Bányamunkás, 1977 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

A hármas jelszó szellemében Megvalósult ígéretek A Nógrádi Szénbányák dolgo­zóinak 70 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A szocialista brigádvezetők küldött­­értekezletét december 11-én tar­tották, ahol elsősorban az évi kedvező tapasztalatokról vitat­koztak. Hosszú idő után ugyanis az 1976-os volt az első olyan év, amikor határidő előtt teljesítették a tervet. Szinte maradéktalanul megvalósultak az ígéretek. Sok hasznos tapasztalatot is szereztek a szocialista brigádok, amit el­mondtak a tanácskozáson a veze­tők. Sok szó esett arról is, hogy az eredmények még szebbek lehet­nének, ha minden esetben megfe­lelő lenne az üzem- és munka­­szervezés. Esetenként a műszaki feltételek hiánya, az anyag- és ürescsille-ellátás akadályozta a munkát. Többen szóvá tették a rendszertelen vasútikocsi-ellátást, amikor kénytelenek a szenet készlettéren tárolni és újabb költ­séggel, jelentős munkaerő-ráfor­dítással munkaszüneti napokon belapátolni. A Nógrádi Szénbányáknál az utóbbi időben meggyorsult a mű­szaki fejlesztés, a gépesítés. Igen kedvezően vélekedtek erről a szo­cialista brigádvezetők, de több olyan gondot is felvetettek, ame­lyek megoldásra várnak. A tech­nikához ugyanis jól felkészült szakemberekre van szükség és a begyakorlás, a gépek megismeré­se túlságosan hosszú időt vesz igénybe. Sürgették megfelelő tan­folyamok szervezését, tapasztalat­­cseréket, vagyis azt, hogy mire az új technika megérkezik, akkorra kellően felkészülhessenek a bá­nyászok, a bányaiparosok a foga­dására. A tanulási vágy az utóbbi idő­ben erősödött az egész szénme­dencében és erről is elismeréssel szólhattak a küldöttek. Sajnos 52 községből járnak a munkahelyre a bányászok, emiatt a kulturális felajánlások teljesítése sok ne­hézségbe ütközik. Sürgették meg­felelő, jó módszerek kialakítását, a kulturálódás lehetőségének la­kóterületenként biztosítását. Erre egyébként már több jó példa is akad, amikor a kultúrrendezvé­­nyeket lakókörzetenként szerve­zik. Csaknem valamennyi felszólaló foglalkozott a jövő kérdésével, a fiatalítással. A bányászok jelentős többsége ugyanis az elkövetke­zendő években nyugdíjba kerül és helyettük ma még kevés a je­lentkező fiatal. A jövőben a pá­lyaválasztás elősegítésére fordít­sanak nagyobb gondot — kérték a szocialista brigádvezetők. B. J. Önkritikus légkör, fontos javaslatok Nem a lakatra zárt száj volt a jellemző a zalai olajbányászok szocialista brigádvezetőinek ta­nácskozására, amely Nagykani­zsán és Bázakerettyén zajlott le a tröszt több vezetőjének jelenlé­tében. Jellemző volt viszont a bíráló hang, a saját és mások fogyaté­kosságainak kendőzetlen fölemlí­tése, s egy sor javaslat is szüle­tett a közel 200 szocialista brigád képviselőinek tolmácsolásában. A fúrási tanácskozáson többen is ostorozták az egyes brigádok­ban élő szemléletbeli fogyatékos­ságokat. Íme a geofizikánál dol­gozó Rudovics Zoltán véleménye: — Nem mindig csak az értéke­lésben kell keresni a hibát, ha­nem a brigádok munkájában is. Ha valós az értékelés, ha az ön­elemzés nem emlékeztet kozme­tikai szalonra, akkor nyugodtak lehetünk: összességében valóság­hű kép alakul ki a brigádmozga­lomról. A kőolaj- és földgázkincs