Budapesti Sütők Lapja, 1940 (1. évfolyam, 1-21. szám)

1940-11-01 / 18. szám

BUDAPESTI SÜTŐK LAPJA az UNIÓ Sütőiparosok Lapját, amelyet annak megszűntéig, 1938-ig szerkesztett. Évente ki­adta praktikus kis zsebkönyvét, a Lisztfeldolgozás Évkönyvét. Szerkesztette a Sütőipari Szak­­könyvtárat, amelyben számos ér­tékes tanulmány látott napvilá­got. Számtalan cikke és tanulmá­nya jelent meg 45 év alatt külön­böző fővárosi és vidéki, hazai és külföldi napi- és szaklapban. Dr. Dóczi Sámuelt teljes csendben temettük el október 27-én. A ravatalra koszorút küldött többek közt az Ipartestület, a Budapesti Síjtőiparosok Köre, az ipartestület tisztviselőinek kara. A sírnál az el­nökséggel az élén megjelent úgyszólván a teljes sütőszakma, melynek nevében, az özvegy kívánságát tiszteletben tartva, Georgevits Béla mondott rövid, megindult búcsúztatót. Burgonya kötelező felhasználása a kenyérkészítésnél. A magyar királyi földművelésügyi miniszter 206.000/1940. F. M. számú rendelete.­­ 1. §. Kenye­ret kereskedelmi forgalom céljára csak burgonya (zúzott burgonya, burgonyaliszt, burgonyapehely) felhasználásával szabad készíteni. 2. §. A gabona kiőrlésének és a kenyér készítésének szabályozá­sáról szóló 6.060/1940. M. E. számú rendelet (Buda­pesti Közlöny 1940 augusztus 27-i 192. szám) 3. § (1) bekezdésének a) pontjában megállapított egy­séges búzakenyér készítéséhez 100 kg liszt után legalább 25 kg zúzott burgonyát, b) pontjában megállapított barnakenyér készítéséhez 100 kg liszt után legalább 15 kg zúzott burgonyát, c) pont­jában megállapított rozskenyér készítéséhez 100 kg zúzott burgonyát és a d) pontjában megállapí­tott rozsos búzakenyér készítéséhez a lisztkeverék minden kg búzakenyérlisztje után legalább 25 dkg, minden kg rozskenyérlisztje után legalább 10 dkg zúzott burgonyát kell felhasználni. A fehér süte­mény készítéséhez 100 kg liszt után legalább 5 kg burgonyát kell felhasználni. 100 kg zúzott bur­gonya 25 kg burgonyaliszttel, illetőleg burgonya­­pehellyel helyettesíthető. A rendelet 1940 október 21-én lépett hatályba. A kézmű­iparosok a hétszázalékos munkabérpótlék áthárítását kérik. Az IPOK a 7%-os munkabérpótlék áthárí­tása tárgyában a budapesti és környéki ipartestüü­­letek bevonásával, Nagy Antal felsőházi tag, IPOK alelnök elnökletével értekezletet tartott. Nagy Antal felsőházi tag, elnök megnyitójában kifej­tette, hogy az adott viszonyok között általános, lineáris iparcikk-áremelésről, sajnos, nem lehet szó, holott az iparosság életében az a 7°/6-os munka­­bérpótlék a gyakorlatban sokkalta többet tesz ki 7°/o-nál. Az iparosság életfeltételei megnehezedtek, megélhetése jelentősen drágult, a nyersanyagárak emelkedtek s az iparcikkek ára mozdulatlan. Mégis megfontoltan kell az ügy megoldásához hozzáfognunk és kívánságainknál a reális lehető­ségek határain belül kell maradnunk. Tahy István dr., IPOK f. titkár, az értekezlet előadója, részle­tesen ismertette az áthárítás kérdését, amely a termelői, illetve fogyasztói árakhoz képest a munkabérek százalékos tételének megállapításá­ból indulhat ki, s azoknál az iparcikkeknél, me­lyeknél a munkabérek újabb emelése az iparos sze­rény keresetét és így megélhetését veszélyezteti, az álkormánybiztosság engedélyével bizonyára megoldható lesz. Az értekezlet számos szakszerű felszólalás alapján úgy határozott, hogy az ipar­testületek vonatkozó számításaikat és tervezetü­ket az álkormánybiztoshoz, s egyidejűleg az IPOK- hoz terjesztik, az IPOK pedig a beadványok alap­ján az iparügyi minisztertől kéri a béremelés kap­csán felmerült iparoskívánságok támogatását. A „H P E H E LY" ma már nélkülözhetetlen ----- minden sütőüzemben. Gyártja: Bifarex művek. Közp. iroda: Bpest, V., Alkotmány­ u. 16. Tel.: 126-632. dagasztógépek, kiflisodró­gépek, feladógépek és az összes berendezési tárgyak állandó nagy raktára SALZER J.HENRIX BUDAPEST, VII., HÁRSFA­ UTCA 19. SZ. TELEFON: 222—261.

Next