Bőripari Munkás, 1925 (35. évfolyam, 2-20. szám)

1925-01-31 / 2. szám

3. oldal kontárokat és a tanonckizsákmányolókat le­vakarják róla. Erre a nagy munkára hívják föl­­valamennyi szervezett cipőfelsőrészkészítő munkás figyelmét. Hisszük, hogy a­ győzelem a miénk lesz. Stei­n Dezső: Meghívó. A cipőfelsőrészkészítőm­unkások szakosz­tálya február 13-án, pénteken este 6 órakor taggyűlést tart. Napirend: A jelölőbizottság­i tagok­­megválasztása és eg­yéb szakmai ügyek. Fel­kérjük a szaktársakat, hogy, a taggyűlésen valamennyien jelenjenek meg. A vezetőség: A szervezőbizottság január hó 8-án tartott rendkívüli üléséből. A szervezőbizottság egy konkrét eset kapcsán fogl­a­lkoz­o­tt­­ Bodor János szaktársunk ellen fölmerült panasszal és úgy határozott, hogy Bodor János szaktársát sza­bályellenes eljárása miatt egy félévi időre min­dennemű tisztségek viselésétől eltiltja. A szervezőbizottság. Fizessünk pontosan tag­já­lékot! Ahhoz, hogy szakosztályunk tevékenységét zavartala­­nu kifejthesse, anyagi erőre is szüksége van. Minden jó szaktárs fizesse pontosan tagjárulé­­kát. Aki ezt elmulasztja és utánfizetéssel szerzi vissza tagsági jogát, az semmitnemű segélye­zésben nem részes!Illető. Minden cipőfelsőrész­­i késsítő munkás teljesítse kötelességét, fizesse pontosan szakszervezeti járulékát. Szabászok, ragasztók, tűzönök a nagy mun­kanélküliségre való tekintettel, Budapestre ne jöjjenek! Értesítés! Tag járulékfizetés alól való felmen­tés, betegsegélyek folyósítás­ára, valamint járu­lékfizetési halasztás elintézésére a­ vezetőség bizottságot választott. A fenti ügyek elintézése végett a bizottság minden hétfőn és csütörtö­kön este 1/26—7 óráig áll a szaktársaik rendel­kezésére. A cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztá­lyában január 21-én új tánckurzus kezdődött. Beiratkozni még lehet minden este 6—7 óra­ kö­zött az irodában, a vigalmi bizottság tagjai­nál. Ugyanott minden szerdán, szombaton, va­sárnap délután és este együttes tánc. A cipőfels­őrészkészitőszakoszt­ály munkak­özvet­­it­ő for­galma 1924 december 39-től 1925 január 3-ig. December 29-én előjegyzésben maradt 52 szabász, 139 ragasztó, 1 tüzönő, 1 persolónő, 1 segédmunkásnő. December 29-től január 9-ig új jelentkező volt­: 1 szabász, 39 ragasztó, 2­ tüzönő. Munkát kapott: 4 szabász, 18 ragasztó, 1 tüzőnő. január 3-án előjegyzésben maradt 56 szabász, 160 ragasztó, 116 tü­zőnő, 1 segédmunkásnő, összesen 333. — 2. hét. Ja­nuár ,5-én előjegyzésben maradt 56 szabász, 160 ragasztó, 1 ifi tüzönő, 1 segédmunkásnő. .Január 5-től 10-ig új jelent­kező volt: 8 szabász, 31 ragasztó, 14 tüzönő. Munkát ka­pott: 3 szabász, 11 ragasztó, 9 tüzönő. Január 10-én elő­jegyzésben maradt: 61 szabász, 180 ragasztó, 121 tű­zőnő, 1 segédmunkásnő, összesen 363. — 3. hét.