A Bánya, 1916 (11. évfolyam, 1-40. szám)

1916-02-27 / 9. szám

1916 február 27. (9. szám.) A 1­ A N V A kora az évi bányafa-szükséglet Angliában. És Angliá­ban nincs elég fa. A bányafa-szükséglet javarésze külföldi eredetű. Ha be lehetne vágni az útját az angolok bányafabevitelének, katasztrófa elé kerülne az angol szénbányászat s ez még véget is vethetne a háborúnak, mivelhogy megállnának az angol ipar­üzemek, ha nem volna szenük s a büszke angol flotta se mozdulhatna meg többé. Osztrák rézbányák. Prágából jelentik lapunknak, hogy az osztrák rézbányaművek a tavalyi évet több mint egy millió korona nyereséggel zárták s 10 °/o osz­talékot fizetnek. A szén Franciaországban. Múlt heti számunkban megemlékeztünk az entente országainak szénellátásá­ról. A Petite Gironde nyomán módunkban van most igen érdekes adatokat közölni arról, hogy Francia­­országban micsoda mizériákat okozhat a széninség. A francia kormánynak nagy gondot okoz a szén drá­gasága, sok minden eszközzel megpróbálkozott az árak mérséklése tekintetében, de hiába. A háború előtt az angol szén 15 frankba került Glasgowból számítva. A fuvar Bordeauxig 6 frankba került. Most maga a fuvar ennek tízszerese: 62 fr., mig a fokbérek maguk kitesznek 10—15 fr.-ot. Egész bátran hozzáüthetünk még 3 fr.-ot a pénz váltóárfolyama folytán. Tehát maga a költség tonnánként mintegy 78 fr. magának a szén­nek ára nélkül. Ma bizony Franciaországban 100 fr. egy tonna szén ára. Franciaországban új törvényt hoztak, melynek az volt a célja, hogy az angol és a francia szenek közti árkülönbséget valamikép áthidal­hassák. Ez aztán magával hozta azt, hogy a vasúton szállított szén olcsóbb volt, mint a víziúton szállított szén. Ez persze bizonyos értelmetlenségre vall, aminek a francia ipar se igen láthatta hasznát. A semleges államokat pedig kényszeríteni akarják, hogy respek­tálják azt az új rendelkezést, hogy a fuvarra maximá­lis díjakat állapítanak meg Ha a neutrálisok ehhez nem járulnának, elzárják a francia és angol kikötőket előlük retorziókép. Kevesebb az állami olaj. Az egbelli petróleumtele­­pen nagyobb fajsúlyú kenőanyagot nyernek, amelyet finomítás céljából Pozsonyba szállítanak egy magán­­vállalat telepére. A napi termelés több vagyonra rúg, de ezt az utóbbi időben azzal a megokolással korlá­tozták, hogy szénhiány van. Az Ócskavas-bizottság tagjai. A kereskedelemügyi minisz­ter által az Ócskavas-bizottság tagjaivá a következők nevez­tettek ki: Biró Pál dr., a Rimamurány-salgótarjáni vasmű­ részvénytársaság nagytehetségű igazgatója (elnök), Lipka Eusztach, a m. kir. állami vasgyárak felügyelője, Hajts Ár­pád, a Szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság magyar bányái, hutai és uradalmai igazgatója, Urbán Leó, a Hernádvölgyi magyar vasipar részvénytársaság­ igazgatója, Deutsch Vilmos, a Weisz Manfréd lőszer, acél és fémműves részvénytársaság igazgatója, Lipták Pál dr., a L­pták dr. és társa építési és vasipari részvénytársaság vezérigazgatója, Goldstein Oszkár, a Koburg herceg-féle bánya- és kohómű­­­vek részvénytársaság igazgatója és Friem Pál, a Zenicai vasművek igazgatója. Az Ócskavas-bizottság székhelye Buda­pest, hivatalos helyisége V., Zrínyi utca 1. Szerbia bányakincsei. Mint velünk közük, Üszkübbe ma­gyar, német és osztrák bányaművek pénzembereinek meg­érkezését várják, kik a macedóniai erőtelepek kiaknázásának feltételét fogják tanulmányozni. Szénbányakutatás Ausztriában. Még 1913-ban az osztrák bányakincstár megszerezte a galíciai Brzeszcét s ott júliusban szénre kezdett fúrni. A fúrások sikerrel jártak s ma naponként 90 vagyon szenet termelnek az ott létesített bányamüvekben. 1914-ben újabb fúrólyukakat mélyített az osztrák közmunkaügyi minisztérium és 500 m. mélységben 34 kőszéntelepet talált, melyek együttvéve 26 m. vastagok. Vannak köztük 60 cm.-nél kisebb telepek is, de van ötméteres telep is. Ezt a telepet 400 m. mélységben fúrták meg. A vaspiacról. A német vaspiacon a vasöntőgyárak a nyersvas árát 20—30 márkával tonnánként ismét megdrágították. Hasonló határozatot hozott a kocsi­tengelygyárak szövetségének csoportja, amely azonnali érvényességgel 5 százalék drágítást léptetett életbe. Ezt az árnövelést a koksz drágulásával hozzák össze­függésbe, amennyiben a koksz egységárát márciustól kezdődően az érdekeltek 1,50 márkával, a kőszén árát pedig tonnánként 1 márkával fogják megdrágítani. A német nyersvastermelés egyébként az állandóan mu­tatkozó föllendülés folytán január hónapban a terme­lés legnagyobb határát is túlszárnyalta, amennyiben a a termelés 1.07 millió tonnára rúgott, míg a megelőző december hónapban 1.02 millió tonna nyersvasat pro­dukáltak. A napi átlag így 34.743 tonnát tett ki. A német nyersvastermelés alakulására élénk vilá­got vet a következő összeállítás : 1912 1913 1914 1915 1916 .Január 1,386.855 1,611.345 1,566.505 874.133 1,077.046 Február 1,688.495 1,493.877 1,445.511 803.623— Március 1,447.505­­ 629.463 1,602 896 938.438— Április 1,452.765 1,588.701 1,534.429 938.679 A vasöntvények tekintetében 100 kg.-ként ismét 5 márka az árak emelkedése. Egyes daraboknál a minőségek és a darabok szerinti megállapodás a mérvadó. A finom pléheknél, melyek másfél m­nt-en alul vannak, az utolsó napokban szintén emelték az árakat. Május 1,493.519 1,643.069 1,607.193 985 968— Június 1,454.018 1,609.748 1,531.813 993.496 Julius 1,517.097 1,648.818 1,564.345 1,047.503— Auguszt. 1,549.869 1,640.016 586.661 1,050.610— Szeptem­. 1,553.103 1,590.849 580.087 1,034124 Október 1,569.730 1,653.051 729.822 1,076.343 Novemb. 1,588.567 1,588.985 788.956 1,019.122— Decemb. 1,567.386 1,611.250 854.186 1,029.144— díszesén 17,868.90919,309.17214,389.54711,790.199 3 FELTEN ÉS GUILLEAUME kábel-, sodrony- és sodronykötél-gyár részvénytársaság BUDAPEST, L. Budafoki­ ut 13533. hrsz. Ólomkábelek. Villámvilágitási veze­tékek. Sodronykötelek. Elektrolitikus vörösrézhuzalok, okonitvezetékek, ♦*♦♦♦♦♦♦ szerelvények stb. ♦♦♦♦♦♦♦♦ ,§«v ■ ms0 •mmt (1066 1­24)

Next