Bányamunkás, 1991 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
„ Hivatkozzunk a törvényre! Amikor Morus Tamást megfenyegették, azt mondta: „Uram! Fenyegessen államférfihoz méltóan!” _ ? — „A törvénnyel fenyegessen!” A bányamunkások számára is rendkívül fontos jogértelmezésre került sor az országgyűlés őszi ülésszakának 22. ülésnapján, 1990. december 4-én. A munkásgyűlések és a munkásegyesületek, mint például az önsegélyező, szabadidős, kulturális egyesületek, valamint a munkástanácsok jogi védelméről van szó. Palkovics Imre (MDF) képviselő interpellációjában többek között az alábbiakat mondta: „Mindannyian tudjuk, hogy csak az ország minden állampolgárának közös erőfeszítésével juthatunk át e rendkívüli válságon. Érzik ezt azok a munkások is, akik egyre több helyen mozdulnak, szólni és tenni akarnak érdekeik védelmében, közösségükért, a társadalomért. Mi itt a jogállamiság, az alkotmányosság, az európai értékek tisztelete alapján azt várjuk tőlük, hogy megértsék: az ígéretek ellenére nem lehet minden vállalat- és tsz-vezetőt egyetlen rendelettel leváltani. Miközben mi ezt itt hangoztatjuk, aközben a törvényesség okán a helyükön maradt, a bizalmat a diktatúrától kapott vezetők egy része két lábbal tiporja az emberek alapvető jogait, a szabad szólás és szervezkedés jogát. A jogaival élni kívánó munkást átszervezés, létszámleépítés címén eltávolítják, vagy az elmúlt évtizedekből jól ismert módszerekkel lehetetlen helyzetbe hozzák társai előtt.” Dr. Balsai István igazságügy-miniszter válaszát bővebben idézzük, hiszen a jogban minden részlet fontos lehet: „Szeretném hinni, hogy az interpelláció most már pontosított törvényhely, nem a szervezkedés, hanem a gyülekezési és egyesülési jogra való utalást tartalmazza. Nos, egyetértek a képviselő úrral abban, hogy társadalmunkban és általában egy adott jogállam társadalmában az egyesülés szabadságának olyan nagy alkotmányos jelentősége van, amelynek a büntetőjogi és egyéb védelme garanciát kell hogy nyújtson annak gyakorlása érdekében. Az egyesülés szabadságának a korlátozása tehát nem egyszerűen egyfajta szabadságjog korlátozása, hanem a szuverenitás, a demokrácia korlátozása. Ezért az egyesülési jog mint alapvető emberi szabadságjog jelentőségéhez mérten büntetőjogi védelemben részesül hazánkban is. Nem szeretném sem a tisztelt Országgyűlést, sem a tisztelt képviselő urat untatni itt a teljes tényállás ismertetésével, mégis hivatkoznom kell a büntető törvénykönyv 228/A szakaszára, amely szerint az egyesülési szabadság megsértésének minősül, ha valaki mást egyesülési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz. Szeretném ebből a tényállásból kiemelni a fenyegetés szót. A fenyegetést a hatályos büntető törvénykönyvünk értelmező rendelkezései között akként magyarázza, hogy súlyos hátrány kilátásba helyezése is fenyegetésnek minősül, hiszen ez alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet ébresszen vagy keltsen. A bűncselekmény bűntettet képez, és a Btk. ilyen szabályozása alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ezért természetesen, ha valakit álláspontja kifejtése végett az említett módon akadályoznánk jogának gyakorlásában, akkor feljelentés, bejelentés vagy hivatalból történő észlelés alapján büntető eljárásnak van helye, és ennek alapján a szigorú felelősségre vonás nem kerülhető el. A képviselő úr által említett és a jogaival élni akaró munkást átszervezés vagy létszámleépítés miatt ért jogsérelem esetén természetesen különböző munkaügyi jogszabályokat is értelmezni kell. A Munka Törvénykönyve és számos más munkajogi jogszabály, végrehajtási rendeletek ezt a kérdést elég alaposan szabályozzák. Ezek közül egyet emelnék ki. Általános alapelvként tartalmazza a Munka Törvénykönyve, hogy a dolgozó munkaviszonyának megszüntetése esetén természetesen kerülni kell a munkáltatónak a joggal való visszaélés lehetőségét. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, mármint a felmondási jog gyakorlása ebben az esetben, ha az a jog rendeltetésével össze nem férhető célra irányul, különösen, ha a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására vezetne. Ezek elég közismert alapelvek, ezeket nem kívánom tovább ismertetni, hiszen valószínűleg a képviselő úr is tisztában van ezekkel. Természetes, hogy aki jogával visszaélt, ezért az alkalmazott felelősségre vonáson kívül különböző következményeket is kell hogy viseljen. Nyilvánvaló az is, hogy akinek terhére a visszaélés történt, semminemű hátrány nem érheti. Végeredményben a Munka Törvénykönyve 31. szakaszának (1) bekezdése, amely rendelkezik arról, hogy a munkáltató jogellenes intézkedése folytán megszüntetett munkaviszony esetén a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, mintha munkaviszonya meg sem szűnt volna, ezt a kérdést jogilag orvosolja. Magától értetődő természetesen, hogy ezek a hatályos munkajogi és büntetőjogi szabályok ugyan kellő jogi biztosítékot nyújtanak az egyesülési jog törvényes