­Január 12-én elő­jegyzésben maradt: 61 szabász, 180 ragasztó, 121 tű­zőnő, 1 segédmunkásnő. Január 12-től 17-ig új jelentkező volt: 13 szabász, 9 ragasztó, 10 t­izőnő. Munkát kapott: 2 sza­bász, 8 ragasztó, 4 tű­zőnő. Különböző okok miatt a­ köz­vetítésből töröltetett:­­3 ragasztó, 5 tű­zőnő. Január 17-én előjegyzésben maradt: 72 szabász, 178 ragasztó, 122 tűző­nő, 1 segédmunkásnő, összesen 373. Bőröndösök, szíjgyártók, nyerge­sek, holrdíszmüvesek, szűcsök és sajkások A szűtesminkásokh­oz! Ha valamely iparban lehetséges kedvező bér- és munka­feltételek elérése, úgy a szites­­ipar kézműipari voltánál fogva ezek közé so­rolható. Ennek azonban alap­föltétele: a szer­vezettség, áldozatkészség és munkás szolidari­tás. Már most lássuk, mennyiben állanak ren­delkezésére ezen kellékek szervezetünknek. Kétségtelen, hogy a szü­esszakmában foglalkoz­tatott munkások és munkás­nők kevés kivétellel tagjai ugyan a szakszervezetnek, de igen, je­lentékeny számban hanyagul teljesítik köteles­ségüket. Ami azzal magyarázható, hogy ezek a szak­társak a szakszervezetet csupán bér­űsé­gál­lapító hivatalnak tekintik, amely gon­doskodni tartozik arról, hogy az időről-időre kollektív szenvedésben biztosított bérek folyó­síthassanak. Ennek ellenében ők is többszöri fölszólításra, vagy dorgálás után beküldik já­rulékaikat. Ez még a jobbik eset. Előfordul az is, hogy drasztikusabb eszközhöz kell nyúlni és a mun­kaszab­ály szerződés adta azon jogunk­kal, hogyha kötelességüket nem teljesük, mint szervezetlen munkásokat őket a munkahelyről eltávolítani leszünk kénytelenek. Ez, sajnos, az öntudatnak a hiánya. Ahol tehát ily nagy­fokú nemtörődömséggel állunk szemben, ott nem csoda, ha a szakszervezet megfelelő támo­gatás hiányában nincs abban a helyzetben, hogy jobb, a jelenleginél kedvezőbb munka­­feltételeket tudjon elérni. De még azzal, hogy a szaktársak egy része a szakszervezeti mozgal­maktól távol­­tartja magát, az események iránt nem érdeklődik, tévednek, akik azt hiszik, hogy ez nem az összesség rovására megy. Hogy mást ne is említsek: például akik kilincs­elés útján BORIPARI MUNKÁS vállalnak munkát, azok, eltekintve az elvi és erkölcsi szempontoktól, föltétlenül lerontják a béreket, mert legtöbb esetben a megállapított­nál kisebb bérért kénytelenek dolgozni, bokan elkövették szaktársaink közül azt a súlyos hi­bát is, hogy a munkaszabálysze­r­ződésben biz­tosított u­dorabérpó­tl­óknál kevesebbért dolgoz­tak. Ezzel lehetővé teszik olyan mestereknek a­ létezését, akik az olcsó munkerő következtében szennykonkurrenci­át űznek a komoly cégekkel szemben és így csökkentik a­ munkaa­lka i am­i­­att, ahol állandóan foglalkoztatnak munkást Nekünk pedig, szervezett munkásoknak nem célunk, hogy az előbbiek szaporodjanak. Ránk nézve előnyösebb, ha­ komoly a munkál­­tatótestülettel állunk szemben. Mi sem termé­szetesebb, minthogy ezen cselekedetek­ távolról sem fedik azon követelményeket, melyek egy egészséges szakszervezeti mozgalom alapját ké­pezik. Éppen ezért egy szebb és jobb jövő elér­hetése érdekében kell, hogy __ a szaktársak és szaktársnők szakítsanak az átkos múlttal és több szeretettel, áldozatkészséggel kell ragasz­kodnunk a szakszervezethez, amely csakis mind­­annyiunk támogatásával védheti hathatósan a szücsmunkások összességének érdekeit. Freier Sándor: Fölhívás! A böröndös-, szűcs- és sapkás mun­kások nőszervezőbizottsága fölhívja az elvtár­sakat, hogy a február 16-án tartandó előadásra■ az elvtársnők körében is a legmesszebbmenő agitációt fejtsék ki. Előadó: Stern Szeréna elv­­társ, tárgy: A­ nőmunkásmozgalom úttörői. Értesítés: A böröndös-, szűcs- stb. szakosztá­lyok vigalmi bizottsága értesíti a­ szaktársakat és szak­társnőket, hogy a harmadik tánckurzus most vette, kezdetét, melyre beiratkozni még lehet Február 8-án nagyszabású jelmezestély lesz két értékes díjjal. Azonkívül minden szer­dán este, vasárnap délután és este együttes tánc van. A vigalmi bizottság. Meghívó. Az újpesti bőripari munkások szak­osztálya. 