Bőripari Munkás, 1930 (40. évfolyam, 1-14. szám)
1930-01-08 / 1. szám
1930 A központi vezetőség közleményei Fontos tudnivalók a segélyjogok megóvása érdekében Az alapszabályok 10. §-a alapján a tagok sokaiból töröltetik: a) ha a tag 10 heti járuléknál többel van hátralékban, 10 hétnél több járulékhátralék esetén a járulékfizetés utánfizetésnek tekintetik. 17. Az utánfizető tagok segélyjoga 20 hétnél kevesebb hátralék esetén a hátraléknak megfelelő időre, 20 hétnél több hátralék esetén 26 hétre föl van függesztve. 21. §. Segélyekre igényt tartó tagok járulékkal egyáltalán nem tartozhatnak. A szaktársak és szaktársnők saját érdekükben járnak el, ha az alapszabályok fenti rendelkezéseinek pontosan megfelelnek, mert a Szövetség az alapszabályok szerint csak azokkal tzemben tartozik kötelezettséggel akik a Szövetséggel szemben minden kötelességüket teljesítik. A statisztikai íveket be kell küldeni! Fölkérjük a csoportok és szakosztályok vezetőségeit, hogy a küldött munkabérstatisztikai kérdőíveket sürgősen küldjék be a központi irodába. Arra is kérjük a csoportok és szakosztályok vezetőségeit, hogyaz 1929. évi működésükről szóló leküldött statisztikai kérdőíveket legkésőbb január 15-ig készítsék el és küldjék be a központi irodába. Értesítés! A budapesti cipészszakosztály vezetősége fölhívja a Szövetség összes helyi csoportjainak vezetőségeit, hogyha Káldi József 1903. évi jászladányi születésű cipészmunkás valamely csoportnál tagfelvételre jelentkezne, úgy az illetőt kívánságával utasítsák el. Ugyanis Káldi József magatartásával olyan tevékenységet folytatott, amivel a Szövetség működését veszélyeztette. Ezért a vezetőség határozatukig kimondta, hogy Káldi József egy éven belül a tagok sorába nem vehető föl. Fölkérjük a csoportok és szakosztályok vezetőségeit, hogy a decemberi elszámolást január 10-ig okvetlenül küldjék be a központi irodába.A szakmájk közleményei Cipő felsőrészkészítők A cipőfelsőrészkészítő munkásokhoz! A cipőipari üzemek le vannak „építve“. Az üzemekből kikerült szervezett cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztályunk helyiségében munka nélkül vannak. A munka nélkül lévő szaktársak a legnagyobb részben a jobb, a kötelességtudó szaktársak közül kerülnek ki, akik mindig megtették szervezetükkel szemben kötelességüket. Az a munkahiány, amelybe ma kerültek, nem az a rendes, szokásos rossz szezon, ami a normális viszonyok között minden évben meg szokott ismétlődni, hanem annál sokkal rosszabb és hatásában fölülmúl minden eddigi nyomort és nélkülözést. Szakosztályunk tagjainak körülbelül 50%-a van munkanélküli állományban. Ha ehhez hozzávesszük a kizeccelt szaktársak számát, úgy teljes tükörképét adhatjuk a mai állapotoknak. Ebben a nehéz helyzetben egyedül szakosztályunk az, ahol a munkanélküli szaktársak otthonra találhatnak, ahol tiszta, meleg helyiségekben tartózkodhatnak, újságok és könyvek olvasásával, valamint előadások látogatásával önművelődhetnek, alapszabályszerű segélyekkel támogatásban részesülnek, ügyes-bajos dolgaikban útbaigazítást, tanácsot, esetleg jogvédelmet nyerhetnek. Hogy a fölsoroltak