Bőripari Munkás, 1930 (40. évfolyam, 1-14. szám)

1930-01-08 / 1. szám

4. oldal foglalkoztat. A kisiparban foglalkoztatottak száma 120—150-ig terjed és általában a bérük változó: jobb műhelyekben a szegett női és férficipőért 160—220 leit, a varrottért 250—300 leit fizetnek. Az olcsóbb munkaerő bére 80—120 lei. A kisiparban a munkaidő és a munkaviszonyok teljesen rendezetlenek. Hátra volnának még a vásári cipészek és papucso­­sok, akik úgyszólván minden munkájukat tanoncok­­kal végeztetik el. A bőrgyárak közül a Krauss-féle bőrgyár, amely a legtöbb munkást foglalkoztatta, csődbe került. Van még a Deutsch-féle bőrgyár, 60—70 emberrel. Ezeken kivül működik még 2—3 gyár 10—12 ember­rel. A timárságok pedig ezeknél kisebbek. Az elmondottakon kivül még az egyetlen kesztyű­gyárról emlékszem meg, amely 50—80 alkalmazottat — főleg­ nőket és gyereklányokat — foglalkoztat. A szűcsökről és bőrönd ősökről megközelítőleg sem tudok információt adni. Összegezve a fentieket, a bőriparban foglalkozta­tottak száma 000—1000. Ami részemről az általános mozgalmat illeti, jó­részt kiszakadtam belőle. A mindennapi kenyérért való küzdelem minden időmet leköti, legföljebb he­­tenkint egyszer szakítok időt magamnak, hogy be­menjek a párthelyiségbe és működésem a pártadó befizetésében és a pártlap előfizetésében nyilvánul meg. Itt-ott azonban összejövünk öreg, megtorpant veteránok, és csóváljuk a fejünket az idők múlásán. Tisztelt, szaktársak! Bevezetésemben megírtam, hogy soraimat egyrészt — köszönetképen — azért írom, mert a szaklapot szívesek vagytok részemre küldeni. Fogadjátok érte hálás köszönetemet! — Ami azt illeti, szeretnék ismét följönni Pestre, hiszen már 9 éve, hogy ott voltam. Tudom, hogy lehet bizo­nyos alkalmakkor olcsóbban utazni, de h­iggjétek el, nemigen engedhetem meg magamnak ezt, mert időt sem szakíthatok rá. Remélem azonban, hogy addig nem halok meg, míg még egyszer föl nem megyek. Mindnyájatokat üdvözölve, úgyszintén mindazokat, akik még életben vannak a régiek közül, maradtam szaktársi üdvözlettel: Veterán. Kulturális élet Oktatási programom Ha visszatekintünk az oktatásügyi bizott­ság eddigi munkájára, megállapíthatjuk, hogy a fősúly azon volt, hogy a szaktársak igényeit és tudásvágyát kielégíthessék. Az előadásokra minden esetben az oktatásügyi bizottság az üzemek bizalm­ainak meghívót küldött, ame­lyen közöltük az előadók neveit és az előadá­sok tárgyát, ennek alapján a bizalmiak köte­­lességsz­erűen fölhívták a szaktársak figyel­mét az előadások hallgatásának fontosságára. Ezzel sikerült elérni az előadások látogatott­ságát is. Ezen siker újabb munkára ösztönzi a bizottságot. A bizottság új programot dol­gozott ki, mely az előbbeni előadások mintá­jára hivatva lesz a szaktársak látókörét, tudá­sát kiszélesíteni. Felhívunk tehát minden szak­­társat, elvtársat,­­ hogy támogassa ezt a törek­vésünket és agitáljanak az előadások legmesz­­szebbmenő sikere érdekében. A tudás ha­talom! Az új programot az alábbiakban közöljük. Január 9-én. Propper Sándor: Az újkor problémái. Január 16-án. Dr. Sternberg Géza: A munkás jogai. Január 23-án. Tuba Károly: Mi az irodalom? Január 