1925 február hó 7-én, szombaton este 7 órakor a­­munkanélküli bőripari munkások segélyezése javára tánccal egybekötött szí­n­i­előadást rendez, amelyre a szak­társakat ezennel tiszte­lettel meghívja a rendezőség. C­ipészszakkiállítás az u­jpesti munkás­otthonban. Január 14 én, vasárnap rendezte az újpesti bőripari munkások szakosztálya, ebben­ az évben már második cipészszak­mai kiállítását, amely ezzel az alkalommal is ünnepélyes ke­retek között­ folyt,­tc. A kiállításon Újpest különböző tár­sadalmi test illetői vet­tek részt , élükön dr. Sem­sey­­Madár polgármesterrel, képv­iseltetni magát az újpesti ipartestü­­l­et, és az Állami Faipari Szakiskola Igazgatósága. A zsűri tagjai munkáltatók és munkások voltak, elnöke Hiba Béla­, jegyzője Püskely József. A kiállításon 14 hallgató mintegy 250, szebbnél szebb o­­­por el­ső r­é­szi tu­ntát állított ki, örömére azoknak a férfiaknak, akik a szakiskola ügyét iparfejlesztési szempontból állandóan napir­enden tartják. Különös érdeklődést keltett a kiállításon Bodó Istvánnak a láb szerkezetét ismertető anatómiai rajzai. A kaptafa­­igazításban Engelhardt Mihály végzett elsőrendű munkát. Sánta Lajosnak, valamint Sikó Istvánnak, munkái kü­lön­­kilön dicséretet érdemelnek. Az újpesti Ipartestület négy 50.000 koronás díjat adott a legszebb munkát készítőknek. A zsűri Sikó István, Szabó János, Sánta­ Lajosné és Engel­hardt­ Mihály részére elsőrendű díszoklevelet és 50.000 ko­ronás­ díjat, Bodó István, Bolló Ernő, Diamant Jenő Ma­gyar György, Rákos Gyula, Takó György, Velestár Antal és Szabó Lajos részére díszoklevelet, Tóth Lajos és Papp Jozs­a részére elismerő oklevelet szavazott meg. A zsűri jelentését Hiba Béla tette meg. Domnbauer József, a­ szak­osztály elnöke ismertette a szakiskola, történetét. Bodó István a hallgatók nevében mondott köszönetet. Az ni­ncs­ szervezeti munkások dalkara énekével záródott be végül a kiállítás. Köszönetnyilvánítások. Alulírott köszönetemet fejezem­­,s az újpesti Berger fete bőrgyárban dolgozó ímunkás­tár­­saimnak a betéprseg­om alatt részemre brvnjtott 255 000 kor­ m­­uáerfc.­­ Újpest, 1924 november 23 án. Ipacs István. Alulírott köszönetem­él fejezem ki az újpesti Peri-féle cipőüzemben dolgozó rivunkastá­rsaimnak a."betegségem alatt részemre gyűjtött 301.600 koronáért. I­­­pest, 1921 december 16-án. Marsehang József. Alulírott köszönetemet fejezem ki az újpesti Berger-féle bőrgyárban dolgozó,­­munkástársaimnak a betegségem alatt reszénre gyújtott 212.000 koronáért Új­pest, 1924 december 20-án. Ambró Róza: PESTERZSÉBET. A pesterzsébeti bőripari munkások február hó 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor taggyűlést tartanak a Munkás-Otthonban (Izabella- és P­osta-utca sarok). Napirend: A gazdasági helyzet.