Bányamunkás, 1970 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
A második otthon legyen Mit tesz a Kőolajvezeték Vállalat a fluktuáció megállításáért? Nem egyszer volt a tanácskozások témája a munkásvándorlás a Kőolajvezeték Vállalatnál. S mindig ugyanarra a végső következtetésre jutottak: meg kell állítani a fluktuációt, mert káros a népgazdaságnak, a vállalatnak és az egyén számára is. Az utóbbira bizonyságul álljon itt az 1969. évi baleseti statisztika adata, miszerint a balesetet szenvedettek túlnyomó része — 40,5 százaléka — 1 évnél nem dolgozik régebben a vállalatnál. Azok közül, akik több mint 15 évet töltöttek a vállalatnál, mindössze egy került a munkavédelmi statisztikába. Azaz a gyakorlatlansággal egyenes arányban áll a baleset növekedése, még több lesz. Üzemi lapot alapítottak, nagyon sok istenháta mögötti munkahely rádiót, televíziót kapott. Napirenden van a leglényegesebb, az igazságos és differenciált bérezés, amely figyelembe veszi a munkában eltöltött időt, és a teljesítményt is. Ezt az elvet már az idei nyereségrészesedés osztásakor is érvényesítették, s anyagiakkal is kifejezték, hogy többet érdemelnek azok, akik hűek a vállalathoz, megismerik gondjait, problémáit, feladatait, s becsülettel helytállva igyekeznek a maguk posztján előmozdítani a nagy cél elérését, az ország szénhidrogénnel való jó ellátását Azok viszont, akik egy-kettőre kereket oldanak, a zsebükön is érzik: vándormadárnak lenni nem dicsőség ... Saját kérésre telepített üzembe való áthelyezés 10 százalékos bércsökkenéssel jár. Magasabb jövedelem a termelőszövetkezetekben A Kőolajvezeték Vállalat szerte az országban hármas tevékenységet fejt ki: építi a kőolaj- és gázvezetékeket, szállítja a szénhidrogéneket, s végül ellátja a lakosságot propán-butánnal. Van ebben a hármas tevékenységben néhány olyan sajátosság, ami nem vonzza, sőt bizonyos fokig eltávolítja az embereket, s ez: a vándorélet, a balesetveszély, az időjárás viszontagságainak kitett nehéz fizikai munka. Sokan nem tudnak ezekkel megbarátkozni, s néhány nap vagy néhány hónap múlva veszik a kalapjukat s odébb állnak; leggyakrabban a közeli termelőszövetkezetekben vállalnak munkát. Azokban ugyanis nagyobb jövedelemre tudnak szert tenni — könynyebb és veszélytelenebb munkával. Az említett körülmények határozták meg alapvetően a Kőolajvezeték Vállalat vezetőinek feladatait a fluktuáció elleni küzdelemben. De mit is tettek, illetve tesznek azért, hogy megállítsák a vándorlást? Négymillió forint bérfejlesztésre Az elmúlt napokban zsűrizte a bizottság azt a lakókocsit, amelyet a Kőolajvezeték Vállalat rendelt a Sarkadi Gépjavítótól — egyedi terv alapján. Azaz, a gyártóknak megszabták, milyen legyen a lakókocsi belseje, anyaga, stb. A Sarkadi Gépjavító figyelembe vette a kívánalmakat, s a korábbinál jobban szigetelt, nyolc helyett, négy ágyas, öltöző szekrénnyel ellátott lakókocsit készített. Igyekeztek a kérésnek megfelelően otthonos körülményeket kialakítani. Például a falban az ágyak mellett burába rejtett olvasólámpa van, mintha csak szállodai szobában lenne. Vezetékes vizet biztosít az új lakosztály. Figyelembe vették a túlfűtéssel járó veszélyeket is, s a régi nagyteljesítményű olajkályhák helyett Minikalort állítottak be. Csupán a 120 lakókocsi megvásárlásával a vállalat több mint egymillió forintot költött a munkások élet- és munkakörülményeinek javítására. De ez a legfrissebb esemény. Ezt megelőzően is tettek lépéseket az otthonos környezet kialakítására. Négyszemélyes, úgynevezett kisházakat vásároltak néhány építésvezetőség dolgozóinak, öt új fürdő-, továbbá étkező- és kultúrkocsit kaptak a munkások. A fiatal műszakiak kötődését mozdítja elő a Siófokon