Bőripari Munkás, 1928 (38. évfolyam, 1-21. szám)

1928-01-01 / 1. szám

1928 mind orvosolva lett volna, de te csak a­ föntebb említette­ket mesélted el nekem, így csak ezekről van tudomásom. Végighallgattam oktalan méltatlankodásodat, amikor az elmaradt tagdíjakat követelték tőled. Hogy föl voltál há­borodva! Pedig még azzal sem mentegetőzhetsz, hogy nem tudtad, hogy az egész összeget a munkanélküliséged be­jelentésénél egyszerre kell megfizetned,­­ mert ezt sokszor publikáltuk nyomtatásban és én sokszor mondtam neked élőszóval. Bezzeg, most nem csaptad oly hetykén félre azt a bizony­talan színű kalapot, hanem oly busán mentél ki a szak­­szervezetből, lógatva az orrodat, amikor láttad, hogy a méltatlankodásra nem adnak semmit­, mint egy újdonsült özvegy pelikán. Aztán valahogyan mégis összekunyeráltad azt a nem tudom én hány pengőt, amit, tekintve munkanélküliséged, egyébként is igen jól tudtál volna használni — és szépen, bár búbánatosan, hetykeségedben megtépázva, de kifizet­ted hátralékodat és taggá váltál. Ha igaz, hogy minden út Rómába vezet, még sokkal még sokkal igazabb, hogy egy munkásnak, akármerre is indul, mindig a szakszervezetben végződik az útja, vagy a saját józan esze irányítására, vagy a kényszerűség hajtja oda. Azt hiszem, egy idő múlva igen hasznos tagunkká válsz, ha már fölismerted a szervezkedés jelentőségét és súlyát, hisz még fiatal vagy és vagy kakaskodsz csupán, vagy még nem vagy elég tisztult világnézetű, de köztünk majd azzá leszel. Saját károdon tanulva, mondd meg mindazoknak, akik egy-két éve meghúzódnak valamelyik műhelyben mint szervezetlenek, hogy hiába lapulnak meg,­­ mindinkább fogy a búvóhelyek száma és szégyenszemre, szemrehányó szavaknak elébe nézve, mégis csak el kell jönniük közi­­bénk, de aztán nem is várhatnak keztyüs kezet az ilyenek, akik a munkások összességének érdekei ellen vétenek. A legközelebbi viszontlátásig üdvözöl. Csekélységem. U. i.: Vedd igénybe a könyvtárunkat, amely teljesen dijtalan. Munkanélküliek figyelmébe! A „Tájékoztatób­ban közölt külterületi munkanélküliek alatt a tíz közigazgatási kerületen kívül (Pesterzsébet, Csepel, Kispest, Újpest stb.) lakó munkanélkü­liek értendők ” . B­őr­diszmű­v­esek A bőrdíszműves mesterek nem reagáltak ama­ átiratra és szerződéstervezetre sem, amelyet a munkások a szervezet útján külön­­kü­lön jutattak el hozzájuk. Ez tehát azt je­lenti, hogy a mesterek nem óhajtanak semmi­féle­ összeköttetésbe kerülni a munkásokkal és még kevésbé hajlandók arra, hogy a munka­­feltételeket akár kollektív, akár egyéni formá­ban szabályozzák. Ezek az urak tényleg sem­mit sem tanultak és mindent elfelejtettek. Kö­­vetkezésképen velük­ szemben az eddigi mód­szerek­­s eszközök sem bizonyultak jóknak. Újakra van tehát szükség. A Szezonnak immár vége-Most indul m meg a munkások kiszórása a műhelyekkel. A munkásoknak tehát hozzá kell látniok minél előbb a­ szervezkedés­ elmélyíté-­­séhez és meg­alapozásához is. Az anyagi meg­erősödésen kívül az erkölcsi erőre is szükség van, mert enélkül nem lesz lehetséges a most már kikerülhetetlennek látszó küzdelmet meg­indítani. Szil­­v­ániák A gépszijgyártók egy kis töredéke ugy látszik a medve fajhoz tartozik, amiről úgy tudjuk, hogy a tél beállta előtt bebújnak odúikba, a telet átalusszák s amikor jobb idők jönnek elő­­bújnak, hogy a tavasz gyümölcsét épugy, de ingyen élvezzék, mint a többi