Bőripari Szemle, 1913 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-01 / 1. szám

6 BŐRIPARI SZEMLE 1913. január 1. val hozva a sikert, amely a monarchia talpbőriparát új eszmékkel, uj gondolatoktól átitatott tettvágygyal gazdagította ! A magyar kartell megalakulása. Budapest, dec. 28. 1912. (Tudósitónk jelentése.) A magyarországi talpbőrgyárosok, december 28-án, a Magyar Bőriparosok Országos Egyesületének helyiségében rendkívüli ülésre jöttek össze, melynek napirendjén a magyar talpbőr-kartell elhatározása állott. Az ülésen jelen voltak: Wolfner Gyula, a Wolfner Gyula és társa cég beltagja, Maithner Mihály, a Mauthner testvérek és társai cég beltagja, Stern Zsiga, a Zágrábi bőrgyár r.-t. igazgatója, Surányi Béla, a Machlup H. fiai bőrgyár r.-t. vezérigazgatója, Higl Gyula, az I. szentágotai bőrgyár nj sz. igazgatója, Scherg Frigyes, a Scherg testvérek brassói bőrgyár cég beltagja, Karres Sámuel, a medgyesi Karres Sámuel és fiai cég tulajdonosa, Laurentzi János, az első besztercei bőrgyár tulajdonosa, Zacharias Zsigmond, a nagyszebeni Zacharias S. bőrgyári cég beltagja, Heinrich Albert, a Heinrich és Müller nagyszebeni bőrgyár beltagja, Ferenczy József, a Hintz és Ferenczy nagyszebeni bőrgyár cég tagja, Dengler T. Károly, bőrgyáros Beszterce és Beke János, Tímár Beszterce. Az ülésen Wolfner József elnökölt, ki nagyszabású megnyitó beszédében rámutatott a bőripar válságos helyzetére, kiemelvén, hogy a bőripar körül az összes termelési ágak szervezve vannak, csupán a bőripar az, amely mindezekkel szemben nincs szervezve. Majd rámutatott a termelés és hitelezés terén uralkodó rettenetesen zilált állapotokra, amelyek a bőripar létalapját alaposan megtámadták. Minthogy ezeken a bajokon másképpen mint közös és egyöntetű eljárással segíteni képtelenség, javasolja: mondja ki a közgyűlés a Magyarország és Ausztriára kiterjedő egységes termelés és értékesítésnek központosítását. Az elnök megnyitó beszéde mély hatást gyakorolt a lelkekre és menten egyhangú határozattal kimondotta a közgyűlés, a magyar talpbőr-kartell megalakítását, eleve hozzájárulva a december 29-én Wienben megtartandó és az osztrák talpbőr-kartell létesítését kimondó közgyűlési határozathoz. Majd megválasztotta a közgyűlés a wieni értekezletre kiküldött bizottság tagjait, kik december 28-án d. u. 2 órakor fel is rándultak Wien-be, a híres császárvárosba. A közgyűlés még megválasztotta a magyar központi kartell-iroda vezetőségét, melynek tagjai lettek: Wolfner Tivadar, mint elnök, Wolfner Gyula, Mauthner Mihály és Stern Zsiga, mint alelnökök. Majd bemutatásra kerültek a kartell-(szövetkezet) alapszabályai, melyeket dr. Glücksthal Samu fővárosi ügyvéd fog a budapesti kereskedelmi törvényszékhez, mint cégbírósághoz felterjeszteni. Az alapszabályokat lapunk legközelebbi számában fogjuk publikálni. A kartell ennélfogva 1913. január 1-én kezdi meg áldásos működését. Egyéb tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti. * A magyar talpbőr-kartellhez csupán 2 cég nem járult hozzá és pedig Schlandt Mór brassói talpbőrgyáros, kitermelését kizárólag a romániai piacon kívánja értékesíteni és igy reá nézve a kartell illusárissá válik, továbbá a Nagybossányi bőrgyáré, melyet viszont a kartell utasított vissza azzal az indokolással, míg a társaság egyedüli főrészvényese, Rudischofsky Károly, az osztrák kartellhez nem csatlakozik, addig a bossányi fiókvállalata sem élvezheti a kartelladta jogokat. * Az osztrák kartell megalakulása. * * Wien, 1912. december 20. (Kiküldött munkatársunk jelentése.) Az osztrák talpbőrgyárosok szine-java összesereglett az ország minden részéről, hogy részt vegyen a mai napra összehitt rendkívüli közgyűlésen, amely a kereskedelmi- és iparkamara helyiségeiben tartatik meg és amelynek napirendjén az osztrák talpbőr-kartell megalakulása volt. Amilyen egyenetlenül indult a Dr. Ettinger által közel 2 év előtt megindított egész akció, és oly harmonikus egységben zajlott le a mai oly nevezetes ülés. Az ülés középpontján állott Dr. Schopp megnyitó beszéde, ki az osztrák bőripar válságos helyzetéből következtve vonta le a tanúságokat felhíva minden komoly tényezőt a közös akcióra. Majd feltette a kérdést, vájjon elfogadja-e a közgyűlés a napirenden álló javaslatot, mely az osztrák bőripar közös értékesítési szövetkezetének (a kartellnak) felállítását célozza. A jelen voltak erre egyhangúlag elhatározták a közös szövetkezetnek (kartellnak) 1913. január 1-ével való megalakulását, mely parallel a magyar kartell-irodával fog haladni. Végül Ettinger Márkusz dr. mint előadó ismertette a szövetkezet (kartell) alapszabályait, mire a közgyűlés megválasztotta tisztikarát, így tehát a magyar és osztrák talpbőr-kartell annyi sok küzdelem után 1913. január elsejével megalakult, javára úgy a magyar, mind az osztrák bőrgyáriparnak.* A talpbőr-kartell létrejöttét különben következő hivatalos közlemény is megerősíti: A magyar bőrgyárosok eladó-szövetkezete dec. 28-án Budapesten, az osztrák szövetkezet pedig dec. 29-én Bécsben tartotta meg alakuló közgyűlését. A magyar szövetkezet igazgatósága a következőképpen alakult meg : elnök Wolfner Gyula, alelnökök Mauthner Mihály és Stern Zsigmond (Zágráb), igazgatósági tagok az említetteken kívül Surányi Béla, ifj. Karres Sámuel (Medgyes) és Laurentzi János (Beszterce) ; ügyvezető igazgatókul Schön Gézát, Wiegner Antalt és Fuchs Bertalant, jogtanácsossá pedig Glücksthal Samu dr.-t választották meg. Közös szervezetként delegációt alakítottak, amelybe a magyar és osztrák szövetkezet egyenlő számú tagot küldött ki. A szövetkezetek 1913. január 1-én kezdik meg működésüket. Addig, amíg a Budapesten és Bécsben létesítendő középponti elárusító-irodát szervezik, minden gyáros maga fogja közvetetlenül az elárusítást végezni a szövetkezet nevében és annak számlájára. Olvasóinkat felkérjük, szíveskedjenek hirdetéseinket figyelmükre méltatni és rendeléseiknél lapunkra hivatkozni.