nem nyugtathatják meg a munkanélkülieket, az természetes, mert a szervezet nem nyújthatja mindazt, ami egy ilyen katasztrofális válság következtében elkelne a munkanélküliek részére. Itt az állam és a város közbelépésére volna sürgősen szükség. De mégsem megvetendő, hogy a munkásság saját erejéből olyan alapot tudott teremteni, amelyből a fönt fölsoroltak rendelkezésére állhatnak. De hogy a fölsoroltakkal való ellátás a munkanélküliek részére a jövőben is biztosíttassák és még fokozható is legyen, ahhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy azok a kevesek, akik a mai sivár helyzetben még dolgozhatnak, BŐRIPARI MUNKÁS megtegyék szolidáris kötelességüket és ne zárkózzanak el a szervezeti járulékaik pontos fizetése elől. A pontos járulékfizetéssel nemcsak munkanélküli társaival szemben teljesítik szolidáris kötelességüket a szaktársak, hanem egyben saját részükre is alapot teremtenek segélyjogaik gyakorlására, mert a késedelmesen fizető szaktársaink alapszabályaink értelmében segélyjogaiktól fölfüggesztetnek, figyeljünk még arra is, hogy ne csak magunk tegyük meg szervezetünkkel szemben kötelességünket, hanem hassunk oda, hogy minden cipőfelsőrészkészítő munkás teljesítse kötelességét. Ha ez sikerülne, akkor nemcsak segélyjogaink volnának biztosítva szervezetünkben, hanem a munkaidő és a munkabér terén is rendet tudnánk teremteni munkáltatóink túlkapásaival szemben. Teljesítse minden szaktárs fájt élességét! MEGHÍVÓ. A cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztálya 1930 január 13-án, hétfőn este te 7 órakor, a szakosztály helyiségében taggyűlést tart. Napirend: 1. A jelölőbizottság megválasztása. 2. A gazdasági helyzet. Fölkérjük, a szaktársakat, hogy a taggyűlés sikere érdekében a legnagyobb agitációt fejtsék ki. 1 . A vezetőség. A munkanélküli szaktársak figyelmébe. A cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztályának vezetősége fölhívja a munkanélküli szaktársakat, hogy az 1929. év folyamán kiadott munkanélküli jelentkezési lapok 1929 december 31-én már érvénytelenek. 1929 december 31-én és a rákövetkező napokon az 1929. év folyamán kiadott jelentkezési lapokat újakkal cserélik ki. Bőrendesök Kimaradt, tagok: Krausz Géza, Stefanek János, Merendiák Frigyes, Gisser Jenő. Autó nyertesek Kimaradt tagok: Balli Sándor, Barta Kálmán, Hopp László. Bőrdíszművesek Kimaradt tagok: Pranger Ede, Dénes Kálmán, Pinner Ferenc, Rausch Imre, Küster József, Singer Géza, Molnár Annus, Marsányi Ernő. Szíjgyártók Adományozás: Tótíra József szíjgyártó 5 pengőt adományozott a munkanélküliek javára. Kimaradt tagok: Federenkó Ferenc, Bonda Miklós, Rácz István, Steigenwald Ernő, Kutasy Gyula, Szűcsök Hegedűs Sámuel holttestének hazaiszállítási költségeire befolyt adományok Egyes adományok: Koncsol Károlyné 5.—, Szász Lipótné 3.—, Szikora Ilona 3.—, Sereg Ferenc 3.—, Fekete András 3.—, Keim László 1. —, Kokn Margit 1.—, Simkó Ida 3.—, Németh Mária 3.—, Wassermann Mózes 3.—, Berveller Ferencné 1.—, Szmolek Mária 3.—, Nagy György 3.—, Hartmann Károly 2.—, Polacsik László 3.—, Dobokán Irén 1.50, Quint Mária 11.22, Fa Ferencné 3.