdülést a rendes üdülésre megállapított hozzájárulási díj mel­lett (napi 4, 6, 8, 12, 15 Ft lefizeté­sével) veheti igénybe. Nem dolgozó hozzátartozója az üdülést a rendes üdülésben a hozzátartozókra megál­lapított térítés mellett veheti igénybe (13, 14, 15, 17, 29 Ft-ért). Ebben az esetben tehát a hozzájárulási díj a jogosult élmunkás fizetéséhez igazo­dik. Az élmunkás-üdülés előtt orvosi vizsgálat kötelező. (Üzemi orvos, vagy kerületi orvos.) Az élmunkás vagy kiváló munkás orvosi javaslat alapján gyógyüdülést is ingyenesen igénybe vehet. Az erre a célra létesített speciális üdülőhelyeken 1-5 éves gyermekek­kel együtt beutalt anyák fizetésük arányában megállapított hozzájáru­lási díjat fizetnek, míg a gyermek üdülése ingyenes. Az üdülés igénybe­vétele előtt orvosi vizsgálat kötelező. Hogy a SZOT ilyen nagyszabású üdülési tervet készíthetett és azt meg is valósíthatja, egyedül Pártunknak köszönhetjük, amely mindent elkövet a dolgozók jóléte, szociális ellátásá­nak legmagasabb színvonalra eme­lése érdekében. Pártunk olyan lehető­ségeket teremtett számukra ezen a téren is, amilyenről mi, magyar dol­gozók azelőtt még álmodni sem mer­tünk volna. Éljünk tehát ezzel a nagyszerű lehetőséggel, hogy szabad­ságunk letelte után kipihenten, még fokozottabb mértékben kapcsolódhas­sunk be a termelésbe, szocialista ha­■7­ártb ftilantrácános- mimk­ájába! Dolgozok Im­ák Tanulással a szocialism­us felé Köszönetünket fejezzük ki a dicsőséges Szovjet Hadseregnek és Sztálin elvtársnak, hogy felszabadított bennünket a fasizmus rabigája alól és megnyitotta előttünk a fejlődés útját. Köszönettel tartozunk Pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy lehetőséget nyújtott számunkra, hogy élhessünk szabad-­ságunkkal, jogainkkal és tanulással, szakmai továbbképzésünkkel is előbbre vihessük a szocializmus ügyét. Régi kívánságunk teljesült nekünk, a bányagépeket kiszolgáló kezelőszemélyzetnek azzal, hogy most, novem­ber 15-én képesítési vizsgáit tehettünk a gépkezelésről. Ezúton mondunk köszönetet még Herold Gyula gépészmérnök, gépé­szeti felügyelő szaktársnak, továbbá Menyhért László mérnök, Varras Ist­ván, Csendes András, Gregor Gyula, és Vilmos László szak­ár­soknak, ak­i fáradhatatlan odaadással gyarapították tudásunkat, ígérjük Sztálin elvtársnak, Pártunknak és Rákosi elvtársinak, hogy neon leszünk hálátalanok. Modem, igyekvésünkkel azon leszünk, hogy megvalósítsuk ötéves tervünket és ezzel megkezdjük a szocializmus építé­sét hazánkban és erősítsük a Szovjetunió-viezette béketábort, a haladó népek nemzetközi együttműködését. A 13­. szuhak­álléi bányaüzem gépkezelői.. „A szabadságot nagyon meg kell becsülni!" Válasz Franciaországból két cikkünkre Október 15-i számunkban a­­dol­gozók írják" rovatban „Pista már a saját földjén arat" címmel cikket kö­zöltünk. A cikket Fekete Márton, Ta­tabánya X-es aknai csillés elvtárs írta. A cikkre Fekete elvtárs igen érdekes választ kapott _ Franciaor­szágból, Pas de Calaisból — lapunk ugyancsak eljut. Alább közöl­jük franciaországi elvtársunk figye­lemreméltó észrevételeit „Tisztelt elvtársi Olvastam a „Bányamunkás” XXXI. évfolyam 22. számát. Ott láttam az Ön nevét aláírva a „Pista már a saját földjén arat” című cikk alatt. Örülök annak a Pistának a sorsán és sajná­lom, hogy én is nem mondhatom ezt el magamról. Dehát én egy kicsit ko­rábban születtem. Nem is éppen egyedül erről szeret­nék írni Mindjárt szemben a Pistáról szóló cikkel egy másik cikkben meg ez áll: „A búcsú fontosabb, mint a ter­melés?” Ez