Bőripari Szemle, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-01 / 1. szám

G BŐRIPARI SZEMLE 1318. január 1. sújtották, annyiszor tűnt el az árumennyiség, mely keresett magának oly levezető utakat, ahol az ármaxi­málások bárdjai nem bírták sújtani. Ha hát rosszul, vagy egyáltalában nem sikerültek a kereslet és kínálat ellen kibocsájtott iradék, nem volna észszerű, az ár­alakulatoknak szabad folyást engedve, rálépni a laisser faire és laisser passer elvnek talapzatára ? Kereskedők szabadságolása. A tényleges ka­tonai szolgálatot teljesítő kereskedők szabadságolására nézve a honvédelmi miniszter a hadügyminiszter intéz­kedésével teljesen azonos intézkedéseket már a múlt év folyamán adott ki s ezek az intézkedések most is érvényben maradnak. Ezek szerint a kereskedők és ipart űzők üzletük vezetése és felügyelete céljából szükség esetén ismételten kaphatnak az elöljáró honvédkerületi parancsnoktól rövid néhány napi szabadságot, olyan fontos esetekben pedig, amikor okvetlenül tizennégy napon túl és négy hétig terjedő szabadságra van szük­ségük és ezeket a körülményeket a közigazgatási ható­ságok is igazolják, az afeletti döntés a szolgálati viszo­nyok tekintetbevétele mellett a honvédelmi miniszter­nek van fentartva. Megbüntetett tisztesség. Egy budapesti bőr­kereskedő cég a kereskedelmi miniszterhez szállítási igazolvány kiadásáért folyamodott, talpbőrhulladékot akarván Galíciába szállítani. A miniszter a kérelmet el­utasította, egyben azonban utasította a Magyar Bőr­beszerző R.­T.-ot arra, hogy a folyamodót, tekintettel arra, miszerint a mai anyaghiány dacára bőrárut lett volna hajlandó Ausztriába szállítani, zárja ki jövőre nézve mindennemű bőrkiosztásból. A miniszternek ezen érthetetlen intézkedése, természetesen az ily formán büntetett bőrkereskedőt eddigi kenyérkereseti lehetősé­gétől teljesen megfosztja s az ilyen eljárás csak intő például szolgálhat másoknak, hogy felmerülő szükség esetén ne kérjenek szállítási igazolványt, hanem igye­kezzenek kerülő útón célhoz jutni, mert aki oly tisztes­séges, hogy betartja az előírt törvényes utat, az meg­járhatja úgy, mint a példabeli bőrkereskedő. („Az Üzlet“.) Új cipőgyárak, ifj. Rózsa Gyula budapesti cég nagyszabású cipőgyár létesítését határozta el. — A Pazerini Lajos liptószentmiklósi bőrgyáros modern cipő­gyár építését tervezi. Az új telepet a temesvári From­­mer-féle gyár gépeivel szerbeik fel­­ték el a piacról, úgy, hogy a kínálat jelentékenyen vissza­esett. Ez a luxemburgi tölgykéreg-kereskedelemben a han­gulatot még bizakodóbbá tette, mint amilyen eddig volt. Cserzőanyagok, Berlin, december 24 A kéregpiacon szokatlan szi­lárd irányzatra akadunk. A fenyőkéreg tulajdonosok csak jelentéktelen tételekkel léptek piacra és korántsem vol­tak képesek a nagy szükségletet fedezni. A tölgykéreg piacon a hangulat szokatlanul szilárd volt. Itt az ellentét a kínálat és kereslet között még sokkal élesebb volt mint fenyőkéregnél. Az a kevés, ami belföldi áruból legjobb minőségben elkelt, teljes maximális árakat, vagyis 13 már­kát hozott 50 kgonkért. A luxemburgi tölgykéreg piacon a hangulat tovább is szilárd volt. Német és hollandi számlára történt eladások folytán igen jelentékeny tételek szállíttat­ Céghírek. Budapest, Magyar szent korona országainak állati szőrök központja részvénytársaság Hoffmann Hugó, Budischowsky Pál és Stern Zsigmond igazg. tagoknak ebbeli minősége és cégjegyzési jogosultságuk bej. Pozsony, Pozsonyi bőriparosok nyersanyagbeszerző szövetkezete, mint az Országos Központi Hitelszövetke­zet tagja Pekarik Ernő igazg. tag ebbeli minőségének és cégjegyzési jogosultságának megszűnése bej. Budapest, Stauber Jenő bőrkereskedő és cipész­üzlettulajdonos bej. Elhalt Stauber Edéné cégbirtokosi mi­nősége és az eddigi Stauber Edéné cégszövegnek meg­szűnése bej. Budapest, Herkules bakancs-, cipő- és szandál­­gyári vállalat, Bábosik Miklós és Társa cég Vill., Vig­­utca 2. bej. Társtagok : Babos Miklós és Cservenka Rezső. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 87.610/1917. VI. C. számú rendelete Magyarországon beraktározott bizonyos borkész­letek bejelentése és zár alá vétele tárgyában. A m. kir. minisztérium 3.966/1917. M. E. számú rendelete 7. §-ának 1. pontja alapján zár alá veszem mindazokat a cipőkészítésre alkalmas bőröket és bőr­­hulladékokat, amelyek tulajdonosa a Magyar Szent Korona Országainak területén ily bőrök forgalomba­­hozatalával vagy feldolgozásával jogszerűen foglalkozó kereskedelmi vagy ipari vállalattal nem bír. Ezek a bőrneműek további intézkedésekig el nem adhatók, sem jelenlegi raktárhelyükről el nem szállít­hatók. A fent idézett rendelet 6. §-a alapján egyben el­rendelem, hogy a fent meghatározott készleteket a tu­lajdonos, vagy ha másnak raktárában van, a készlet őrzője a Népruházati Bizottságnak (Budapest, V., Sas­utca 22. szám) legkésőbb 1918. évi január hó 15-éig jelentse be. A bejelentésben fel kell tüntetni: 1. A bejelentett borfajtáját és mennyiségét (súly, darab vagy­ terület). 2. A tulajdonos nevét (cégét) és lakóhelyét. 3. A raktár helyét. A jelen rendelkezések alá tartoznak a fent emlitett bőrök akkor is, ha feldarabolt vagy kiszabott állapot­ban vannak. A jelen rendelkezések be nem tartása a 3966/1917. M. E. számú rendelet 12. §-ában előírt büntetés alá esik. Budapest, 1917. évi december hó 16-án. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter.

Next