Bőripari Munkás, 1930 (40. évfolyam, 1-14. szám)

1930-01-08 / 1. szám

1930 A központi vezetőség közleményei Fontos tudnivalók a segélyjogok megóvása érdekében Az alapszabályok 10. §-a alapján a tagok so­kaiból töröltetik: a) ha a tag 10 heti járuléknál többel van hát­ralékban, 10 hétnél több járulékhátralék esetén a já­rulékfizetés utánfizetésnek tekintetik. 17. Az utánfizető tagok segélyjoga 20 hét­nél kevesebb hátralék esetén a hátraléknak megfelelő időre, 20 hétnél több hátralék esetén 26 hétre föl van függesztve. 21. §. Segélyekre igényt tartó tagok járulék­kal egyáltalán nem tartozhatnak. A szaktársak és szaktársnők saját érdekük­ben járnak el, ha az alapszabályok fenti rendel­kezéseinek pontosan megfelelnek, mert a Szö­vetség az alapszabályok szerint csak azokkal t­zemben tartozik kötelezettséggel akik a Szö­vetséggel szemben minden kötelességüket tel­jesítik. A statisztikai íveket be kell küldeni! Fölkérjük a csoportok és szakosztályok veze­tőségeit, hogy a küldött munkabérstatisztikai kérdőíveket sürgősen küldjék be a központi irodába.­­ Arra is kérjük a csoportok és szakosztályok vezetőségeit, hogy­­az 1929. évi működésükről szóló leküldött statisztikai kérdőíveket leg­később január 15-ig készítsék el és küldjék be a központi irodába. Értesítés! A­ budapesti cipészszakosztály vezetősége föl­hívja a Szövetség összes helyi csoportjainak vezetőségeit, hogyha Káldi József 1903. évi jászladányi születésű cipészmunkás valamely csoportnál tagfelvételre jelentkezne, úgy az illetőt kívánságával utasítsák el. Ugyanis Káldi József magatartásával olyan tevékeny­séget folytatott, amivel a Szövetség­ működését veszélyeztette. Ezért a vezetőség határozatukig kimondta, hogy Káldi József egy éven belül a tagok sorába nem vehető föl. Fölkérjük a csoportok és szakosztályok ve­zetőségeit, hogy a­ decemberi elszámolást ja­nuár 10-ig okvetlenül küldjék be a központi irodába.A szakmájk közlem­ényei Cipő f­elsőr­észkés­zít­ők A cipőfelsőrészkészítő munká­sokhoz! A cipőipari üzemek le vannak „építve“. Az üzemekből kikerült szervezett cipőfelsőrész­­készítő munkások­ szakosztályunk helyiségében munka nélkül vannak. A munka nélkül lévő szaktársak a legnagyobb részben a jobb, a kö­telességtudó szaktársak közül kerülnek ki, akik mindig megtették szervezetükkel szemben kötelességüket. Az a munkahiány, amelybe ma kerültek, nem az a rendes, szokásos rossz sz­e­­zon, ami a normális viszonyok között minden évben meg szokott ismétlődni, hanem annál sokkal rosszabb és hatásában fölülmúl minden eddigi nyomort és nélkülözést. Szakosztályunk tagjainak körülbelül 50%-a van munkanélküli állományban. Ha ehhez hozzávesszük a kizec­­celt szaktársak számát, úgy teljes tükörképét adhatjuk a mai állapotoknak. Ebben a nehéz helyzetben egyedül szakosztá­lyunk az, ahol a munkanélküli szaktársak ott­honra találhatnak, ahol tiszta, meleg helyisé­gekben tartózkodhatnak, újságok és könyvek olvasásával, valamint előadások látogatásával önművelődhetnek, alapszabály­szerű segélyek­kel támogatásban részesülnek, ügyes-bajos dol­gaikban útbaigazítást, tanácsot, esetleg jogvé­delmet nyerhetnek. Hogy a fölsoroltak