keretek között történő gyakorlására, ehhez képest a közös feladatunk „csak” az lehet, hogy a gyakorlatban is érvényt tudjunk szerezni a hatályos jogszabályoknak, és ez nyilván mindannyiunk kötelessége, beleértve képviselő urat is, aki egyéni kerületben megválasztott képviselő, a tudomására jutott konkrét eseteket természetesen fel kell dolgoznia, az általam említett módon büntető eljárásnak is van helye, és a vonatkozó példában is érintett érdekképviseleti szerveknek is nemcsak joguk, hanem kötelességük is ezekben az esetekben eljárni.” Dr. Szász Gábor A Mátraaljai Szénbányák Visontai Thorez külfejtéses bányaüzeménél megnyitották a Detk és Halmajugra közötti 88 hektáros területen a Déli bányát. Átlagosan 41 méter vastag meddő réteget kell letakarítani a földmunkagépeknek. 1991 végétől megkezdődhet a közel 1500 kcal értékű lignit kitermelése, mely 5—6 év alatt 6,4 millió tonnát biztosíthat a Gagarin Hőerőműnek. 1. A bányanyitáshoz új mederbe kellett terelni a Mátrából jövő Bene-patakot 2. A lakókocsi Veres István diszpécser munkahelye a Déli bányában 3. A föld letermelők „lakókocsi falva” 4. HK—4 bányóképzőgép az új Déli bányában Szabó Sándor BÁNYAMUNKÁS 1991. JANUÁR Mindent, ami pénzt hoz! Bizton hisszük, hogy nem kell sok időnek eltelni ahhoz, hogy a föld méhének kincse a szén — kitermelésének újabb reneszánszát megéljük. Nem lehet leírni a szilárd energiahordozók fontosságát, főleg akkor, amikor az olaj és olajtermékek válságának idejét éljük. A szén forgalmazásának egyik igen fontos lépcsője a minősítés, a szén fűtőértékének meg- és behatárolása, ugyanis a kereskedelmi értékesítés ennek a függvénye. — Milyen szerepet tölt be a Minőségellenőrző Üzem a Tatabányai Bányák Vállalat struktúrájában? - kérdeztük Vargadi Sándor üzemvezetőt. — 1990. január 1-jétől a Vállalat Bányászati Igazgatósága keretein belül folytatjuk — önálló gazdasági egységként — tevékenységünket. Feladataink a termeléselőkészítési fázistól egészen az értékesítés folyamatáig tart. Munkánk ismert a szakmában, s alaptevékenységünk tulajdonképpen változatlan, vagyis a kitermelt szeneket kell minősítenünk az értékesítési és felhasználási szempontok gondos figyelembevétele mellett. — Milyen részterületek segítik munkájukat, és a „fogyókúra” után hány emberrel dolgoznak? — Elsősorban a bányászati és a külszíni csoportunkat kell megemlítenem, hiszen az alaptevékenységet ők végzik. Embereink minden termelőegységnél jelen vannak. A mintavételezések az ún. fogadóhelyeken történnek, és a felhasználás módja szerint energetikai, illetve lakossági célra — minősítenek, fűtőérték meghatározásával. Természetesen szükség van egy speciális laboratóriumi háttérre, amely ezt a fajta tevékenységet segíti elő. Ez két részből áll. Elsősorban a szén, másodikként a bauxit vizsgálata a feladatuk, de a kettő tulajdonképpen egy szerves egységet alkot. Itt megemlíteném, hogy a bauxit vizsgálatai a termelők kiszolgálását célozza szakmai információkkal. Az egész üzem létszáma 131 dolgozó, amelyből 111 fizikai és 20 műszaki ember. — Milyen kihatással van tevkenységükre a folyékony energiahordozók árának emelése? — A vállalatunk szállítási részlege is hozzánk tartozik szervezetileg. A Tatabányai Bányák Vállalat részére mi biztosítjuk a teher- és személyszállítás teljes vertikumát, ebből egyenesen következik, hogy nagyon érzékenyen érint bennünket is az emelt benzin- és olajár, ami januártól lesz igazán nagy gond, amikor az új szerződéseket fogjuk megkötni. A szállítási munkákat egyébként, egy külön szervezési csoport koordinálja. Kövér Jenő csoportvezetőt és munkatársait komoly felelősség terheli, ugyanis - saját eszközeink nem lévén — ezt a hatalmas feladatot külső vállalkozók bevonásával kell megoldaniuk. — Ez nyilván komoly ellenőrzést kíván. Hogyan oldják meg? - Bács József tarifacsoportját terheli ez a kemény feladat. A számlák, menetlevelek stb. tüzetes átvizsgálása és ellenőrzése komoly bevételeket eredményez, hiszen a vétlen és tudatos tévedések kiszűrése pénzben csapódik le. - Ma, amikor minden gazdálkodó egység bevételre törekszik, hogyan bővítik pénzforrásaikat? — Üzemünknél nemcsak a vállalat pénzének elköltése történik, hanem próbálunk olyan piacokat is felkutatni, amelyek bevételeket eredményeznek. Laboratóriumunk idegen megrendelők számára is végez szén- és olajvizsgálatokat, s engedélyük van aknakötelek bevizsgálására is. TMK részlegünk foglalkozik az ún. „vizes fojtás” gyártásával helyi célokra és külső megrendelésekre. A szénkémiai és környezetvédelmi laboratóriumok ugyancsak külső megrendelésekre is végeznek szénporvizsgálatokat, különböző méréseket és vízvizsgálatokat. Kiemelném még egy olyan tevékenységünket, ami merőben szokatlan a bányáknál. Kozmetikai cikkek bérmunkáját végezzük, nevezetesen a Milla Panaxia testápoló és a Milla Panagél borotválkozás utáni krém gyártását, amiből jelentős bevételeink származnak — fejezte be beszélgetésünket a rugalmas üzemvezető, Vargadi Sándor. Berg Endre