—, Bognár Emilia 3.—, Bencsik Istvánná 3.—, Bolehovszky Dezsőné 3.--, Bojtos Istvánná 4.—, Mandtner Gusztáv 1.50, Dauda József 3.—, St.os Ferenc 3.—, Klein Ilona 3.—, Hecht Lilla 2.—, Vass Jolán 1.50, Kutassy Juliska 3.—, Fischer Jolán 3.—, Szabó J. László 2.20, Sebestyén Valér 1.—, Pollák Péter 1.—, Schlesinger Lajos 3.—, Milovszky Ferenc 3.—, Tabányi Károly 3.—, Bayer Lajosné 5.—, Baranyai Magdolna 5.—, Benkóczi Gizella 3.—, Benkóczi István 5.—, Schiele Istvánné 2.—, Hunyár Ilonka 3.—, Szabó Istvánné 5.—, Kares Anna 4.—, Lobonyai Andor 5.—, Stefanovits Elvira 3.—, Bodnár István 5.—, Hutlasa Margit 3.—, Majtán Mária 5.—, Fekete Istvánné 5.—, Seres Julianna 3.—, Kovács László 3.—, Racz László 2.—, Árvai Mária 2.—, Botos Nándorné 1.—, Osztrovszky Lajos 1.—, Veres László 2. —, Nyers Béláné 5.--, özv. Pataki Ferencné 5.—, Gallos Elemér 3.—, Kreiszler Béla 3.—, Molnár Irén 3.—, Stecklács Jánosné 1.—, Papp Vilmos 3.—, Palányi Ilona 1.—, Rákos Mária 2.—, Berger Juliska 3.—, Ritter Alajos 3.—, Schwartz Ignácné 3.—, Féderer Gáborné 1.—, Szpili Mária 2.—, Blaskó Gizella 2.—, Beringer Ferenc 3.—, Fejér Ilona 1.—, Veres Ilona 3.—, Pátkai Janka 3.—, Schwarcz József 3.—, Lázár Sándorné 3.—, Wallner Erzsébet 1.—, Malutics Jenőné 3.—, Fülöp Mária 1.—, Lohonyai Ilona 3.—, Günsel Vilmos 2.—, Fodrán Emilia 4.— P. Összesen: 242.92 P. Eddigi gyűjtés: 2391.50 P. Összesen: 2634.42 P. 3. oldal Kimaradt tagok: Szomori Dezső, Szabó Vendel, Kováts István, Fodor Gyula, Heller László, Weisa Ferenc, Blumberger Béla, Lohner Lajos, B. Kovács Gábor, Mayer Ilona, Szeverényi Margit, Mervai Jenőné, Szabó Rózsi, Than Paula, Krischer Jánosné, Molnár Irén, Weisz Sári, Schröd Teréz, Kovács Sándor, Gersten Sámuel, Glück Dávid, Halasi Sándor, Rosenfeld Miklós, Schreiber József, Ambrus Antal, Sabián Gyula, Piröll Jánosné, Hermann Franciska, Kiszela Alajosné, Szirmai Béláné, Schlemmer Ilona Eisen Elemérné, Fridmann Etel, Hollósi Teréz, Schwartz Klára. A szegedi cipészmunkásokhoz Szeged munkássága, lehozzad Mórtól:! Föl a tétlenségből, föl, cipészmunkások! Te nagy erő, élsz még a szervezet terén? Te vezettél egykor a szakmák elején. Bérharcokban küzdve és a névjogokért. Első voltál mindig harcban a közjóért. Harmincéves múltad jusson az eszedbe. Diadalmas utad vonul végig benne. Négyszáz cipész volt ott, együtt a sztrájk tanyán! Nincs is benned, élet azóta már talán"! De ezt nem hiszem én, mert, ma is dolgozol. Tengődve, itt, vagy ott, éhbérért, valahol 8 napról-napra küzdess családoddal együtt. Ínség, nyomor vár rád, mindig és mindenütt. Rázd meg hát sörényed, te hatalmas király! Oroszlánok hőse: — És ne tovább! — kiálts.’ Kiáltsd a tökének ezt a, szót fülébe. 