nem nyugtathatják meg a munkanélkülieket, az természetes, mert a szervezet nem nyújthatja mindazt, ami egy ilyen katasztrofális válság következtében elkelne a munkanélküliek ré­szére. Itt az állam és a város közbelépésére volna sürgősen szükség. De mégsem megve­tendő, hogy a munkásság saját erejéből olyan alapot tudott teremteni, amelyből a fönt fölso­roltak rendelkezésére állhatnak. De hogy a fölsoroltakkal való ellátás a munkanélküliek részére a jövőben is biztosít­tassák és még fokozható is legyen, ahhoz elen­gedhetetlenül szükséges, hogy azok a kevesek, akik a mai sivár helyzetben még dolgozhatnak, BŐRIPARI MUNKÁS megtegyék szolidáris k­ötelességüket és ne zár­kózzanak el a­ szervezeti járulékaik pontos fize­tése elől. A pontos járulékfizetéssel nemcsak munkanélküli társaival szemben teljesítik szo­lidáris kötelességüket a szaktársak, hanem egyben saját részükre is alapot teremtenek se­gélyjogaik gyakorlására, mert a­ késedelmesen fizető szaktársaink alapszabályaink értelmé­ben segély­jogaiktól fölfüggesztetnek, figyel­jünk még­ arra is, hogy ne csak magunk tegyük meg szervezetünkkel szemben kötelességünket, hanem hassunk oda, hogy minden cipőfelső­­részkészítő munkás teljesítse kötelességét. Ha ez sikerülne, akkor nemcsak segély­jogaink volná­nak biztosítva szervezetünkben, hanem a munkaidő és a munkabér terén is rendet tud­nánk teremteni munkáltatóink túlkapásaival szemben. Teljesítse minden szaktárs fájt éles­ségét! MEGHÍVÓ. A cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztálya 1930 január 13-án, hétfőn este te 7 órakor, a szakosztály helyiségében taggyűlést tart. Napirend: 1. A jelölőbizottság megválasz­tása. 2. A gazdasági helyzet. Fölkérjük, a szak­­társakat, hogy a taggyűlés sikere érdekében a legnagyobb agitációt fejtsék ki. 1 . A vezetőség. A munkanélküli szaktársak figyelmébe. A cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztályának vezetősége fölhívja a munkanélküli szaktársa­kat, hogy az 1929. év folya­mán kiadott munka­­nélküli jelentkezési lapok 1929 december 31-én már érvénytelenek. 1929 december 31-én és a rákövetkező napokon az 1929. év folyamán ki­adott jelentkezési lapokat újakkal cserélik ki. Bőrendesök Kimaradt, tagok: Krausz Géza, Stefanek János, Merendiák Frigyes, Gisser Jenő. Autó ny­er­t­esek Kimaradt tagok: Balli Sándor, Barta Kálmán, Hopp László. Bőrdíszművesek Kimaradt tagok: Pranger Ede, Dénes Kálmán, Pin­­ner Ferenc, Rausch Imre, Küster József, Singer Géza, Molnár Annus, Marsányi Ernő. Szíjgy­ár­tók Adományozás: Tótíra József szíjgyártó 5 pengőt adományozott a munkanélküliek javára. Kimaradt tagok: Federenkó Ferenc, Bonda Miklós, Rácz István, Steigenwald Ernő, Kutasy Gyula, Szűcsök Hegedűs Sámuel holttestének hazai­száll­í­tási költségeire bef­oly­t adomány­ok Egyes adományok: Koncsol Károlyné 5.—, Szász Lipótné 3.—, Szikora Ilona 3.—, Sereg Ferenc 3.—, Fekete András 3.—, Keim László 1. —, Kokn Margit 1.—, Simkó Ida 3.—, Németh Mária 3.—, Wassermann Mózes 3.—, Berveller Ferencné 1.—, Szmolek Mária 3.—, Nagy György 3.—, Hartmann Károly 2.—, Polacsik László 3.—, Dobokán Irén 1.50, Quint Mária 11.22, Fa Ferencné 3.