szegény állatok, melyek nagy szenvedés, vagy munka által ér­demeltek ki. Ezt a hasonlatot tudom nem kell megmagyarázni, az érdekeltek világosan meg­értik, de jól tennék, ha ők nem várnák be a ta­vaszt, hanem már most bújnának elő B odúikból, mert minden remény megvan arra, hogy a­ télen is dolgozó (szervezetten működő) páriák a ta­vasz termelését majd maguk fogják leszedni (erre majd lesz gondjuk) tehát jó lenne idejé­ben ébredni. Polgári szíjgyártók! Ti se felejt­sétek el, hogy lesz majd tavasz, jön a sport­­munka, de ha akkor jut csak eszetekbe, már késő lesz, most van az ideje a felkészülésnek, szervezkedjetek! Karácsonyi segély a dolgozóknak. Ausztriá­ban (Wienben) határolták el a gépszíjgyáro­sok, hogy munkásaiknak — akiknek munka­bére most áll revízió alatt —­ karácsonyi segélyt folyósítanak. A segélyt máig ki is utal­ták a­ munkásoknak 13, 15, 18 és 19 schillinges összegekben. _­­ ___ Magyar csavargók őszi nótáiból* Írta: Farkas Antal. Varjú Icárog, amerre járunk, Láncos kutyák ugatnak utánunk, Riadtan néz ránk a­ jámbor lélek, S ajtót zárnak előttünk az emberek, úgy félnek. Fölsikolt az álmodó, ha meglát, Egész éjjel égeti a gyertyát, S mégis a mi megjöttünket várja, Kéri buzgón édesanyánk imádságos szája. Mégis mennyien lesnek, mint az áldást, Mint kárhozott bűntől a megváltást, De sok testvér ölel a kebléhez, Mikor otthon a kunyhókban elalszik a mécses! * Farkas Antal elvtársunk most megjelent Idegen hatá­ron, sótalan kenyéren“ . című verskönyvéből, emigrációs verseinek a gyűjteményéből. Ára 2 pengő. BŐRIPARI MUNKÁS Vidék SS®ia3fIiä«la S53Egs.Mc$og»®a°€i»isM­ss&egBa&lssBevallásaBBas&Ic Mennyi idő kell Magyarországon egy szak­csoport megalakulásának tudomásulvételéhez? Bonyhádi szaktársaink 1921-ben, amikor az ellenforradalom brutalitásainak elmúltával le­hetővé vált a szervezkedés, elhatározták a szakcsoport megalakítását. Többszöri kísérlete­zés után végre 1922 május 29-én kimondhatták a csoport megalakítását. A csoport megalakulá­sának tudomásulvétele azonban hihetetlen kál­váriás utat tett meg. Az egyesülési, gyüleke­zési jogra vonatkozó rendelkezéseket minden tekintetben igyekeztek betartani, ennek dacára a csoport megalakulását a hatóságok több eset­ben visszaadták szaktársainknak. Újabb fölter­jesztések után az ügy az alispáni hivatalon keresztül a belügyminisztériumba került. A csoport megalakulásának tudomásulvételét azonban öt éven keresztül nem lehetett el­intézni. Bár a törvények rendelkezéseinek min­den tekintetben úgy bonyhádi szaktársaink, mint a központi vezetőség eleget tettek, a bel­ügyminisztérium jóváhagyó végzését mégis csak 1927 november 19-én sikerült megszerezni. Magyarországon tehát ahhoz, hogy a munká­sok az érdekeik védelmére egyesületet alakít­hassanak, öt teljes esztendőnek kell leperegni. Bonyhádi szaktársaink tehát végre nagy küz­delmek árán hozzájutottak a szakcsoport műkö­déséhez. Bizonyosra vettük, hogy bonyhádi szaktársaink ennek a sok küzdelem árán léte­sített szakcsoportnak meg fogják becsülni az értékét. Sok sikert kívánunk a bonyhádi szak­­társak nehéz küzdelmek árán megszerzett cso­portjának működéséhez! A szombathelyi csoport december 9-én te­mette Király János szaktársat. A búcsúztató után a munkás-dalárda éneke búcsúztatta el az elhunytat. A koporsót négy sza­ktárs vitte a sírig. A sírnál Avor elvtárs a szakbizottság, Horvát szaktárs a szakcsoport nevében