Búvár, 1939 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1939-07-01 / 7. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE P 9-60 EGYES SZÁM ÁRA 90 FILLÉR Megjelenik havonként 1939. JÚLIUS V. ÉVF. 7. SZÁM A MARS BOLYGÓ A FÖLD KÖZELÉBEN Írta WODETZKY JÓZSEF Ez év július havában, éjféltájt, déli irányban, a horizontól nem nagy magasságban, szokatlanul erős fényben fog tündökölni a vörös színű Mars, Földünknek a Vénusszal együtt ez a rejtelmes testvérvilága. Ez a nagy fényesség és tündöklés azért lesz, mert július 27-én kivételesen közel jut a Mars a Földhöz, ami csak 15 vagy 17 évnyi időközökben szokott előfordulni. Wells képzeletszülte félelmetes Marslakói remélhetőleg nem fogják felhasználni ezt a kedvező alkalmat, hogy borzalmas látogatásukkal megtiszteljenek bennünket, ellenben sok földi asztronómus és az ég tudományának sok lelkes barátja távcsövekkel felfegyverkezve fog igyekezni, hogy égi szomszédunk titokzatos világáról való ismereteinket gyarapítsa. Július 27-én 22 órakor 58.150,000 kilométernyire lesz tőlünk a Mars. Ismeretes, hogy a Föld átlagos távolsága a Naptól 149.500,000 kilométer. A Mars messzebben kering a Nap körül: tőle való átlagos távolsága 227.800,000 kilométer, valamivel több mint másfélszerese a Föld-Nap távolságának. A két távolság között a különbség 78.300,000 kilométer, és úgy látszik, mintha a Mars csak ennyire tudná megközelíteni a Földet, amikor ez útjában a Mars és a Nap közé kerül. A csillagászok azt szokták mondani, hogy a Mars ilyenkor oppozícióban van a Nappal, a Földről nézve szemben állanak egymással. Ilyen oppozíció lesz most is. Mégis, miért jön a Mars ezúttal több mint 20.000.000 kilométerrel közelebb az átlagos 78 millió kilométeres oppozíciós távolságnál? Első rajzunk feltünteti a Földnek és a Marsnak pályáját a valóságnak megfelelő viszonylagos méretben. Jól észrevehető, hogy a Mars pályája egyik oldalon jóval közelebb esik a Földéhez, mint az ellenkező oldalon. A Mars pályája nem kör, hanem ellipszis és a Nap nem a középpontjában, hanem rajta kívül az úgynevezett gyújtópontjában foglal helyet. Ezért van a Mars egyszer legközelebb a Naphoz, — amint az asztronómusok mondják, perihéliumban — a pálya ellenkező irányában pedig lehető legmesszebb kerül a Naptól a Mars: aféliumban van. Perihéliumkor a Mars 205.020,000 kilométernyire van a Naptól, aféliumkor pedig 250,580,000 kilométernyire. Ezért van olyan oppozíció, mikor a Mars 56 millió kilométernél is közelebb juthat a Földhöz, ezek a perihéliumos vagy nagy oppozíciók. Aféliumos oppozícióknál ez a földközelség 102 millió kilométert is elérhet. Rajtunk azonban nem egészen hű, mert a Föld és Mars pályája nem egy síkban van. Képzeljük a Mars pályáját a perihélium oldalán i°5i’-cel, tehát majdnem 2 fokkal a papír síkja alá billentve, az afélium oldalán ugyanannyival föléje emelkedve, akkor nagyjából képet alkothatunk magunknak arról, hogy a két égitest egymástól való távolsága e miatt is változik. Ehhez vegyük még hozzá azt, hogy a Földnek a Nap körül való útja is ellipszis-alakú s hogy aféliumának iránya csak 53°-kal tér el a Mars perihéliumának irányától, ami a közeledést fokozza. Oppozíciós helyzet átlag minden 2 év 49 napban adódik, nagy oppozíció azonban átlag csak minden 15 év 285 napban. Olyanféle jelenség ez, mint az óra két mutatójának találkozása ; pontban 12 órakor a két mutató fedi egymást ; minden következő fedés 1 óra 5 perc és 273/3 másodperc múlva következik be, azonban a tizenkettesen