után kutatók és az azt kitermelők kö­rében sokan emlegették az esz­köz- és anyaghiányt, amely gya­korta akadályozza a vállalások teljesítését. Legalábbis a gazda­ságiakét, mert mások épp a kul­turális felajánlásokat másodren­dűvé lenyomó szemlélet ellen küzdöttek a szónoki emelvényen. Az egyik tervezőbrigád tagja sarkalatos kérdésre kereste a vá­laszt: miért van az, hogy néha kellő előkészület nélkül rendel­nek meg terveket erre hivatott intézetektől, aztán, már az összes szükséges adat birtokában — újabb százezrekért —, vagy mó­dosítani kell a terveket, vagy ki­selejtezni. Ez már milliós károk­kal is járhat! A DH-munkarend­­szerben ez bizony meghatározó szemléleti tényező. A következte­tés: csak kellő előkészületek után, minden szükséges ismeret birto­kában kell fölvenni a kapcsolatot a tervezőintézetekkel. A Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat két kiváló brigádjának, a lovászi motorszerelők Mező Im­réről elnevezett, s a szakma ki­válója címmel is kitüntetett kö­zösségének és a bázakerettyei kőolajtermelők Gagarin brigádjá­nak vezetője, Kútfeji Ferenc, il­letve Sebesi László meggondol­­koztató javaslatokkal állt elő, amelyek a brigádmozgalom szo­cialistábbá válását segíthetik elő. Íme összefoglalóan a két brigád ajánlásai. Ha a brigádnak joga van a fo­kozatokért kapott pénzt a tagok teljesítménye szerint elosztani, legyen meg a lehetősége, hogy ugyanígy tehessen megkülönböz­tetést, ki milyen fokozatú jel­vényt hordhat, hiszen nem húz mindenki egyformán még a vál­lalati kiváló brigádban sem. A legjobb szocialista brigádta­gokat hívják meg az egyes ün­nepségek díszelnökségébe, s az ünnepségen méltassák teljesít­ményüket, amiért e tisztesség érte őket. Vannak brigádok, amelyek év­ről évre azonos fokozatot érnek el, így léteznek aztán négy-ötszö­rösen „aranyos” közösségek. Ez nem mindig dicsőség, mert a koc­kázatvállalástól való irtózást ta­karja. A mindig azonos fokozat az állandósuló pénzjutalmat csil­lantja föl — többlet-erőfeszítés nélkül. Ezért meg kellene vizs­gálni az okokat, s kellően alapos elemzés után csak hároméven­ként adni az azonos fokozat mel­lé járó pénzjutalmat A zalai olajbányászok előtt 1977-ben fogós feladatok állanak: 100 ezer méternyi fúrást kell el­végezni és 260 ezer köbméter kő­olajat kell kitermelni. Ehhez a szocialista brigádok erőfeszítései múlhatatlanul szükségesek. A brigádvezetők tanácskozásainak legfőbb tapasztalata az, hogy er­re készen állanak. Ferencz Győző Fiatalítást és műszaki fejlesztést Lassan a fennállásának husza­dik évfordulójához közeledik a szocialista brigádmozgalom a Me­csekben. Ezen közel két évtizedes fejlődés eredményeire figyelmez­tette társait Kaszler János Pécs­­bányaüzemi szocialista brigádve­zető, mikor felszólalásában a fo­lyamatos fejlődés szükségességére hívta fel a Mecseki Szénbányák üzemeiben dolgozó szocialista bri­gádvezetők küldötteinek figyelmét a vállalati tanácskozáson. Elmond­ta, hogy a szocialista közösségek kinőtték és óhatatlanul túllépték saját, avagy üzemeik kereteit, és meghatározóivá váltak példamu­tatásuk által más területen dol­gozó közösségeknek is a szocia­lista embertípus kialakításának, illetve annak továbbfejlesztésé­nek. A küldöttértekezlet alaphangu­latát különben az