­ ­ Vidék, Székesfehérvár. Ha visszapillan­tást­ teszün­k a lezajlott 1924-es évre és az ezt megelőző 4—5 évre, önkén­telenü­l meg kell állapí­tan­uunk, hogy a háború befejezése óta, eltekintve a kommü­n­k utáni hónapoktól, a városunkban lezajlott moz­galmak a legtöbb esetben eredménnyel vég­ződtek. Az 1924. év második fele a beállott gazdasági krízis miatt már igen súlyos volt. A konjunk­túra nagyarányú rosszabbodása, nálunk is éreztette hatását. A munkanélküliség folyton fokozódott. Több kellemetlenséget okoztak az ország más­­városaiból ideérkezett szaktárcák, akik szerve­ztun­­i vagy kevésbé megszer­ ÚJPEST verve, végigki­lincselt­ék a várost. A munkálta­tók ezt látván, 1924 december havában táma­dást intéztek szervezetünk ellen. Nem keveseb­bet, mint a munkabéreik redukálását és a köz­vetítés eltörlését­­ követelték. Szaktárcáink ezekkel a követelésekkel szembehelyezkedtek és a támadást egységes erővel visszaverték. Szervezettségünk és összetartásunk erejében bíztunk. Sikerrel. A mai napig is rendületlenül kitartanak a szak­társak szervezetünk mellett. Ennek tud­ható be, hogy a munkabérek terén és a munka­idő tekintetében az ország kis városai között úgyszólván első helyen állunk. Hogy képet nyújtsunk szótársainknak a vá­rosban lévő bőripari szakmában való elhelyez­kedésről, megjegyezzük, hogy olyan munkál­tató, ahol több munkást­­foglalkoztat (és egy tömegtermelő üzem) 50 van. Szezon alkalmá­val foglalkoztatva­ van 230—250 munkás, ezek között 45—50 felsőrészkészítő. Munkaidő váro­sunkban 1918 óta 8 óra, üdvéve a csizmadia szaktársakat, akiknél 9 óra. • Ez azzal magya­rázható, hogy ők csak pár évvel ezelőtt ébred­tek tudatára annak, hogy a szervezetben való tömörülés biztosítja csak a munkások jobb gazdasági helyzetét. A legutóbb kötött szerző­dés már nekik is biztosítja a 8 órai munkaidőt Meg kell jegyezni végül, hogy a szervezet iránti állandó agitáció eredménye, hogy e cikk­ben foglalt munkás létszám szervezett. Van ugyan néhány kívülálló is, de ezek a régi rend­szer alkoholistái. Peidl Ferenc, Baja. Szaktársaink január hó 11-én t­a­rtal­­ják meg az évi közgyűlésüket. A csoport el­nöke ismertette az elmúlt évi működést. Rá­mutatott arra az eredményre, amelyet az el­múlt évi harcok révén értek el. Ismertette a szakmában dúló munkanélküli­séget, annak okait és kérte a szaktársakat, hogy dacára a rossz gazdasági helyzetnek, ne feledkezzenek meg önmagukról és úgy, mint az elmúlt esz­tendőben, most is tegyenek eleget szervezeti kötelességüknek. Utána Putsch szaktárs tette meg a pénztári jelentést. Bevétel 6.230.548 K, kiadás 6.208.969 K. Maradvány az év végén 21.579 K. A pénztári jelentést a közgyűlés tu­domásul vette. Utána az új vezetőséget válasz­tották meg. Elnök: Cséfán István, pénztáros: Putsch Ferenc, jegyző: Simon Sándor. Választ­mány: ifj. Beile Márton, Krélits János, Adok Tam­ás, Bognár József, Gyaló István, Simonber­­ger Ferenc. A központi vezetőség részéről Horváth szak­­társ volt jelen, aki a cipész­munkásság gazda­sági helyzetét és az országos árszabályt ismer­tette. Figyelmeztette a szaktársakat, hogy fo­kozottabban teljesítsék