felépített munkásszállás. Az igali gyógyfürdőnél víkendházat létesített a vállalat a hidegben reumát szerzett, s gyógyulni vágyó dolgozók számára. Közel hozták az orvost a munkahelyhez, azzal, hogy a vállalat több mint egymillió forintos beruházással üzemorvosi rendelést hozott létre. Az orvos korszerű műszerekkel diagnosztizál, s ha kell kezeli is a betegeket, előmozdítja a betegségek, munkahelyi ártalmak megelőzést Sokat költött a vállalat a dolgozók műveltségének emelésére is, a továbbtanulásra, a szakszerű rendszeres tájékoztatásra. Tavaly ötvenkét tanfolyamot indítottak. Az idén Vezet az építészeti üzem Jubileumi verseny az újítómozgalomban Még az év elején hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére újítási versenyt hirdetett a Tatabányai Szénbányák igazgatósága és szakszervezeti bizottsága az újítók és az üzemek között. A verseny támogatására elkészült az 1970. évi újítási feladatterv, amely részletesen tartalmazta a megoldásra váró feladatokat, valamennyi üzemben. A tervet mindenütt megkapták, s hogy nem tették az íróasztal fiókjába, azt szemléletesen bizonyítják az elmúlt öt hónap eredményei. A múlt év első hónapjában a Tatabányai Szénbányák újítói összesen 339 javaslatot nyújtottak be, az idén ugyanebben az időszakban 451-et, 32 százalékkal többet a tavalyinál. A vállalat újítási osztályának vezetője az eddigi eredményekről már tájékoztatta is az üzemek szb-titkárait, s megköszönte segítségüket. Az újítómozgalom fejlődése, s gazdaságilag mind nagyobb hasznossága Tatabányán, a Vállalat újítási osztálya és szakszervezeti bizottsága közös munkájának, erőfeszítésének a gyümölcse. Tatabányán is visszaesett a mozgalom 1968- ban, mint más vállalatoknál, de az első félévi tapasztalatok után már riadót fújtak a szakszervezeti bizottságok, s a vállalat újítási osztályával megvizsgálták, mit tehetnek a mozgalom megtorpanásának megszüntetésére. Mindenekelőtt olyan feladatterv kell, amely felkelti az újítók érdeklődését — mondták ki. Az elbírálás idejét le kell csökkenteni, s ismertetni az újítási rendeletben foglaltakat, megszüntetni a tájékozatlanságot. S végül, ösztönzőbb módszerek kidolgozására is szükség van. A második félévi propaganda hatására már változás történt, de a nagyobb fordulat a múlt esztendőben következett be, amikor is újra jelentős tényezőjévé vált a műszaki fejlesztésnek az újítómozgalom A múlt esztendőben 892 újítást adtak be a vállalat dolgozói, 38,7 százalékkal többet az előző évinél. Örvendetesen megváltozott a műszaki beosztásban dolgozók újító kedve, s Ugrásszerűen nőtt a külső újítóktól érkezett javaslatok száma. Hasznosítottak a múlt évben 541 javaslatot, amelyek csaknem 129 millió forint eredményt biztosítottak a vállalatnak. A tavalyi munkából azonban levontak néhány tanulságot. Éspedig azt,, hogy jobban kell a mozgalmat a feladattervben meghatározott feladatok megoldására irányítani, s növelni kell a kalkulálható újítások számát. A jubileumi újítási verseny már e szerint folyik, ugyanakkor a vállalat újítási osztályának szocialista brigádja versenyszerződést kötött a Mecseki Ércbánya Vállalat újítási csoportjával a nagyobb eredmények elérésére. Bár az első félév munkáját, a verseny állását még nem értékelték, de miután rendszeresen figyelemmel kísérik a vetélkedés állását, már tudjuk, hogy az üzemek közül melyik várományosa az első helynek, s kik azok, akik az újítók vetélkedésében a legjobbak. A vállalat a legjobb újítási eredményt felmutató üzemek jutalmazására 48 ezer forintot fordít, míg a legjobb újítókéra 18 ezer forintot. Az üzemek versenyében az öt hónap eredményei alapján vezet az építészeti üzem, ötvenhét javaslatot adtak itt be a dolgozók, s a kalkulált