a bejelentés szabta meg, hogy Garamvölgyi Já­nos, a Mecseki Szénbányák igaz­gatója örömmel mondta el, hogy a vállalat üzemei 1976-ban úgy te­vékenykedtek, hogy eredményük alapján a vállalat nagy remény­nyel pályázhatja meg a Kiváló vállalat címet. A számtalan örömteljes bejelen­tés sem vonhatta azonban el a figyelmet­­ azon tényekről, ame­lyek ugyancsak a szocialista bri­gádvezetők beszámolóiban kaptak hangot, s amelyek a jövő eredmé­nyeinek féltéséből eredtek. Külö­nösen sokan foglalkoztak a bánya­üzemek technikai felszereltségé­nek mértékével, illetve a beren­dezések állapotával, amelyek mind akadályozó tényezői lehetnek a jövőben a feladatok megvalósítá­sának. Ugyancsak ezen témakör­rel függ össze az alkatrészellátás ügye, amellyel kapcsolatban a vállalat igazgatója válaszadásában kérte az üzemek műszaki vezetőit, hogy tartsanak szorosabb kapcso­latot az anyagellátó üzemmel, mi­vel a közelmúltban lefolytatott ottani látogatáson derült ki, hogy számtalan alkatrészből az igénye­ket meghaladó készletekkel ren­delkezik az üzem. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyet­tes felszólalásához csatlakozva mondta el az igazgató, hogy a Mecsekben továbbra is meg kell ragadni minden lehetőséget azon esetben, mikor a nagy teljesítmé­nyű komplex gépesítésre nyílik le­hetőség, természetesen nem meg­feledkezve a mindennap haszná­latos kisgépek jobb minőségű da­rabjainak beszerzése mellett. Ugyancsak egyhangú egyetértés alakult ki a bányászutánpótlás biztosítására tett erőfeszítések minden szinten történő támoga­tása mellett, hiszen a Mecsek egyes üzemeinek termelő csapa­tainak átlagéletkora jóval túlha­ladta a negyven évet. Márpedig az életkorral, a vele egyenes arány­ban növekvő megbetegedésekből adódó teljesítménycsökkenést csak technikai színvonal emelésével képtelenek lesznek kiküszöbölni, vagyis: sürgősen új, fiatal és nem utolsósorban szakképzett utánpót­lásra van szükség. K. L. Rudabányán a „Művészek a bá­nyászokért” akció keretében 67 brigádtag nézte meg a Jelenidő című magyar filmet. A film vitá­ján részt vett Bacsó Péter rende­ző és Füleki József vitavezető. Ezren a brigádversenyben Hatvanhét szocialista brigádve­zető tanácskozott a Kőolajvezeték Építő Vállalatnál a megtett útról, s a tennivalókról. A Fecser Péter műszaki igazgatóhelyettes beszá­molója után kibontakozott vitá­ban elhangzottakból kitűnt, hogy a Kőolajvezeték Építő Vállalatnál az utóbbi két évben jelentősen fellendült a munkaverseny-moz­­galom. Ezt bizonyítja, hogy 1976- ban a korábbi 875-ről 1000-re emelkedett a brigádversenyben részt vevő dolgozók száma. De nemcsak a számszerű fejlődés bi­zonyítja az előrelépést, tartalmi­lag is magasabb szintre emelke­dett a vállalatnál a versenymoz­­galom. Különösen a vállalati és a népgazdasági célokkal összhang­ban levő, a termelést segítő vál­lalások, valamint — a bölcsődék, óvodák, iskolák gondjait enyhítő — társadalmi munka dominált, örvendetes, hogy kedvező válto­zás állt be a brigádversenyben az építés-, illetve főépítésvezetősége­ken. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a KW az elvárásoknak meg­felelően teljesíteni tudta a télie­­sítéssel kapcsolatos feladatait. Ja­vult a verseny szervezése, irányí­tása is. Vállalati munkaverseny­bizottság segíti a brigádokat, ér­tékeli a munkát. Nem volt perszae minden munkahelyen ideális a verseny. Ennek oka az is, hogy a Kőolajvezeték Építő Vállalat 1976- ban nem mindig megfelelően elő­készített munkát kapott, s emiatt nem volt mindig mindenütt folya­matos az építés. Remélhetőleg ezek a vállalattól független, ked­vezőtlen körülmények 1977-ben megváltoznak, s azt a tettrekész­­séget, amely a brigádokban van, sikerül a vállalat, az egész nép­gazdaság számára gyümölcsöztet­­ni. Ennek a tettrekészségnek egy­két szép megnyilvánulásával a de­cember 1-i brigádtanácskozáson is találkozhattunk. Balogh Lajos, a Vasas szocialista brigád képvise­lője pl. az ipartelepen található sok vashulladék összegyűjtésére hívta fel a többi brigádot. Batto­­nyai Gyuláné, a Győzelem szocia­lista brigád vezetője kijelentette: az eddiginél is többet akarnak tenni a bölcsődei, óvodai gondok megoldásáért. „Több bölcsődét, óvodát Siófoknak” jelszóval bri­gádunk egynapi bérét felajánlja a városnak, s az összeget befizeti a városi tanács egyszámlájára — mondotta többek között a brigád vezetője. A vitában sok szó esett arról is, hogyan lehet a munkaversenyt 1977-ben még hatékonyabbá tenni. A tanácskozáson megválasztot­ták a küldötteket. A hat küldött­nek azt javasolták, hogy számol­janak be az eredményekről, azok­ról a hiányosságokról, amelyeket a vállalatnál kell megoldani, és szóljanak azokról a külső nehéz­ségekről is, amelyeket az OKGT segítségével lehet elhárítani az út­ból. Szegedi Nándor Együttműködési szerződés Az Országos Érc- és Ásvány­bányák rudabányai üzemében 68 résztvevővel tartották meg a szo­cialista brigádvezetők tanácsko­zását. Az összejövetelen a politi­kai, gazdasági és társadalmi szer­vezetek vezetőin kívül képvisel­tették magukat a nagyközségi szervek vezetői is. A nagyközségi pártbizottság épületében megtartott rendezvé­nyen Bics István, a mű igazgatója ismertette 1976.I—IX. hónapjában végzett munkát, a közös erőfeszí­tések eredményeit Többek között elmondotta, hogy az utóbbi években a nagymérték­ben elhasználódott gépparkkal ne­hezen tudnak eleget tenni a köve­telményeknek. Évente mintegy 196 millió forintnyi érték megter­melését irányozták elő számukra, s nem a szocialista brigádok tenni akarásán múlott hogy kedvezőt­len-e az év végi mérleg. A nehézségek ellenére­ az el­hangzott 13 hozzászólásból az op­timizmus csendült ki. Az egyik véleményt nyilvánító például el­mondotta, hogy minden dolgozó két kommunista műszak letöltésé­re tett ígéretet a vállalás megté­telekor, s ígéretüket mindannyian teljesítették. Csak az egerszegi úttörőtábor bővítése során 100 ezer forint ér­tékű munkát végeztek. Ugyancsak a társadalmi munkáért kapott ösz­­szegből pótolták az ifjúgárdisták egyenruháit is. Az üzemegységek vonzáskörzetéhez tartozó települé­seken gyümölcsöző kapcsolatot lé­tesítettek az iskolákkal és más gyermekintézményekkel. Tizen­nyolc szocialista brigád kötött együttműködési szerződést lakó­helyi iskolákkal. A mű szakszervezeti bizottságá­nak titkára, Gulyás Lajos és Doloviczi István, az üzemi mun­­kaverseny-felelős elmondotta, hogy üzemrészenként negyedéven­ként, művi szinten pedig féléven­ként találkoznak a szocialista bri­gádvezetőkkel a soron következő feladatok megbeszélése