Bányamunkás, 1982 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) ia új lelőhelyek felfedezésével, hanem jelentősen meg is növelte az ismert kőszénkészleteket. Jelenlegi, gazdaságosan kitermelhető ipari kőszénvagyonunk 4 M vdt. Tíz év eredményei Kiemelkedően jelentős eredményekre vezetett az elmúlt tíz évben végzett geológiai kutatás 1971 és 1981 között: — 47 Mt feketekőszén igénybevételével (termelés, felhagyás, bányászati veszteség) szemben a kutatással megismert új feketekőszénvagyon 124 Mt, — 250 Mt barnakőszén igénybevételre 306 Mt új ipari barnakőszén felfedezése esett, — a külfejtéses lignittermelés ásványvagyon-igénybevétele 90 Mt, a kutatással megismert új ipari lignitvagyon 1,2 Mrdt. A mecseki feketekőszén-bányászat területén működő bányák is igen jelentős ipari ásványvagyonnal rendelkeznek. Az egyre nagyobb mélységbe lehatoló bányaművelés gondjai azonban az új bányák telepítésének műszaki-gazdasági problémáival egyenrangúak. A folyamatban levő geológiai kutatáseredményeként — a működő bányaüzemmel ásványvagyonát meghaladó nagyságú — új kőszénterület bontakozik ki az ÉK-i Mecsekben. Az eocén barnakőszén-kutatás legjelentősebb eredménye a kimerülő tatabányai szénmedence pótlását biztosító Nagyegyháza—Csordakút—Mány környéki új szénterület megismerése, bányatelepítésre alkalmas, gyors ütemű megkutatása, amelyben szovjet fúrócsoportok is támogattak bennünket. A Gerecse DK-i előterében elhelyezkedő új bányaterületnek 280 Mt ipari barnakőszén-vagyona jelentősen meghaladja a tatabányai medencében közel 100 év során kitermelt összes kőszén mennyiségét. Kisebb volumenű eredményes kutatás folyt a Dunántúl többi eocén kőszénterületén is. Kimerülőben van az ajkai barnakőszén-medence ásványvagyona. A" reménybeli területeken folytatott felderítő kutatás eddig új ipari kőszénvagyont nem tudott kimutatni. Jelenleg Csabrendek környékén folyik perspektívát tisztázó kutatás. Gyarapodó készletek Észak-Magyarországon a geológiai kutatás fokozásával segítjük a Borsodi Szénbányák fejlesztési célkitűzéseit, valamint a Nógrádi Szénbányák törekvését gazdaságos üzemkialakítást lehetővé tevő mezőkapcsolások, illetve bányarekonstrukciók megvalósítására. Számszerűen a legnagyobb eredményeket a külfejtéssel művelhető lignitkészletek gyarapításában értük el. A visontai külfejtés megalapozása után bányatelepítésre alkalmas részletességgel megkutattuk a bükkábrányi, majd a toronyi lignitterületet. Az elmúlt évtizedben 2 Mrdit fölé növeltük a Mátra— Bükkalja ipari lignitvagyonát. Ez a tíz Gagarin Hőerőmű létesítését is lehetővé tenné a megkutatott szénvagyonra támaszkodva. Az elmondottak figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy kőszénvagyonunk reális alapot nyújt a hazai szénbányászat jelentős és tartós fejlesztéséhez. Energiaigényeinket és annak kielégítési lehetőségeit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a hazai kőszénre a jelenleginél nemcsak nagyobb mennyiségben, hanem a többi energiahordozóhoz viszonyított nagyobb arányban is szükség van. Mindehhez a földtani kutatással feltárt természeti adottságok, a kőszénfajták iránti differenciált igények és a bányászati fejlesztés gondos összehangolására van mindenekelőtt szükség. A jövő biztosítékai A megvalósítás hatékonysága a bányászati technológia színvonalától, bányászaink jó munkájától, az ásványvagyonnal való ésszerű gazdálkodástól és nem kis mértékben ezen a téren is a geológusok és geofizikusok termelést megalapozó és segítő, a bányászati veszélyeket előre jelző felelősségteljes munkájától függ. Befejezésül Fülöp József a következőket hangsúlyozta: A párt és kormány szénbányászat fejlesztését elősegítő határozatai, valamint az a széles körű együttműködés, ami a földtani kutatás, a bányászati fejlesztés és az ásványvagyon-gazdálkodás területén a bányavállalatok, a kutatóintézetek