gazdasági eredmény 7,6 millió forint, őket követi a XII-es akna harminc benyújtott újítással, s 1,1 millió kalkulált eredményével. Ez évben a vállalat a tavalyinál nagyobb eredményre számíthat. Örvendetesen növekszik a hivatásszerűen újításokkal foglalkozó műszakiak javaslatainak a száma. A tavalyi hasonló időhöz viszonyítva öt hónap alatt 28 százalékkal több az újításuk. Az „A” kategóriába tartozó műszakiak javaslatait elbíráló zsűri, már háromszor ülésezett, több mint száz újítást bírált el. De megnőtt a benyújtott találmányok száma is. A múlt év végén a Tatabányai Szénbányáknál összesen 45 találmányi és szabadalmi ügyet kezeltek. A szolgálati találmányok száma ebből 22 volt. Az Országos Találmányi Hivatalhoz tizet jelentettek be, s ezzel a találmányokat bejelentő vállalatok sorában, a hatodik helyet foglalták el. Az idén öt hónap alatt kilenc találmányt jelentettek be. Többségük a szén komplex felhasználásával foglalkozik, de a bejelentések között van bányászati tárgyú is. Az ez évi jubileumi verseny nemcsak a termelés területén mozgatta meg a dolgozókat, többet hoz az újítómozgalomban is Tatabányán. A gazdasági eredmények növeléséhez szükség van a dolgozók javaslataira, öntevékenységükre. Ezt irányítják egyre hatékonyabban a feladatok végrehajtására, azoknak a céloknak a megvalósítására, amelyeket a termelés, az igények s a műszaki fejlesztés tűz a vállalat elé. Tatabányán az újítómozgalomban már régen nincsen hullámvölgy. Az újítók megtalálták közös érdeküket a vállalattal, ez és a társadalmi szervek, a szakszervezet lelkiismeretes munkája meghozta a kellő eredményt. K. K. Önállóság a munkahelyen Nem minden a fizetés, a jó munkakörülmény. Azt, hogy valaki hű marad-e vállalatához, nagymértékben befolyásolja, mennyire figyelnek oda szavára, adnak-e javaslataira, beleengedik-e szólni munkáját, életét közvetlenül érintő kérdésekbe, közhelyet használva úgy is fogalmazhatnánk, milyen a munkahelyi légkör. A Kőolajvezeték Vállalatnál felismerték ezt s elsősorban az önállóság növelésével igyekeztek megteremteni a jó munkahelyi közérzetet. A szakszervezet jeleskedett ebben. Amikor a fluktuáció elleni küzdelemről van szó, persze mindig felmerül a kérdés, a tett intézkedések beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. Konkrétan csökken-e a 28 százalék, amely a tavalyi fluktuációt jelzi. Gyors eredményt, csodát nem lehet várni. Kétségtelen azonban, hogy hozzájárulnak ahhoz, mind többen tartják második otthonuknak a vállalatot, megtalálják számításukat, s hozzákössék hoszszú időre az életüket. Szegedi Nándor A technikai feltételekhez az emberek akarata is kell A Nógrádi Szénbányáknál évről évre jelentős összegeket fordítanak a bányabiztonság fokozására, a balesetek csökkentéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételek biztosítására. Bár a vállalat gazdasági lehetőségei általában korlátozottak, hiszen dotációt kapnak az államtól, ez a terület nem szenved hátrányt. Az újítókat is ösztönzik a jobb megoldások kidolgozására, hiszen a munkavédelmi jellegű javaslataikat a törvényes újítási díjon kívül még 300 forinttal jutalmazzák. A bányák biztosági helyzete sokat javult A kényszerű viszszafejlesztés is hozzájárult ehhez, hiszen a felhagyott bányáikból is átcsoportosították azokat ez eszközöket, amelyekre másutt még szükség van és pótolni tudják az esetleges hiányt. Nem véletlen az sem, hogy az idén végrehajtott komplex biztonsági szemléken kevés kivételtől eltekintve dicséret is jegyzőkönyvbe került. A javulásnak kétségtelen a baleseti mutatókban is tükröződnie kellene. Csökkent a balesetek gyakorisága és az idén az első öt hónapban halálos baleset sem fordult elő Nógrádban, de a súlyosság, a balesetek miatt kieső műszakok száma még mindig nem megnyugtató. Az okok keresése, elemzése igen fontos. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint sajnos a balesetek 60 százalékánál a sérültek hibáját, mulasztását állapították meg. Sok még a figyelmetlenség, az előírásoktól eltérő munka, ami balesethez vezet. A sérülések 37 százalékánál nem tudtak felelőst megállapítani és csak 3 százalékánál volt mások felelőssége. Sok tehát az emberektől függő ok, ami megköveteli, hogy a munkavédelem kérdéseit ne csak az oktatásokon, de állandóan napirenden tartsák. Valamennyi üzemnél tevékenykednek munkavédelmi őrök. Az ő munkájukat kellene talán hatékonyabbá tenni úgy, hogy a legkisebb hiba mellett se menjenek el szó nélkül és használják a számukra rendszeresített naplókat. A tárgyi feltételek biztosításában nem is annyira a földalatti munkahelyeken, hanem inkább a külszínen van tennivaló. Az anyagmozgatás még nem kielégítő sem a gépüzemnél, sem a vegyesüzemnél. Különösen a renktéren kellene gépesíteni. Több helyen a gőzök, gázok elszívása, a zajszint csökkentés vár megoldásra, mert ahogy ma van, nem megnyugtató. A főbb bányaveszélyek ismertek és a védekezés módszereit is kidolgozták, állandóan tökéletesítik. Az utóbbi időben több helyen új technológiát vezettek be. Szárospatakon például az 1400 miliméteres süveggel és maróhengeres jövesztési technológiával dolgoznak már. A legveszélyesebb Tibibesen, ahol a tűz, víz és szénsavgáz elleni védekezés szükséges, állandó a felkészültség. A pécsi bányászati kutatók mellett a lengyelországi Thorez bánya műszakjainak tapasztalatát is hasznosítják. Hányáson előfúrásokat alkalmaznak, Szárospatakon a Bányászati Kutató Intézettel közösen vizsgálják felül a légvezetést. A személyi védőeszközök alkalmazásában is sokat fejlődtek a nógrádi bányák az utóbbi időben. Kézvédő kesztyűvel ellátott ma már mindenki, ahol szükséges. Ezek pótlását azonban még ütemesebben kellene biztosítani. Újabban lábszárvédőkkel is kísérleteznek a frontfejtéseken. Kedvező eredményt, a balesetek csökkentését várják ettől is. A tárgyi feltételek azonban önmagukban még nem jelentik a balesetek csökkenését, ahhoz a szubjektív feltételeket is biztosítani kell. A legutóbbi termelési tanácskozásokon nagyon sokan beszéltek erről, amiből következtetni lehet a szemlélet változására. Egyre több ember érzi, hogy elsősorban saját magán múlik a balesetek megelőzése. Erről nem szabad megfeledkezni, mert a tárgyi technikai feltételek is csak akkor érnek valamit, ha az emberi akarattal párosulnak. Bodó János Új műszaki folyóirat Tatabányán megjelent a Tatabányai Szénbányák új műszaki, közgazdasági folyóirata, amelyet ezentúl háromhavonta adnak ki. A folyóirat szerkesztőbizottságában a tatabányai szakemberek mellett több egyetemi tanár is helyet foglal és részt vesz a munkában az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság helyi csoportja. A folyóirat első száma a széntermelés gazdaságosságának, gépesítésének problémáival foglalkozik. BÉKÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A békési földgázprogrami keretében elkészült a kardoskúti nyomásfokozó kompresszor üzem. A 23 millió forintos beruházást igénylő új telep sokat segít abban, hogy a fokozódó gáztermelést biztonságosabban betáplálják az országos fővezetékbe, illetve Békés megye üzemeit, lakótelepeit kiszolgáló középvezetékekbe. A kardoskúti központi telepről ugyanis naponta csaknem kettő és félmillió köbméter földgázt továbbítanak, s ebben segít az új kompresszor-telep. Képek Zobák-aknáról Az akna korszerű villamoselosztó és kapcsolóterme Indulnak a csillék a bánya mélyére A parkoló gépkocsik növekvő száma jó kereseti lehetőségi tanúskodik