végett. Ez a tanácskozás tehát nem a nagy eredményekről, hanem a mindennapi munka során adódó gondokról, a megoldásra váró fel­adatokról cserélt véleményt. Egy­értelmű volt valamennyiük tenni akarása. B. S. Művelődési vállalások öt évre A Közép-dunántúli Szénbányák szocialista brigádvezetőinek válla­lati tanácskozását december köze­pén tartották a padragi bányász művelődési házban. Hidasi István­nak, a vállalat igazgatójának a szocialista brigádmozgalom hely­zetéről, a vállalat előtt álló fel­adatokról szóló előadása után ti­zenöten kértek szót. A felszólalók bemutatták kol­lektívájukat, ismertették eredmé­nyeiket, amelyeket a gazdasági munkában, a tudatformálásban, a közéleti aktivitás növekedésében, a társadalmi munka­vállalásban, a művelődésben elértek. Nagy fe­lelősséggel, megfontoltan mérle­gelték, miképpen tudják a lehető legjobban teljesíteni 1977. évi fel­adataikat. . Beszámoltak arról is, hogy a szocialista gondolkodás­­mód erősödése révén javult a kü­lönböző területen dolgozók együtt­működése. Ludvai Károly Jókai­­bányai frontm­ester elmondta, hogy üzemükben három front működik. Szükségesnek tartják, hogy a há­rom frontmester tájékoztassa egy­mást munkahelyük állapotáról, s ha valamelyik front például vár­hatóan fél műszakot áll, a másik két front jobban „ráhajt”, hogy teljesítse tervét az üzem. Egy má­sik Jókai­ bányai brigádvezető, Berecz Ferenc villanyszerelő pe­dig azt említette, hogy a külszí­nen, a műhelyben dolgozó brigád­juk szükség esetén készségesen se­gít a föld alatti iparosoknak is. Csernyin Sándor balinkai brigád­vezető elmon­d­a, hogy az utóbbi 5 évben 41 újítással is segítették az üzem eredményesebb munká­ját. Török Imre balinkai front­­mester azt a gondolatot vetette fel, hogy a brigádtagok bevonása a hibák feltárásába elengedhetet­len a DH-munkarendszer megva­lósításához. Fonyó Dezső padragi brigádvezető is arról beszélt, hogy kollektívájuk DH-rendszerben dolgozik, garanciát vállalnak sze­reléseikért, és jó kapcsolatot ala­kítottak ki a föld alatt dolgozók­kal. Beszerdik István, az ajkai bá­nya frontmestere is megerősítette: a gazdasági feladatok megoldásá­ban nagyon egységesek a brigá­dok, de a mozgalom egyéb terü­letén még van tennivaló. Például üzemükben is megalakult a szo­cialista brigádvezetők klubja, de az ott elhangzottakról nem min­dig kapnak tájékoztatást a bri­gádtagok. A tanulás jelentőségét szinte minden felszólaló hangsúlyozta. Sok eredményről is számot adtak. Pék András balinkai előváló bri­gádvezető elmondta, hogy csapa­tukon mindenki elvégezte a nyolc általános iskolát. Nagy Kálmán dudari brigádvezető a szakmai továbbképző tanfolyamok haszná­ról beszélt. Többen is kifejezték azonban azt a véleményüket, hogy a szakmai továbbképző tanfolya­mok anyagát egységesíteni kelle­ne, s nem az üzemre bízni, hogy ,, mit tanuljanak. Városi István padragi frontbri­­gádvezető úgy látja, hogy a tanu­lásban, a művelődésben nagyobb lépést kellene tenniük. Egyed De­zső, egy másik padragi fronti bri­gádvezető azt a gondolatot vetette fel, hogy célszerű lenne a műve­lődési vállalásokat ötéves ciklus­ban értékelni, hiszen egy-egy kö­zépiskola elvégzése négy évet vesz igénybe, és a tanfolyamok több­sége is áthúzódik egyik évről a másikra.

Next