kötelességüket, ha azt akarják, hogy a­ kivívott eredmények megma­radjanak. Végül Cséfán szak­társ, az új veze­tőség elnöke intézett néhány lelkesítő szót a szép számban megjelent szaktársakhoz és "a közgy­ű­í­­­ést b­ezá­rta. VECJYES Baja. Nyugtázás, Ódor János cipészmester bajai csopor­tunknak 15 kötet újonnan bekötött, ’tudományos könyvet ajándékozott, amelyért ezúton mond köszönetét a bajai csoport vezetősége. A szegedi bőripari munkások és munkásnők helyi cso­portjának vezetősége ezúton mond köszönetet azoknak, akik Heckmann István szak­társunk 50 éves megünneplése alkal­mára­ adományoztak: Wenig Gyula 100.000, Cseh Imre 100 000, Szegedi cipőgyár igazgatósága 50.00­1, Vénusz cipő­gyár igazgatósága 50.000, Marosán Milán 50.000, Czétényi József 30.000, Szilágyi Sándor 25.000, Schofra. Ferenc 16.000, Sehofra. Ferencné 16.000, Tóth 15.000, Karácsonyi 10.000, Kunitzer Jenő 10.000, Csetneki b­.von, Fodor János 10.000, Vajda 10.000, Krizsák István 10.000, ifj. Metzger Péter 10.000. Felmaier Kálmán 10.000, Bull Béla 10.000, Seherk Antal 10 006. Seherk Sándor 10.000, Csik­y Ferenc 10.000, Vigh Károly 10.000. Németh István 5000. N. I. 5000, O. Já­nos 5000, Panka 5000. N. N. 5000. Doh.'» Miklós 5000. Tóth Já­nos 361­0. Gyapjas 2000. Layer Dezső párttitkár 50.000. All. Fogy. Szöv. 20.000. Molnár 15.600. Bóth Emil 10.000. Pintér János 5000. Szegedi cipőgyári munkások 240.000. Czétényi m­. 45.000. Melléng m­. 105.000. Alföldi cipőgyári munkások 91.000. Vérig m. 20.000, Bubitsek m. 45.000, Orient bőrgyári munkások 98.­000, Rekord m. 140.000, Gaál ra. 110.000, Vénusz cipőgyári munkások 60.700, Békéscsabai csoport 50.000 kö­römi­g. Bolsevizmus vagy szociáldemokrácia? Erre a­ kérdésre felel rendkívü­l érdekes füzetében Adler Frigyes elvtárs, az Innternacionále titkára, aki a­z osztrák pártgyűlésen tartott, előadói beszédében szállt szembe a félbolsevizmus­­sal. Adler füzete most jelent meg magyar nyelven a Szo­cialista ági tvei és iratok sorozatában, Bresztovszky Ede elvtárs fordításában. Szaktársaink figyelmét, fölhívjuk s mélyenjáró, gondolatokat ébresztő kitűnő agitációs erejű füzetre. Gorkij Maxim: A besúgó. A proletariátus zseniális író­jának egyik legkiválóbb alkotásai közé tartozik „A be­súg«»” című regénye, amelyben megismerteti velünk a cári Oroszország politikai rendőrségének életét és működését. Egy fiatal besúgó érdekfeszítően megírt élettörténetével kapcsolatban rajzolja elénk a besúgók különböző típusát, akiket a hatalom azsanprovokatőrségre használ föl. A re­gényben megírt események az 1905. évi orosz forradalom idején játszódnak le és Gorkij nagy drámai erővel vetíti elénk az elnyomott orosz nép nagy történelmi jelentőségű megmozdulását. Ára szervezett munkásoknak 40.000 ko­rona. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben és a szer­vezeti árusoknál. 1925 Szerkesztői üzenetek Tvit 11 nyomor. Neon közölhető. — Több közlemény jelen számból kimaradt. •WW./WWWV\AArtWWVWWVW­ AWV­AAAAAAAAAArtrtArt«AAA/.»­ Felelős szerkesztő és kiadó: Farkas István. Szerkeszti: Mónus Illés. „Világosság“.könyvnyomda rt. Budapest, VIII. Conti­n. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D.

Next