—, Bognár Emilia 3.—, Bencsik Ist­vánná 3.—, Bolehovszky Dezsőné 3.--, Bojtos Istvánná 4.—, Mandtner Gusztáv 1.50, Dauda József 3.—, St.os Ferenc 3.—, Klein Ilona 3.—, Hecht Lilla 2.—, Vass Jolán 1.50, Kutassy Ju­liska 3.—, Fischer Jolán 3.—, Szabó J. László 2.20, Sebestyén Valér 1.—, Pollák Péter 1.—, Schlesinger Lajos 3.—, Milovszky Ferenc 3.—, Tabányi Károly 3.—, Bayer Lajosné 5.—, Bara­­nyai Magdolna 5.—, Benkóczi Gizella 3.—, Benkóczi István 5.—, Schiele Istvánné 2.—, Hu­­nyár Ilonka 3.—, Szabó Istvánné 5.—, Kares Anna 4.—, Lobonyai Andor 5.—, Stefan­ovi­ts Elvira 3.—, Bodnár István 5.—, Hutlasa Mar­git 3.—, Majtán Mária 5.—, Fekete Istvánné 5.—, Seres Julianna 3.—, Kovács László 3.—, Racz László 2.—, Árvai Mária 2.—, Botos Nán­­dorné 1.—, Osztrovszky Lajos 1.—, Veres László 2. —, Nyers Béláné 5.--, özv. Pataki Ferencné 5.—, Gallos Elemér 3.—, Kreiszler Béla 3.—, Molnár Irén 3.—, Stecklács Jánosné 1.—, Papp Vilmos 3.—, Palányi Ilona 1.—, Rákos Mária 2.—, Berger Juliska 3.—, Ritter Alajos 3.—, Schwartz Ignácné 3.—, Féderer Gáborné 1.—, Szpili Mária 2.—, Blaskó Gizella 2.—, Beringer Ferenc 3.—, Fejér Ilona 1.—, Veres Ilona­ 3.—, Pátkai Janka 3.—, Schwarcz József 3.—, Lázár Sándorné 3.—, Wallner Erzsébet 1.­—, Malutics Jenőné 3.—, Fülöp Mária 1.—, Lohonyai Ilona 3.—, Günsel Vilmos 2.—, Fodrán Emilia 4.— P. Összesen: 242.92 P. Eddigi gyűjtés: 2391.50 P. Összesen: 2634.42 P. 3. oldal Kimaradt tagok: Szomori Dezső, Szabó Vendel, Kováts István, Fodor Gyula, Heller László, Weisa Ferenc, Blumberger Béla, Lohner Lajos, B. Kovács Gábor, Mayer Ilona, Szeverényi Margit, Mervai Jenőné, Szabó Rózsi, Than Paula, Krischer Jánosné, Molnár Irén, Weisz Sári, Schröd Teréz, Kovács Sán­dor, Gersten Sámuel, Glück Dávid, Halasi Sándor, Rosenfeld Miklós, Schreiber József, Ambrus Antal, Sabián Gyula, Piröll Jánosné, Hermann Franciska, Kiszela Alajosné, Szirmai Bél­áné, Schlemmer Ilona Eisen Elemérné, Fridmann Etel, Hollósi Teréz, Schwartz Klára. A szegedi cipészmunkásokhoz Szeged munkássága, lehozzad Mórtól:! Föl a tétlenségből, föl, cipészmunkások! Te nagy erő, élsz még a szervezet terén? Te vezettél egykor a szakmák elején. Bérharcokban küzdve és a névjogokért. Első voltál mindig harcban a közjóért. Harmincéves múltad jusson az eszedbe. Diadalmas utad­ vonul végig benne. Négyszáz cipész volt ott, együtt a sztrájk tanyán! Nincs is benned, élet azóta már talán"! De ezt nem hiszem én, mert, ma is dolgozol. Tengődve, itt, vagy ott, éhbérért, valahol 8 n­apról-napra küzdess családoddal együtt. Ínség, nyomor vár rád, mindig és mindenütt. Rázd meg hát sörényed, te hatalmas király! Oroszlánok hőse: — És ne tovább! — kiálts.’ Kiáltsd a tökének ezt a, szót fülébe. 