8 életért, életet követeljél tőle! 8 ne csak panaszkodjál, hogy mily rossz a helyzet. Lépj a szervezetbe közömbösség helyetti Szeged munkássága, tehossád kiáltok! Föl a, tespedésből! Föl, cipészmunkások! Pestalics István. Temesvári levél Timisoara, 1929 IX. 22. Tisztelt Szaktársak! Épp most jövök egyik általatok is ismert szaktársunk temetéséről, igy alkalmam adódik szivességtekért — a szaklap részemre való küldéséért — rekompenzációképen e pár sor tudósítást elküldeni. Bauer György szaktársunk, ki haláláig a munkásbiztosító pénztár alkalmazottja volt, meghalt 55 éves korában. Tüdőtuberkulózis vetett véget életének. Feleségét és egy nős fiát hagyta hátra. A szakmozgalomról szólva, az itt egyáltalán nincs. A munkásmozgalomban beállott szakadás óta valami kevés tag maradt az úgynevezett egységeseknél. Az ezévi április 7-iki események miatt, — amelyekről bizonyára ti is tudtok — lezárták Munkásotthonukat és így, ha van is esetleg néhány tagjuk, azokat illegális módon tartják össze. A „Turul“ szabászai között, azt hiszem, van 5—6 emberünk, ha ugyan van, de hogy hová fizetnek ezek és egyáltalán fizetnek-e, azt nem tudom. A termelési viszonyok és ennek folytán a munkások kereseti viszonyai igen rosszak. A „Turul“ például a nyáron 3—4 hétig teljesen szünetelt. Ma üzemben van és 350—400 embert foglalkoztat, természetesen „átszervezett“ munkabérekkel. Ha jól tudom, itt a szabászok 20 lei órabért és a gépkarikások 28—24 lei órabért kapnak. Az üzem áttért az úgynevezett szalagrendszerre (Bandsystem). A felsőrészkészítés nagyrészt akkordban folyik. A hetikereset 250—450—500 főig ha terjed. Hasonló a helyzet a többi osztályban is. A munkaidő általában 8 óra, de vajmi ritkán dolgozza ezt ki az egész üzem. A „Fitt“ cipőgyárban, amely körülbelül 100 munkást foglalkoztat, valamivel jobb a helyzet. A munkások hetibért kapnak, amely 900—1100—1250 lej között váltakozik. Itt a nőket is jobban díjazzák. Az üzem luxuscipők készítésével foglalkozik, nagyrészt osztott-, kézi- és ágymunkát állít elő. Az üzem jól el van látva munkával, egész éven át 8 órás keretben dolgoznak. A gyár a skandináv országokba és Angliába is szállít árut. A „Defro,“ (Dezső Frafuk) körülbelül 80 munkást foglalkoztat mechanikailag, munka- és kereseti viszonyai hasonlóak a „Trinl“-éihoz. Az „Astra“ mechanikai üzem olcsóbb tömegárut gyárt, 80—100 embert foglalkoztat. Az üzemre ugyancsak azon leírt állapotok a mérvadók. A „Star“ kisebbszerű üzem, részben kézi- és tisztítógépekkel (ágo), 25—30 embert foglalkoztat. Termelvénye a „Fit“-re üt. Áruját belföldön helyezi el. Részben akkordban dolgoztat. Például varrott férficipőért, engedőr kivágva, sarokfelszögelés és körülnagyolva páronkint 120—150 leit fizet munkásainak. Grasnek Emil: kézi tömegtermelő, olcsó commercáruüzem. A szezonban 60—70 embert foglalkoztat ziccen a környékbeli falvakban. Férfi- és női munkáért 70—100 leit fizet. A zsilvölgyi és resicai bányavidékre bakancsokat szállít. A bakancsok párjáért körülbelül 50—60 lejt fizet munkásainak. Volna még a kisipar, amely itt számba se jöhet. Egy műhely van, amely rendelt árut készít, 10—12 emberrel, ezeknek a fele azonban javítást végez. Minden romániai cipőgyárnak úgyszólván városrészenként van lerakata és ennek tulajdonítható az, hogy a mérték utáni munka általában nem számottevő tényező. A többi műhely pedig 1—3—4 embert Jelentkezzünk a lipcsei A lipcsei szőrmeipari világkiállításnak kedvezményes áron való megtekintésére január 15-éig még lehet jelentkezni a szervezeti irodában