Búvár, 1938 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1938-10-01 / 10. szám

766 TELJES HOLDFOGYATKOZÁS NOVEMBER 7-ÉN Ja­kuun györgy Ez év november 7-éről 8-ára virradó éjszakán Magyarországon is látható teljes holdfogyatkozás lesz. A jelenség maga nem ritka, mert Földünk hol egyik, hol másik részén csaknem minden évben látható egy-két részleges vagy teljes holdfogyatkozás. Ha mégis megkérdeznék olvasóinkat, hogy láttak-e már ilyen tüne­ményt, bizonyára igen sokan nemmel vál­­szolnának. Ennek oka egyrészt az, hogy a teljes holdfogyatkozások közül csak kisebb hányad az, amely nálunk is megfigyelhető s azok között is ritkán esik a jelenség a nap­nak oly kedvező időszakára, mint az idei. Az is lehet, hogy a legjobb körülmények között ment végbe a fogyatkozás és mégsem lát­hattuk a felhős égbolt miatt, vagy egyszerűen azért, mert senki sem hívta fel rá a figyel­münket. A fogyatkozás november 7-én este 21 óra 40­ 8 perckor kezdődik. Ekkor lép a Hold a Föld árnyékkúpjába s fokozatosan, a fogyó Hold fázisain áthaladva 22 óra 45 perckor merül teljesen árnyékba, ez az állapot 1 óra 75 percig tart. E pillanattól kezdve a tele Holdhoz hasonlóan lassan világosodik meg a holdfelület és 1 óra 19­ 5 perckor az árnyék­kúpból kilépve ismét teljes fényben fog világítani. A jelenség mibenlétét könnyen megért­hetjük, ha a közölt kép alapján elképzeljük magunk előtt a Nap, a Föld és a Hold tér­beli helyzetét. A méretek nagy különbsége miatt a valóságos helyzetet nem lehet kellően érzékeltetni, ezért a képen a méret­arányokat erősen torzítani kellett. A lényeget azonban így is megérthetjük. A Föld és a Hold sötét test lévén, a Nappal ellentétes irányban árnyékot vet. A Hold a Föld körül állandóan kering s ezáltal a Nap­hoz viszonyított helyzetük igen különböző lehet. Amidőn a Hold a Nap és a Föld között van, árnyéka a Föld­ felé irányul, amikor pedig egy fél fordulattal a Nappal ellentétes irányba jut, a Föld árnyéka vetődik a Hold felé. Ha a Hold pontosan ugyanabban a síkban keringene a Föld körül, mint amely­ben a Föld végzi napkörül való pályáját (vagyis az ekliptikában) akkor minden új­holdkor (Nap-Hold-Föld helyzetben) teljes napfogyatkozás és minden teliholdkor (Nap- Föld-Hold helyzetben) teljes holdfogyatko­zás állna elő. A valóságban azonban a Hold pályája kereken véve öt fokot zár be az ekliptikával s emiatt a Hold általában az ekliptika síkja fölött, vagy alatt tartózkodik. A Föld árnyéka nem irányul tehát pontosan a Hold felé s nem jön létre fogyatkozás. A továbbiakban csak a holdfogyatkozásra térünk ki. (A napfogyatkozásra nézve lásd a Búvár 1936. júniusi számában Abaházi Richard «A június 19-iki napfogyatkozás» c. cikket.) A képen egyszer vonalazott terület a félárnyék területe. Ennek bármely pontjából néznénk a Nap felé, sehonnan sem láthatnék a teljes napkorongot, de viszont bármely pontjába jut még napsugár. Annál kevesebb, minél közelebb haladunk az А К illetve a BK határ felé. А А, К, В pontokkal jelölt résznek a valóságban kúp felel meg. Ez a teljes árnyék zónája, ide már nem hatol fény­sugár közvetlenül, csak azok, amelyek a Föld légkörében sorozatos törést szenvedve elhajolnak, vagy a levegőben szóródnak. Amidőn a Hold a pályáján haladva a fél­­árnyékba­ jut, csaknem teljes fénnyel világít, mert szemünk a létrejövő kis fénycsökkenést nem is tudja érzékelni. A BK, illetve az­­­j határhoz egész közel kell érnie, hogy a fénycsökkenést észrevegyük. A fogyatkozás tulajdonképpen csak akkor kezdődik, amikor a Hold a BK határt átlépi. Teljessé akkor lesz, amidőn egészen bemerül az árnyék­kúpba. Kérdés azonban, hogy a teljes árnyék­kúpja elegendő széles-e ahhoz, hogy a Holdat teljes egészében burkolja. A Föld-Nap távol­ság közepes értékéből s a Föld méreteiből ki lehet számítani, hogy az árnyékkúp hossza több, mint 200 földsugárnyi. Mivel a Hold- Föld távolság közepes értéke 60 földsugár, m ily távolságban az árnyékkúp átmérője még mindig több, mint kétszer nagyobb a Hold átmérőjénél. Valahányszor tehát a Hold pontosan a Nap-Föld vonalába kerül, a teljes holdfogyatkozásnak be kell követ­keznie. Nem is szükséges, hogy a Hold pontosan az árnyékkúp tengelyén haladjon át, elég ha annak közelében vonul el. Gyakori eset az, amikor a Hold csak súrolja a teljes

Next