30-án. Farkas István: Az anyagi okok befolyása a politikai felfogás kialaku­lásában. Február 6-án. Büchler József: A szocialista pártok térhódításai. Február 13-án. Révész Mihály: Somogyi Béla. Február 20-án. Kéthly Anna: A nők és a béke. Február 27-én. Peyer Károly: A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szervezete és működései. Ki a szabadba! Abban a nehéz küzdelemben, amelyet a szer­vezett munkásság és általában a proletariátus világszerte folytat a kapitalisták ellen, életbe­vágóan fontos szerepet játszik a munkásság, de főleg az ifjúmunkásság nevelése. „A munkásság fölszabadítása csak a mun­kásosztály műve lehet.“ Ebből kiindulva, a munkásosztály testi nevelése is csak a munkás­ság műve lehet. Ez után-útfélen bebizonyosodott. A polgári társadalom az igazi testnevelés helyett, ráneveli az ifjúságot a durva boxmeccsek és még dur­vábbá és üzletté aljasított futballmeccsek láto­gatására, amelyek a többi versenysportokkal együtt a kapitalista érdekeltek zsebének hizla­lására, nem pedig az ifjúság erős, egészséges szellemben való nevelésére vannak hivatva. Ha tovább vizsgáljuk a dolgokat, látjuk, hogy milyen szórakozást talált magának a pro­letár, beleértve az ifjúságot is — eddig. Volt egy óra, vagy egy nap szabad ideje, ugyan mit is csinálhatna mást, mint hogy elmegy a kocsmába és egy-két su­yi után kezdődik csak a lármázás, de később,­­ a nagyobb jókedvből kifolyóan a bicska is előkerül. Hogy ez mennyire káros, azt fölöslegesnek tartom bővebben fejtegetni, mert hála annak a hatalmas propagandának, amelyet a külön­böző munkás-kultúregyesületek­ kifejtettek, a munkásosztálynak egy nagy részét sikerült a káros befolyás alól kiragadni. Azonban, saj­nálattal állapítom meg, hogy a magyar mun­kásságnak egy igen tekintélyes része még min­dig ennek a minden tekintetben egészségtelen és lealjasító kocsmai szórakozásnak i­ódol. Éppen­­ezért egypár szóval röviden el fogom mondani, hogy miért tartom károsnak a szóra­kozás e­lemét. Vizsgáljuk csak meg, várjon ki nevelte rá a munkást az alkohol élvezetére? Mi lesz a válasz? A mindenütt jelenlévő tőkés! És miért tette ezt? Elsősorban és legfőképen azért, mert érdeke, hogy a­ munkást ne lehessen osz­tály­helyzetéről, elnyomottságáról f­öl­világosí­­tani. Márpedig mi sem akadályozza meg jobban a fölvilágosí­tómunkát, mint az, ha részeg a „proli“. Ez az egyik, a másik pedig a profit. A munkás megkapja egész heti, nehéz, testet és lelket romboló munkájáért azt a nyomorúságos pár hatost, ugyan hol csinál a kapitalizmus jobb üzletet, mint mikor ha nem közvetlenül, de mégis az alkoholtőkéhez kerül vissza ez a kevés pénz is! Ha ezeken a dolgokon egy keveset gondolko­zunk, belátjuk, hogy ez így van, és ha tudjuk, hogy nem jól van így, akkor önkéntelenül or­voslást keresünk! Az orvoslás részben már meg is­ va­n­ és csak tőlünk függ, hogy az orvos­ságot fölhasználva, a bajokon segítsünk. Külföldön már régen fölismerték és most már nálunk is, hogy milyen nagy fontossággal bír a munkásifjúságra nézve a turisztika. Ezért, miután elmondtam, hogy az alkohol mennyire káros, most megpróbálom elmondani és szembeállítani a turisztika hasznosságát, amely