a cikk Ilona-bányáról szól. Ez nem helyes, elvtársak! A sza­badságot nagyon meg kell becsülni. Az ilyen felelőtlen magatartás arra emlékeztet, mint amikor egyes „hő­sök” a spanyol szabadságharcban ott­hagyták hadtársaikat és itt bankettez­­tek, nem törődve a szabadságharc hő­seivel, árváival és özvegyeivel. Olyan magatartás ez, mint az első háború­ban —­ mert ebben is volt részem — a tiszt uraké, akik hátul gubbasztot­tak, amit a katonák hercoltak és éle­tüket áldozták, s csak a futásban jártak az élen. Az ilona-bányai munkásoknak nem szabad gyorsan elfelejteniük — amit sok munkás túl gyorsan elfelejt —, hogy hogy volt és mi volt a fasiszta időkben. Mi, fran­ciaországi dolgozók nem felejthetjük el, mert ma is érez­zük a tőke szömyű nyomását Majd legközelebb bővebben megírom itteni helyzetünket és megpróbálok rámutatni a többi hibákra is, amit a munkásosztály elkövethet és elkövet. Pas de Calais.” (Aláírás — bizonyára okkal — nincs.) ♦ örömmel közöljük franciaországi dolgozótársunk észrevételeit. Örül­nénk, ha megtudnánk nevét, foglal­kozását (természetesen, ha nem kí­vánja, nem hozzuk nyilvánosságra) és valóban olvashatnánk további le­veleit. Öreg bányász levele Virginiába A „Magyar Jövő“, a haladó ameri­kai magyarok napilapja egy tata­bányai nyugdíjas bányász elvtárs le­velét közli, régen kivándorolt west­­virginiai barátjához. „Ha hazajönnél, nem ismernél rá régen elhagyott hazádra" — írja bol­dog örömmel, öntudatos öreg elvtárs­­sunk, íme — tisztelt .Amerika Hangja“: ez az új Magyarország hangja, a felszabadult magyar bányászok hangjai 1950 tautjár­a. Megnyitották az 1000-ik Népbolt-árudát Tatabányán Nép- demokr­tikus torm­ányza­­tunk — a Magyar Dolgozók Pártja programjának megfelelően — min­dent elkövet, hogy a dolgozó lakos­ság áruellátásánál is fokozatosan megszüntesse a kizsákmányolást. A szocialista áruelosztás céljából a kormány állami kezelésben lévő, állami irányítással működő kiskeres­­kedéseket létesít az ország legkü­lönbözőbb vidékein, elsősorrba­n az iparvid­ékekein, így a bányavidé­keken is. December 22.én adták át rendel­tetésének az 1000-ik Népiboh­­ámdát, egyikét azoknak a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzleteiknek, melyeket kormányunk a dolgozó nép jobb, olcsóbb és gyorsabb áru­­ellátása céljából rendszeresített. Az IOCC-­k Népbőlt-áruja Tata­bányán nyílott meg, amellyel a „Népbolt" központi vezetősége meg­­tisztelik­tteét akarta kifejezni a bányaipari dolgozók iránt, akiknek létesítményéből, a Csille Bányász­­ellátó Vállalatiból fejlődőtt ki az egész országot behálózó mai Nép­­bolt.szervezet. Az 1000-ik Né­pbolt.üzletet, amely Sztálin elvtárs szüle­­sz­­apjára ké­szült el és ezért a 70-es számot kapta, bensőséges ünnepség kereté­ben Vajda Imre elvtárs belkeres­kedelmi államtitkár nyitta­ meg. Hangsúlyozóban figyelmébe aján­lotta az áruda dolgozóinak azt az irányadó szempontot, hogy­­ az áru van az emberért és nem az ember az áruért Az ünnepélyes megnyitáson fel­szólalt Szabó György elv­társ, a X. akna élmunkás vájárja is, aki a bányászok nevében megköszönte, hogy a népi demokrácia ilyen töké­letesen felszerelt üzlete épített, amelyben Tatabánya dóig és az élelmiszertől a ruházati­­ ebekig mindent egy helyen megvás­árhat­nak. A bányászasszonyok boldogan üdvöz­lik népi demokráciánk új tatabányai létesítményét d'sP4M£től az €£féái df&tÁl&aifadiájifgik 4e§gJdaUw$éáédí€ / Január hó 2-án a­­IPBOLT árudák leltározás miatt csak­ reggel 7-től délelőtt 13 óráig tartanak nyitva

Next