és az állami irányító szervek között kialakult, biztosíték arra, hogy a szénbányászat folyamatban levő fejlesztése a korábbinál magasabb színvonalon valósuljon meg. A vita lezárása után Péczeli Béla, az OKGT műszaki vezérigazgató-helyettese mondta el szóbeli kiegészítését a beterjesztett jelentéshez. Fejlesztési lehetőségek a VI. ötéves tervben A szénhidrogén-bányászat VI. ötéves terve alapvető feladatként írja elő hazai termelésből 2 millió tonna/év kőolaj, 6 milliárd m3/év földgáz és 1983. évtől kezdődően a közép-alföldi inerttartalmú gáztelepekből — további 0,5 milliárd m3/év gáztermelés biztosítását. Az OKGT a VI. ötéves beruházási terveire több mint 14 milliárd forintot hagytak jóvá — mondotta többek között bevezetőjében, majd hangsúlyozta: A kutatás és fúrás fő feladata a prognosztikus vagyon minél nagyobb hányadának felfedezése, az új telepek térbeli helyzetének és készletének meghatározása, illetve a megismert szénhidrogénvagyon kitermelésének megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtése. A hazai kőolaj- és földgáztermelés hosszú távú szintentartásához a VI. ötéves tervidőszakban 35 millió tonna kőolajegyenértéknek megfelelő új, kitermelhető szénhidrogénvagyont kell megkutatni. Ennek eléréséhez — többek között — évente mintegy 3000 km szeizmikus vonal bemérését, 200 km kutató- és 150 km feltárófúrás lemélyítését kell elvégezni. A szénhidrogénvagyon feltárása a kitermelhető növekmény biztosítására azért kíván nagy erőfeszítéseket, mert szénhidrogén-tárolóink majd minden kutatási helyen fizikai és geológiai, geokémiai nehézségekkel jelentkeznek. Mindinkább előtérbe kerül a nagy mélységek rendszeres kutatása. Tekintettel arra, hogy a potenciális szénhidrogénvagyonoknak több mint 50 százalékát eddig megismertük, s ezzel túljutottunk a hazai kutatás eredményességének természetes maximumán, a kutatások eredményességének fenntartásához elsősorban a kevéssé megkutatott részterületek bekapcsolását kell magasabb műszaki felkészültséggel biztosítani. A középtávú tervidőszakban a népgazdasági tervek az energiahordozók és a vegyipari céllal hasznosítható szénhidrogén-felhasználáshoz évi 2 millió tonna kőolaj, illetve 1983-tól a középmagyar, magas inerttartalmú készletek művelését is figyelembe véve, 6,0—6,5 Gm3 földgáz — nettó száraz — hazai termelésével számolnak. A termelő mezők VI. ötéves tervi továbbfejlesztése részben a felszíni technológiai — hűtő, nyomásfokozó stb. — rendszerek bővítését, részben pedig a nagyobb kihozatalt biztosító — másod- harmadlagos termelési — módszerek kiterjesztését jelenti. Új mezőként — jelenlegi ismereteink alapján — a középalföldi nagy inerttartalmú gáztelepek és Endrőd termelésbe állításával lehet számolni. Feladataink igen nagyok, de természetesen igyekszünk a népgazdasági elvárásoknak megfelelni. Szociálpolitika, egészségvédelem Hozzászólása további részében a szénhidrogén-bányászat emberi tényezőivel foglalkozott, kiegészítve az írásos jelentést. Eszközeink hozzáértő emberek nélkül nem működtethetők. Ezért nagy gondot kívánunk fordítani dolgozóink élet- és munkakörülményeire, szociális, egészségügyi ellátottságára, valamint bérére. Nagyon örülünk, hogy 1981-ben már hűségjutalmat fizethettünk dolgozóinknak. Ezt munkájuk elismeréseként, örömmel fogadták. Engedjék meg, hogy ezért itt köszönetet mondjak. Ezután a létszámgazdálkodással kapcsolatos gondokról szólt. Elmondta, hogy főként a szakképzett dolgozók távoznak el fontos helyekről. Főleg a terepen, a fúrótornyoknál van szakemberhiány, ami nehezíti a feladatok megoldását. Emiatt kérte a bérkorrekciós terveik támogatását. Elsősorban a terepen és a lakóhelyüktől távol élő dolgozók részére igyekszünk biztosítani a szociális ellátottságot. Ismeretes, hogy a változó munkahelyeken e feltételeket megteremteni igen nehéz, de komoly erőfeszítéseket teszünk. Foglalkozunk a szabad terepen hóban, fagyban kint dolgozók egészségi állapotával. 