egyedül képes az alkoholfogyasztás elől a tömegeket elvonni. A munkás, aki egész heti nehéz robot után a természetben keres mene­déket, föl­frissültem új erőre kapva, tér haza. Ez nemcsak sokszor hangoztatott frázis, hanem erről mindenki személyesen győződhet meg. Rég elavult az a fölfogás, hogy miután egész héten dolgoztam, nem „strapálom“ le magam vasárnap is azzal, hogy reggeltől estig „bolond­­módra” gyalogoljak. Még elavult, mert hol van az a konzervatív, aki azt merné állítani, hogy pihenés az, ha füstös, dohánytól bűzös kávé­házban egy pohár kávét fogyasztva, kiolvassa az összes napilapokat, szervezete valójában ki­pihente magát! Nem, a szervezet ilyen körül­mények között nem pihenheti ki magát. A szer­vezetnek az egész heti egyhelyben való moz­gás vagy mozdulatlanság után (aszerint, kinek milyen a foglalkozása) mozgásra, vagy másféle mozgásra van szüksége ahhoz, hogy magát ténylegesen kipihenhesse. Mert nem az a pihenés, hogy izmainkat tétlenül pihentessük, hanem legalább is, véleményem szerint az, ha fel­üdítjük, mégpedig a­ hétköznapitól lényege­sen különböző munkával frissítjük föl magun­kat. Elsősorban a turisztika az, amely ezt a feladatot elvégezni van hivatva. Mégpedig a zárat elsősorban, mert, majdnem egyedülálló egészségünk növelése szempontjából és egészen egyedülálló abban a tekintetben is, hogy nem­csak ő, testet, hanem egyidejűleg a szellemet is fel­üdít­i! Felüdíti, mert megtalálja a szem is a szóra­kozását. Nem is lehet elképzelni azt a gyö­nyörűséget, amit a természet nyú­it annak, aki még a természet szépségeiben soha nem gyö­nyörködött. Nem tudja elképzelni azt a gyö­nyörűséget, amit az ősz nyújt színpompájával, azt a csodás színösszetételt, amit ilyenkor a természet vándora magába szív, amit a tél havas hegycsúcsaival és rónáival, a tavasz rügyező fáival, a nyár pedig zöldelő lombjai­val nyújt. Hogy ez mind mit jelent, azt csak az tudja értékelni, aki túrázik, aki látta már eze­ket a csodákat! Folytathatnám még, azonban ez egyrészt fölösleges is, másrészt a hellyel is takarékos­kodni kell! Mielőtt azonban befejezném, föl­szólítom, illetve kérem a szaktársakat, mind­azokat, akik magukat öntudatos proletároknak nevezik, lépjenek be az egyedüli munkásturista­­egyesületbe, a „Természetbarátokhoz“. Lépjenek be és legyenek lelkes tagjai ennek a munkás­­kultúrintézm­énynek, hogy egészséges, erős testben és lélekben egyaránt megedzett után­pótlása legyen a munkásmozgalomnak. Kenessey Imre: BŐRIPARI MUNKÁS Készüljünk Győrbe! Az 1930-as év újabb nevezetességet hoz a munkásdalárdák életébe. Újabb lépést hoz a fejlődés útján és egy várossal több lesz, ahol a magyar mun­kásdalosok hatalmas tömege külföld­i munká­sd­al­árdákkal karöltve, mu­tat­hatják be a munka,­sku­­­túra céltudatos előre­törését. 