8 életért, életet követ­eljél tőle! 8 ne csak panaszkodjál, hogy mily rossz a helyzet. Lépj a szervezetbe közömbösség helyetti Szeged munkássága, tehossád kiáltok! Föl a, tespedésből! Föl, cipészmunkások! Pestalics István. Temesvári levél Timisoara, 1929 IX. 22. Tisztelt Szaktársak! Épp most jövök egyik általatok is ismert szaktár­­sunk temetéséről, igy alkalmam adódik szivességte­­kért — a szaklap részemre való küldéséért — re­­kompenzációképen e pár sor tudósítást elküldeni. Bauer György szaktársunk, ki haláláig a munkás­­biztosító pénztár alkalmazottja volt, meghalt 55 éves korában. Tüdőtuberkulózis vetett véget életének. Feleségét és egy nős fiát hagyta hátra. A szakmozgalomról szólva, az itt egyáltalán nincs. A munkásmozgalomban beállott szakadás óta va­lami kevés tag maradt az úgynevezett egységesek­nél. Az ezévi április 7-iki események miatt, — ame­lyekről bizonyára ti is tudtok —­ lezárták Munkás­­otthonukat és így, ha van is esetleg néhány tagjuk, azokat illegális módon tartják össze. A „Turul“ sza­bászai között, azt hiszem, van 5—6 emberünk, ha ugyan van, de hogy hová fizetnek ezek és egyálta­lán fizetnek-e, azt nem tudom. A termelési viszonyok és ennek folytán a munká­sok kereseti viszonyai igen rosszak. A „Turul“ pél­dául a nyáron 3—4 hétig teljesen szünetelt. Ma üzemben van és 350—400 embert foglalkoztat, termé­szetesen „átszervezett“ munkabérekkel. Ha jól tu­dom, itt a szabászok 20 lei órabért és a gép­­karikások 28—24 lei órabért kapnak. Az üzem át­tért az úgynevezett szalagrendszerre (Bandsystem). A felsőrészkészítés nagyrészt akkordban folyik. A hetikereset 250—450—500 főig ha terjed. Hasonló a helyzet a többi osztályban is. A munkaidő általában 8 óra, de vajmi ritkán dolgozza ezt ki az egész üzem. A „Fitt“ cipőgyárban, amely körülbelül 100 mun­­kást foglalkoztat, valamivel jobb a helyzet. A mun­kások hetibért kapnak, amely 900—1100—1250 lej kö­zött váltakozik. Itt a nőket is jobban díjazzák. Az­ üzem luxuscipők készítésével foglalkozik, nagyrészt osztott-, kézi- és ágy­munkát állít elő. Az üzem jól el van látva munkával, egész éven át 8 órás keret­ben dolgoznak. A gyár a skandináv országokba és Angliába is szállít árut. A „Defro,“ (Dezső Frafuk) körülbelül 80 munkást foglalkoztat mechanikailag, munka- és kereseti vi­szonyai hasonlóak a „Trinl“-éihoz. Az „Astra­“ mechanikai üzem olcsóbb tömegárut gyárt, 80—100 embert foglalkoztat. Az üzemre ugyan­csak a­zon leírt állapotok a mérvadók. A „Star“ kisebbszerű üzem, részben kézi- és tisz­títógépekkel (ágo), 25—30 embert foglalkoztat. Ter­­melvénye a „Fit“-re üt. Áruját belföldön helyezi el. Részben akkordban dolgoztat. Például varrott férfi­­cipőért, engedőr kivágva, sarokfelszögelés és körül­nagyolva páronkint 120—150 leit fizet munkásainak. Grasnek Emil: kézi tömegtermelő, olcsó commerc­­áruüzem. A szezonban 60—70 embert foglalkoztat ziccen a környékbeli falvakban. Férfi- és női mun­káért 70—100 leit fizet. A zsilvölgyi és resicai bánya­vidékre bakancsokat szállít. A bakancsok párjáért körülbelül 50—60 lejt fizet munkásainak. Volna még a kisipar, amely itt számba se jöhet. Egy műhely van, amely rendelt árut készít, 10—12 emberrel, ezeknek a fele azonban javítást végez. Minden romániai cipőgyárnak úgyszólván város­részenként van lerakata és ennek tulajdonítható az, hogy a mérték utáni munka általában nem számot­tevő tényező. A többi műhely pedig 1—3—4 embert Jelentkezzünk a lipcsei A lipcsei szőrmeipari világkiállításnak kedvezményes áron való meg­tekintésére január 15-éig még lehet jelentkezni a szervezeti irodában

Next