mon­dott búcsút. Az elvtársak nagy számban jelen­tek meg temetésén, hogy végső tiszteletüket lerójják Király szaktársnak, aki másfél évig a szombathelyi szakcsoport vezetőségének tagja és lelkesen dolgozott eszméinkért. Emlékét megőrizzük. Köszönetnyilvánítás. . Mindazoknak, kik fe­lejthetetlen férjem temetésén részt vettek, kü­lönösen a Bori pártmunkások Szakegyesületé­­nek "és a Szociáldemokrata Pártnak ezúton­­mondunk­ köszönetet. " Király család, Külföld Amerika, Az Egyesült­ Államokban jelentős mértékben emelkedett a munkásoknak az üze­mek vezetésében való befolyása. A Kereske­delmi Kamara 1926. évi jelentése szerint az Egyesült­ Államok 900 üzemi tanácsában 1.309.078 munkás volt képviselve. A Kamara jelentése megállapítja, hogy az üzemi tanácsok és a munkások közötti viszony fontosabb, mint bár­mely más technikai iroda. Az amerikai nagy­üzemekben is fölismerték, hogy az üzemi taná­csok szerve rendkívül alkalmas arra, hogy a­ munkások és az üzemvezetőség közötti űrt ki­­töltsék; az üzemi tanácsok áthidalják az ellen­téteket, a munkások szükségletei­­iránti több megértést tudnak­ teremteni és m­eg tudják te­remteni a megfelelő légkört a termelés foko­zására. Csehszlovákia. A csehszlovák népjóléti mi­nisztérium jelentése szerint az üzemi tanácsok megalkotása nem terjedt ki olyan mértékben 1921 óta, mint ahogy ez várható volt. Az Üze­meknek csak 50—70 százalékában alakították meg az üzemi tanácsokat. Szlovákiában é­s Ruszinsz­kóban az üzemi tanácsok száma a leg­kevesebb. Az ipari főfelügyelők elismerően nyi­latkoznak az üzemi tanácsok munkásságáról. Az iparfelügyelők és az üzemi tanácsok között a vizsgálatok alkalmával igen kedvelő viszony alakult ki. Olyan üzemekben, ahol még nincse­nek üzemi tanácsok, ugyanezeket, a funkciókat bizalmi­ férfiak látják el. A c3íbó£1i»<%?*8 B»©l8©2üaá®I és Ksivitfel A cipőipari behozatal és kivitel az elmúlt esztendő első három negyedében, szembeállítva az előző esztendő 9 hónapjával, így alakult: Behozatal Bőrcipő ----------— Textilcipő---------­Szandál, pipacs stb. Sport, tennis­z stb. Bőrcsizma —-------­H­alm­acsizma------1927 3926 jan.-szept. jan.-szept. par 118.547 51.114 84.445 388.009 48 100 par 88.221 106.528 70.975 352.337 91 19 Ezzel szemben a kivitel adatai ezek: Bőrcipő------------­Textilcipő------— 3.760 1.6476 m Szandál, papucs stb­ 118 él Sport, tennisz stb. 72— Bőrcsizma---------— 6 Halixiacsizma — —— Kultúráim élet nase »«Storatpass Az oktatásügyi bizottság a második félévi ciklusra a következő programot állította össze: Január 5-én: A munkásmozgalom elindulása, Magyarországon. Előadó: Dr. Révész Mihály. Január 12-én: A föld és az élet története. (Vetített kép.) Előadó: Dr. Székány Béla­ Január 19-én: A pénz története. Előadó: Misok Sándor. Január 26-án: Házasság a kapitalista társa­dalomban. Előadó: Tieder Zsigmond. Február 9-én: A jobbágyság. Előadó: Kolacs­­kovszki Lajos. Február 16-án: Robespierre mai megvilágí­tásban. Előadó: Dr. Riesz István. Február 23-án: Hogyan keletkeztek a váro­sok. Előadó: Breszlovszki Vilma. Március 1-én: A kereszténység keletkezése. Előadó: Szim­onidesz Lajos. Március 8-án: Községpolitikai kérdések. Elő­adó: Dr. Bánóczi László. Március 15-én: A szociáldemokrácia és a vallás. Előadó: Dr. Braun Soma. Március 22-én: Andersen Neksze. Előadó: Keleti Márton. Március 29-én: A Népszava története. Elő­adó: Dr. Révész Mihály. Az