1930 a munká­sdalosoké! Minden mun­­k­ásdalárdának, munkásdalosnak és dalosbarát­nak akkor Győrben van a helye! Demon­strálni! Meghódítani egy gyárváros indiffe­­rens munkásságát­, fölrázni a csüggedőket! A bőripari dalkör is ott lesz, de ott kell, hogy legyen annak minden barátja és minden ismerője. És hogy még hatalmasabb kórussal léphessen föl, meghosszabbítjuk a r­ehangolást január közepéig, hogy köztünk lehessen min­denki, aki szereti a szépet és dolgozni akar 3 közös célért. Egyébként a részletes győri pro­gramot közölni fogjuk a szaklapban. Érdeklő­dőknek föl­világosí­tást nyújtunk minden hét­főn dalórán. Fölülfizetések. A Bőripari Munkásátil­kar és a Pécsi Munkásképződalkar .1929 november 27-én tartott zeneakadémiai hangversenyére a következő fél kifizetések folytak be, amelyeket, köszönet!''­ nyugtázunk. Fölsőrészkészítők 10, Bőröndösök 5, Autónyergesek 5, Szíjgyártók 5, Bőrdíszművesek 5, I. sz. csoport 4, Vas- és Fém­munkások dalkara 5, Mémosz-dalkar 5, Pest Szt. Lőrinci Szervezett Munkások dalkara 5, Kispesti Szervezett Munkások Dalkara 5­­. Esti kereskedelmi szaktanfolyam. A Buda­pesti Kereskedelmi Akadémia január elején tanfolyamot nyit tisztviselők és más alkalma­zottak részére. Tanítás hetenként négyszer, este 1 9 óráig. Tantárgyak: Könyvvitel (ame­rikai, átíró gépkönyvelés, mérlegszerkesztés stb.), számtan, levelezés, kereskedelmi alap­ismeretek, közgazdaságtan. Rendkívüli tár­gyak: Gyorsírás, gépírás, német keresk. leve­lezés. A tanfolyam 5 hónapos. A sikeresen vizs­gázott hallgatók végbizonyítványt nyernek. Be­iratkozni és érdeklődni lehet naponta délelőtt 8—1-ig személyesen, írásban vagy telefonon (Aut. 205—47), valamint az esti órákban hét­köznaponként — szombat kivételével — 1­7—8 óráig az intézet irodájában, V. Alkotmány­ utca 11. sz., I. em. Tájékoztató az intézet kapujánál kapható. Tekintettel a megszabott létszámra, a mielőbbi jelentkezés ajánlatos. A beírási díj 6.­ pengő. Levéli­leg tanít eszperantóul a­­ Magyar­országi Eszperantista Munkások Egyesülete minden munkást díjtalanul. A levéltanfolya­mon mindenki megtanulhat eszperantóul négy hónap alatt, aki eddig valamilyen oknál fogva tanfolyamot nem látogathatott. A tanfolyam költségei egy nyelvtan (1 P), a levelezés bé­­lyegköltsége és 40 fillér behratási, 80 fillér havi tagsági díj, mely összegért az egyesület hiva­talos lapja is jár s melyért a szótárak és tan­könyvek vásárlásánál minden tag külön ked­vezményt kap. Részvételre levélben lehet je­lentkezni a Magyarországi Eszperantista Mun­kások Egyesülete oktatásügyi bizottságánál, Budapest, VIII. Muzeum­ körút 10, II. em. 12. Aldunov: A gondolkozó ördög. I. rész: Thermidor kilen­cedike. Népszava könyvkereskedés. Ára szervezett mun­kásnak 6 pengő. A nagy francia forradalomnak mind­eddig hiányzott a regényes földolgozása és ugyanígy homályban voltak azok az események is, amelyeket a forradalom Európában kiváltott és a forradalmak és ellenforradalmak története a XVIII. században jóformán ismeretlen a munkásolvasók előtt. Ezt a rendkívül érde­kes korszakot dolgozta föl három nagyszabású regényben a mai orosz irodalom egyik legkiválóbb képviselője, a Parisban élő Aldanov és bár a három kötet regény, olyan mélyen járó történeti kutatásokon épül föl, hogy fölér sok hiányos történelemmel. Aldanov bámulatosan ért ahhoz, hogyan kell az eseményeket legmélyebb hajtóere­jükben f­öltüntetni és leírása alapján teljes tömörségük­ben és világosságukban állnak előttünk azon események, amelyek az újkori Európa