Búvár, 1939 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1939-05-01 / 5. szám

388 könyvek között töltöd egész élted. Minden vércsepp benned betűvé lett. Ha szivedben egy üres lap lenne, Adj nekem is egy kis helyet benne! Az ötödik teremben találhatók a hazai és külföldi akadémiai kiadványok, míg a következő raktárhelyiség foglalja magá­ban a nagy magyar festőművész, Benczúr Gyula özvegyének értékes könyvgyűjte­ményét, a Magyar Asszonyok Könyvtárát, ezt a világirodalomban is párját ritkító gazdag női bibliotékát, mely nemcsak a magyar nőírók munkáit és a rájuk vonat­kozó irodalmat öleli föl majdnem hiány­talan teljességgel, hanem ezeken kívül a nőkérdésre vonatkozó általános irodalom is szép számmal van képviselve benne. Itt található még az iskolai értesítők számtalan évfolyama, amelyek adataiban rengeteg életrajzi és kultúrtörténeti érték lappang. Innen jutunk a hírlaptárba, amelynek három helyisége van. Ezek közül a modern vasállványokon van elhelyezve a könyvtár nagyértékű hírlap- és folyóirat-állománya. A hírlaptár kimagasló nevezetességei: az első magyar nyelvű lap, a Magyar Hír­mondó (1780), a Nova Posoniensia (1721), a szabadságharc lapjainak gyűjteménye, az önkényuralom és a proletárdiktatúra elkobzott hírlapirodalma. A hírlaptári folyosón át hagyhatjuk el a könyvtárat, miután azt áttekintettük. Búcsúzáskor azonban még emlékezzünk meg egypár nagynevű adományozóról és gyarapító­ról : Kossuth, Széchenyi István, Apponyi Sándor, Todoreszky-Horváth, Madách,Kis­faludy Sándor és Benczúr Gyuláné nevét már említettük, azonban nem hagyhatjuk emlékezet nélkül továbbá a linzi remeté­nek, Batsányi Jánosnak fáradhatatlan lel­kesedéssel gyűjtött könyvtárát, amelynek az is egyik érdekessége, hogy a nagy költő minden egyes könyvébe saját kezével beleírta nevét és rengeteg jegyzettel és megjegyzéssel látta el. Könyvtárát sok­­huza­vona és nagy küzdelmek után tudta csak a Széchenyi Könyvtár Batsányi halála után Linzből hazahozatni. Kölcsey Ferenc könyvtára és iratai 1866-ban kerül­tek a könyvtárba, de idekerült nem sokkal később többek között Szigligeti Ede és Hugó Károly irodalmi hagyatéka is. Itt vannak még a fin du siecle tragikus sorsú impresszionistájának, Justh Zsigmondnak a könyvei is : Anatole France, Taine, Bourget, Barbey d’Aurevilly neki dedikált művei. Ugyancsak a múzeumban helyez­ték el könyveiket : a nagy irodalombarát és pártfogó Jankovich Miklós, a délibábos nyelvész, de izzó hazafiságtól fűtött Horvát István és végül Szendrey Júlia második férje, Horváth Árpád, a diplomatika egye­temi professzora. Mindezekből a magán­jellegű könyvtárakból nemcsak a könyvek szelleme, de gyűjtőiknek, szerető gondos­sággal való őrzőinek személye is megele­venedik. Valóban frázis nélkül elmondhatjuk, hogy művészet és tudomány, irodalom és történelem egyaránt forrásra találhat a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Széchenyi Ferenc gróf áldott szellemét terjesztő fényében. Azonban nemcsak az egyének állanak e nagymúltú intézet ha­tásának tüzében, de maga a múzeum is az életnek és a tudásnak mindenkor rend­kívül inspiráló befolyása alatt állott. Ezt a szellemi hatást az írók, a művészek és a tudósok ma is állandóan gyakorolják és terjesztik. Alkotó munka és konzerválás : a szellemi tevékenység legszebb, legvon­zóbb feladatai közé tartozik. A múzeum­nak, mint intézménynek a hivatása fő­leg az utóbbira irányul s ennek nemzeti szempontból teljes mértékben meg is felel. Útikönyvek, térképek, magyar és külföldi könyv­újdonságok, szakkönyvek kaphatók a Franklin -Társulat könyvkereskedésében IV., Egyetem­ utca 4. * Telefon: 185-617.

Next