1981 tavaszán az MTA egyik szakbizottsága velünk közösen egésznapos szimpóziumot rendezett a szénhidrogén-bányászatban dolgozók egészségügyi helyzetéről. E tanácskozáson bebizonyosodott, hogy nagyobb gondot kell fordítani a mozgásszervi megbetegedésekre és azok megelőzésére. Törődnünk kell a vibrációs ártalmakkal és a hallásszervi megbetegedésekkel. Ezekre intézkedési tervet készítettünk. Szeretnénk kiterjeszteni az üzemorvosi hálózat tevékenységét a változó munkahelyekre is. 305 millió forint lakásra A BDSZ érdekeltségi köréhez tartozó vállalatok 1981—85 között szociálpolitikai fejlesztésekre, támogatásokra 843 millió forintot terveztek — olvasható a jelentésben. A tervekből legnagyobb tétel a lakásépítés, illetve a lakásépítési forrásokhoz kapcsolódva a dolgozók támogatása. Lakásépítési támogatásra összesen 305 millió forintot tervez a KV, KFV, NKFV, KW, GOV, DKG. Jelentős fejezete a tervnek a munkásszállás és a munkásszállítás korszerűsítése is. A terv szerint munkásszállás épül Szegeden, Siófokon, Hajdúszoboszlón, összesen 187 millió forint ráfordítással. Az összegben nem szerepel a KW felvonulási és ideiglenes szállásprogramjában tervezett mintegy 20 MFt előirányzatú lakókocsi-beszerzés. A munkásszállítás megoldására közúton és terepen 96 millió forintot kívánnak felhasználni. Üdülőépítésre, korszerűsítésre 18,5 millió forint, üzemegészségügyi beruházásokra 65,0 millió forint szerepel a vállalati tervekben. A termelés viteléhez hozzárendelt üzemegészségügyi és biztonságtechnikai létesítmények a nagyobb állami célcsoportos beruházások keretén belül folyamatosan valósulnak meg. Tanácskozott a Központi Vezetőség a gépesítés jelene és jövője Nyersanyagkutatás a szénhidrogén-bányászatban Magyarország területén 1935 óta folyik szénhidrogén-kutatás. Eredményeként néhány tucat, zömében kicsi, közepes és kisszámú nagyobb kőolaj- és földgáz-előfordulást ismertünk meg. Az eredmények a kutatást végzők magasszintű szakmai felkészültségének és a hazai fejlesztésű, a nemzetközi kereskedelemben megvásárolt kutatóeszközök egyre magasabb műszaki színvonalának köszönhetők. A szénhidrogének kutatása módszertanilag két szakaszra oszthatók. Az előkutatás — amely a felszínen geofizikai műszerekkel-módszerekkel folyik — feladata a folyékony és gáznemű szénhidrogének felhalmozódására alkalmas csapdák kimutatása. A kutatásnak ez a szakasza, amely költségkihatásában szerényebb, megalapozza a lényegesen költségesebb mélyfúrásos kutatást. Míg az előkutatás a szénhidrogének felhalmozódásának lehetőségéről csak közvetett ismereteket ad, addig a mélyfúrásokban a felhalmozódás tényére, a kőolaj és földgáz jelenlétéről közvetlen — megismerő — információkat szerzünk. A szénhidrogén-kutatás eszköztárának műszaki színvonaláról megbízható képet az élenjáró technikához és technológiához való hasonlítás alapján kaphatunk. Helyzetünket illetően, általában kimondhatjuk, hogy eszközeink, módszereink műszaki színvonala a hazai fejlesztési lehetőségeinket — és a nemzetközi beszerzési lehetőségeinket is kihasználva — a világszínvonalat szorosan követi. Szorosabb a követés a felszíni geofizikai műszereknél és a mélyfúrás berendezéseinél, nagyobb a lemaradás a kútgeofizikai eszközöknél. A szeizmikus kutatás műszerezettsége korszerű, a műszerek felbontóképessége és adatszolgáltatási sebessége jó. A méréseknél alkalmazott szeizmikus jelgerjesztés hasonló módon történik mint a világon. A robbantásos technikát alkalmazzuk elterjedtebben. Világátlagban a robbantásos és nem robbantásos jelgerjesztés aránya 60—40, nálunk 80—20 százalék. Ennek az aránynak a fenntartása távlatilag is indokolt, illetve a nem robbantásos technika javára kismértékű eltolódás várható. A mérési eredmények kiértékeléséhez egészen új — 1980-as beszerzésű — nagy teljesítményű adatfeldolgozó számítóközponttal rendelkezünk. Működtetését nagy gyakorlatú, jól képzett szakembergárda végzi. A világszínvonalat jelentő fejlesztési irányok az 1980-as években a 3 dimenziós szeizmika tökéletesítése és elterjesztése. A mi célkitűzésünk ennek mintegy 3—5 éves elmaradással történő követése. Ugyancsak a felszíni geofizika eszköztárába tartozó gravitációs és geoelektromos műszerek a világon alkalmazott legkorszerűbb műszerekkel megegyezőek. A geoelektromos módszerekkel kapcsolatos nemzetközi fejlesztési törekvések egyik célja a szénhidrogének közvetlen jelzésének biztosítása. Nálunk ezek a célok időben később fogalmazhatók meg. A mélyfúrásos kutatás eszközeinek és fúróberendezéseinek összetétele, teljesítménye az időben változó követelményekhez igazodott. Korábban a kisebb mélységű formációk megkutatása állt előtérben, ma általános feladat a középmély rétegek, sőt előtérbe került a mély és nagy mélységű üledékes medencék megkutatása is. A hazai fúróberendezés-állomány alaptípusa a szovjet URALMAS—50 berendezés volt. Az elsőt 25 éve állítottuk üzembe és összesen 24 egységet vásároltunk belőle. Ez a berendezéstípus csak kisebb mélységek megkutatására volt alkalmas. A követelmények növekedésével az UR—50 berendezések egy részét nagyobb teljesítményű, korszerűbb román gyártmányú berendezésekre cseréltük le. Ezek a dízel-hidraulikus meghajtásúak, vezérlésük hidropneumatikus. Az OKGT az 1960-as évek végén úgy döntött, hogy a fúróberendezések rekonstrukcióját hazai gyártókra bízza. A rekonstrukció első lépéseként az osztrák TRAUZL cégtől vásáralt licenc alapján a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár megkezdte az „A” alakú fúróárbocok gyártását. A második lépcsőben megkezdődött az UR—50 berendezések egyes gépegységeinek cseréje. GANZ fúrómotorok és iszapszivattyúk, román emelőművek kerültek beépítésre, hidraulikus erőátvitel, hidro-pneumatikus központi vezérlés megoldással. A rekonstrukció révén fúróberendezéseink mintegy 70 százalékának műszaki színvonala megközelíti az IDECO, INTERNATIONAL stb. gyártmányokét. A fúróberendezés-állomány korszerűsítésénél általános szempont volt, hogy igazodjon a várható mélységekhez, a berendezés műszerezettsége tegye lehetővé a szabályozott nyomású fúrásmód használatát, az alacsony szilárd anyag tartalmú iszapok kezelését az olcsó és nagy fúrási sebességet biztosító ROTARY-JET fúrási technológia alkalmazását. A mélyfúrási geofizika feladata kábelen végrehajtható gyors és olcsó módszerek révén ismeretet szerezni a szerkezeti és genetikai viszonyokról, kijelölni a szénhidrogén-tartalmú rétegeket, megadni mélységüket, vastagságukat, porozitásukat stb., biztosítani a hatékony rétegmegnyitást, segítséget adni a fúrási problémák megoldásához. Világszínvonalon e feladatok ellátására a megismerni kívánt paraméterrel szorosabb kapcsolatot mutató mérések komplex programját alkalmazzák. A hatékonyság növelése érdekében kombinált eszközökkel egyszerre 5—10 paramétert mérnek, a mérőberendezést célszámítógéppel vezérlik. A hazai olajipari mélyfúrási geofizika szelvényező berendezései elavultak. A mennyiségi adatok méréséhez szükséges berendezések nem állnak rendelkezésre, nincs terepi digitális rögzítő és nagyon szűk a számítógépes feldolgozás kapacitása. Ennek megfelelően legfőbb tennivaló a szelvényező eszközeink teljes rekonstrukciója. Megoldása egyes célműszerek hazai fejlesztésével, komplett és komplex szelvényező berendezések vásárlásával valósul meg. Dudás József BÁNYAMUNKÁS 1982. JANUÁR A Bányászati Aknamélyítő Vállalatnál mindig számíthatnak a Brengyán Sándor vezette szocialista brigádra. Munkahelyük a K—4-es akna 5. szintje. A képeken egy napjukat örökítettük meg: (várvégen a homokfalnál, tűzés közben, bilincsigazítás, kiszállás után). FOTÓ: BECK PÉTER