előadások minden csütörtökön este 7 óra­kor tartatnak. Az előadások nyilvánosat, ezért a tagjaink hozzátartozói is résztvehetnek az előadásokon. Az oktatásügyi bizottság arra­ kéri a szaktársakat, hogy az előadás sikere érdekében agitáljanak! Tanuljunk, hogy tanít­­hassunk! . A Cipészek Sportklubja visszatért otthonába. Visszatért, hogy teljesen átszervezve, friss, egészséges szellemben szolgálja a munkások sportkulturáját. Minden sportoló szaktárs kö­­telessége tudásával és lelkesedésével támogatni a sportklubot, hogy naggyá tegyük a szakma, sportgárdáját. Összejövetel minden csütörtökön este 8 órakor a földszinti teremben. Itt említ­jük m­eg, hogy a VIII. kerületi ISE testületileg beolvad a CSE-be. „Ép testben lakik ép lélek,'4 Barátság! A d­alkar működése iránt a szakma körén kívül is nagy érdeklődés nyilvánul'­meg. Az, hogy a mi szak­mánk­ körében ’szeretjük 'és szívesen hallgatjuk a dalkart, eddlig sem volt titok,­­der­ nem min­denki tudja, hogy­­a mi dalba ránk általában a­ legjobb m­unkáédalkarok közé tartozik. A dal­kar minden föllépése sikert jelent.­ Sikert a­ dalkarnak és sikert magunknak. A dalkar csöndes készülődése és erőgyűjtése a nagy hannoveri útra továbbra is igénybe veszik a dalkar agilis tagjainak a lankadatlan erejét. Befizetéseknél szorgalmasan megjelennek és mindenkit fölhívnak, hogy legalább 10 fillérrel járuljon hozzá a­ dalkar anyagi erőinek gyara­podásához. Kívánatos volna, ha a dalkar mű­ködését minden szaktársunk támogatná és köz­reműködésével, a dalkarba való belépésével erősebbé tenné­ A Természetbarát-csoport megalakulása iránt folynak a serény előkészü­letek a szakma körén belül. A Szövetség^ kul­turális életében a megalakulandó^ Természet­­baráti-csoportnak is szérepe jut. Különösen a tavaszi és nyári hónapokban, amikorra a­ Ter­mészetbarát-csoport nyilván megalakul, a kel­lemes, kirándulások egész sorait lesz­ módja rendezni, hogy azokon a Szövetség tagjai, hoz­­zátar­tozói részt vehessene­k szabad természet élén pihenve, szórakozva és ápolva, a munkás­társi szolidaritást, gyönyörködhessenek a ter­mészet szépségeiben és növeljék ezentálló­­képességüket a város és a műhelyek ezernyi lappangó betegséget terjesztő bacillusaival szemben. Az eszperantó a különböző szakosztályok és csoportok tagjai között­­szövetségi otthonunkban figyelem­fe­­n méltóan hódít- Nagyon sok munkástársunk és munkástársnőnk érdeklődik az eszperantó nem­zetközi nyelv iránt. Könnyen, szívesen és öröm­mel tanulják az eszperantó nyelvet, egymással eszperantó nyelven társalognak és ebben­ a ne­mes törekvésükben sokszor gondolnak arra, hogy milyen nagy dolog volna, az, ha a világ munkásai egy nyelven, eszperantó nyelven, tudnák magukat­ megértetni. Akik tanulni akarnak, azokat szívesen segítik,­­útbaigazítják. Gyermekbarát-csoport m működik az Otthonban. A Gyermekbarát Egye­sület 81. számú csoportja talált helyet a mi Otthonunkban, hogy a gyer­m­e­kbaráti mozga­­lom iránt érdeklődést keltsen és céljaival meg­ismertesse a Szövetség tagjait. Meg vagyunk győződve arról, hogy a munkástársnők közül sokan csatlakoztak majd a gyermekbarát-moz­galomhoz. Reméljük, hogy családos tagjaink nagyobb számban érdeklődnek majd a Gyer­mekbarát-csoport tevékenység­éről és hogy­­a csoport működése nemcsak érdeklődést fog kel­teni önmaga iránt, hanem hasznos tevékenysé­gével is hódítani fog­ a mi körünkben. 3. oldal

Next