sorsát eldöntötték. A regény­­trilógia első kötete, a Thermidor kilencedik­ cselekménye Katalin cárnő Oroszországában kezdődik és a forradalmi Franciaországban ér véget. A regény főszereplője különös okokból, kalandos utazás végén megérkezik Francia­­országba, pontosan akkor, áruikor XVI. Lajost már le­nyakazták és a külpolitikai események nyomására egyre jobban balfelé kanyarodik a forradalom. Mint az­ esemé­nyek szemtanúja él a forradalmi Parisban, ott van a girondisták kivégeztetésén és végighallgatja a konvent­­nek azt a világtörténelmi nevezetességű ülését is, amelyen egyik óráról a másikra megbukik Robespierre diktatúrája és egyszerre felülkerekednek a forradalomnak eddig le­szorított erői. A második kötet Az ördög hídja címén azt mondja el, hogy az európai ellenforradalom hogyan szer­vezkedett a forradalom elnyomására és egyben a nápolyi forradalom leveretésének történetében drámai erejű le­írást ad arról is, hogy milyen az ellenforradalom, ha idegen segítséggel diadalra jut. A harmadik kötet az elnyomatás ellen föltámadó erőknek a regénye. Az európai abszolutizmus legkimagaslóbb képviselője, Pál cár, áldo­zatul esik liberális főurainak, összeesküvést szőnek ellene és meggyilkolják. Aldanov regénye a mai kor legaktuáli­sabb kérdéseit tárgyalja a múlt nagy eseményeinek tör­ténetében és regényei olyanok, amelyeket mindenkinek el kell­­olvasnia, aki a mai kor legfontosabb problémáit ismerni akarja és véleményt akar formálni róluk. SAKK Rovatvezető: Németh Zoltán. Sakkőrünk őszi versenyt írt ki, amelyre a várako­zásnak megfelelően huszonnyolc szaktársunk neve­zett be. A budapestkerületi csapatbajnokságban eddigi eredményünk nem nagyon biztatóak, mert játéko­saink nem veszik komolyan a mérkőzéseken való megjelenést és ennek következményét az eredmény igazolja. Kőbányai SK 8Vs, Bőrmunkás SK 6Vs, Nyom­dász SK 6Vb, Bőrmunkás SK. 7, 2. sz. játszma. Világos: Vadász, Sötét: Dr. Keresm­áros, (Bőrmunkás SK). (Lágymányosi SK). 1. e4. ca. 2. Hf3. e6. 3. dX4. eXd. 4. HXd. Fc5. 5. Fc4, He7. 6. a3, 0-0. 7. 0-0. d5. 8. eXd. eXd. 9. Fa2, Hc6. 70. Fe3, Vb6. 11. BXc6, EXc. 12. FXc5. VXe5. 13. Hc3, Hg6. 14. Hc2, Fa6. 15. Bel. Ba-BS. 16. b4, Vd6. 17.Vd4, Bf—d8. 18. Hg3. Vc7. 19. c4, dXc. 20. FXc4. FXc4. 21. VXc4, Bb—d8. 22. Ba-dl. He5. 23. BXd8. BXdS. 24. Vc3. f6. 25. Vb3+. Vf7. 26. VXf7+, KXf7. 27. h3, g6. 28. He4, Bd3. 29. 1­4. Hc4. 30. a4. b3. 3. b5, eXb. 32. aXb, BXb5. 33. Be1, Ke6. 34. BXc4, Kd6. 35. Ba4, Bb1­f. 36. Kk2, Bb6. 37. Hc3+, Ke6. 38. BXa7, Ke. 39. Gg7, Bb3. 40. He2, Bb2. 41. Hg1, Kf5. 42. Hf3, KXf4. 43. BXg6, Bb6. 44. BI16, Kf5. 45. BXH5+, Kg6. 46. Bd5, Ba6. 47. g4, Bb6. 48. Kg3, Ba6.49. h4, Bb6. 50. heX, Kk6. 51. Bd8. f5. 52. gX1, HXh5. 53. Bh8+. BI16. 54. BXh6. KXh6. 55. Kf4, sötét föl­adta. VEGYES Lapunk legközelebbi száma január 26-án je­lenik meg. Lapzárta január 19-én. Kérünk min­denkit, hogy a lap számára szánt kéziratokat addig küldjék be. 1930 #WVWWWVWWVW\AAA/NA/\AAA/\A^A»S»WWWWWvWVWWW Szerkeszti: Mórins Illés. Felelős szerkesztő és kiadó: Farkas István, „Világosság“ könyvnyomda rt. Budapest, VIII, Conti­ u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D.

Next