Czipész Szaklap, 1901 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1901-06-01 / 11. szám

82 A Turul ügye. Múlt számunkban mi is megemlékeztünk a temes­vári T­u­r­u­l czipőgyár botrányos üzelmeiről. A méltán nagy port felvert ügyben befejezték a vizsgálatot, mely­nek eredménye az volt, hogy a véletlenül napvilágra került számos visszaélést egytől egyig beigazolták. Nincs is azon mit csodálni, hiszen régen szomorúan tapasztal­juk, hogy a nálunk állami kedvezményekben részesített osztrák gyárosoknak eddig eszük ágában sem fordult meg,­­ hogy velünk tisztességes versenyre keljenek. Ez a ná­­­­lunk elhatalmaskodó idegen tőke hálája. A leleplezett T­u­r­u­l czipőgyár visszaéléseinek­­ megtorlásaképen a kereskedelmi miniszter nyomban a hozzá beérkezett jelentés után elrendelte, hogy: Mindaddig, a­míg a vállalat összes elárusító helyei nem kizárólag a temesvári gyár készítményeit árusít­ják, a jelenlegi c­égtáblák eltávolítandók, illetőleg a mödlingi gyár c­égtáblái alkalmazandók, hogy így a megtévesztésnek még csak lehetősége is megszűnjék. Addig, míg a gyár összes elárusító helyein nem kizá­­­­rólag saját temesvári gyártmányait árusítja, semmiféle államsegítséget vagy adókedvezményt nem élvez, addig tehát nem tekinthető államilag kedvezményezett gyár­nak. A mödlingi gyár részére Ausztriában bejegyzett Turul szavú és madárjelű védőjegy, melynek ottani be­­lajstromozásában, mint okmányokkal beigazolták, Frän­­kel Alfréd mödlingi gyáros, a temesvári gyár ügyvezető igazgatója nem járt el rosszhiszeműleg, a­mennyiben az erre vonatkozó tanácsot a temesvári kereskedelmi és iparkamara másodtitkárától kapta,­­ ott haladék nél­kül törlendő és a mödlingi gyár semmiféle madárhoz hasonló védjegyet nem használhat, míg a turul szó és madár, mint a temesvári gyár kizárólagos védőjegye, haladék nélkül belajstromozandó. Az elárusító üzletekben levő, madárjellel ellátott összes czípőkre utólag, de a talpakba mélyítve a madárjel fölé alkalmazandó a Möd­ling szó, hogy a közönség az első tekintetre is lássa, hogy nem hazai czipet vásárol. Ezek az intézkedések kizárják azt, hogy a közönség ne legyen tájékozva, egyelőre milyen gyártmányt árusítanak ezekben az üz­letekben. A miniszter biztosította még azt is, hogy a jelenlegi 32 elárusító helyen kívül, melyek közül kettő még meg sem nyílt, a vállalat további elárusító helye­ket nem fog az országban létesíteni és attól az idő­ponttól kezdve, midőn kizárólag hazai gyártmányt hoz forgalomba, tehát attól kezdve, hogy államsegítséget és adókedvezményeket fog élvezni, összes gyártásának legalább felét külföldön fogja értékesíteni. CZIPÉSZ-SZAKLAP Ezek után csak azt tanácsolnék, hogy a mit akarunk, azt nagyon akarjuk, ezzel biz­tosíthatjuk magunknak a sikert. Végül szavunkat emeljük Zichy Jenő gróf úrhoz, mint az iparfejlesztés nagy nevű aposto­lához is kér­jük, hogy bennünket megkezdett nagy munkánkban széles tudásával támogatva, az országos czipészszakiskola ügyét az illetékes fórumoknál nagyrabecsült pártfogásában része­sítse ! Turul itt, Turul ott, Turul mindenütt. A Turul, a hírhedt temesvári czipőgyár Nyitrán is nyitott fióküzletet, a­melyben azonban szintén mödlingi czipöt árultak. Az iparhatóság megbízottai­­ vizsgála­tot tartottak az üzletben és csupa olyan czipöt találtak, a­melyen rajta volt a mödlingi czipőgyár bélyege, alatta IV. évfolyam­ pedig a Turul madár. Az iparhatóság erre levetette a Turul-gyár czégtábláját és más czégtábla kifüggesztését rendelte el. Bercsey György nagyváradi ipartestületi elnök a minap jelentést tett a rendőrségnél, hogy a temesvári Turul-czipőgyár nagyváradi fióküzletében Turul védjegy­gyei Ausztriából hozott czipőt árusítanak. A rendőrség vizsgálatot tartott a fióküzletben és tényleg idegen árut talált. Az üzletvezető ekkor azzal védekezett, hogy minden ezt nen ki van tüntetve, hogy mödlingi gyárt­mány. A főkapitány elrendelte, hogy a Turul-gyár czé­­gérét, Turulczipőraktát azonnal le kell venni s helyette azt íratni a czégtáblára, hogy Mödlingi czipőraktár. Kolozsváron megjelenő „Iparosok Közlönye“ a következőket írja: A leleplezett mödlingi-temesvári „behozatali tár­saságinak köztudomású, hogy Kolozsváron is van fiók­telepe. Mivel az egész országban megindult a vizsgálat e botrányos ügyben, sorsát a kolozsvári Mátyás-téren büszkén röpülő „Turul“ sem kerülhette el s csapdába jutott. A helyi ipartestület ugyanis azonnal átiratot inté­zett az iparhatósághoz, mihelyt tudomására jutott a szegedi országos botrány, hogy vizsgálatot indítson a lerakat ellen, hogy váljon itt is a külföldi rongyot áru­­sítják-e a silány, de honi termék helyett. Az iparható­ság dicséretes buzgalommal a lehető legrövidebb idő alatt intézte el az átiratot. A­mennyiben múlt hó 14-én adatott be és már 15-én d. u. 4 órakor a Tussay Gá­bor r. kap. vezetése alatt Matutsek József, Ferenczy Ignácz, Lengyel Károly és Tóth József szakértőkből álló bizottság meg is jelent a vizsgálat foganatosítása czéljából a „Turul“ fióküzletében. A­hol is a következőket találták: 1. Az üzleti helyiség felett kiálló clég táblán egy nagy czipő van a következő felírással „Turul“ czipő­­gyár részvénytársaság.“ 2. Az üzletvezető íróasztalán bélyeg alakú apró szelvények találtattak „Mödlingi gyártmány“ felirattal. 3. Maga a czipő és csizma árukészlet az utolsó darabig külföldi gyártmány, még pedig különböző öt jegyű bélyegzővel ellátott: „Mödlingi Schuhfabrik,“ „Alfréd Frankel,“ „Alfréd Frankel 3 halképpel.“ To­vábbá találtak még kiterjesztett szárnyú madár képpel (Turul) bélyegzett és a talpán karika jegyű czipeket. A kolozsvári vizsgálat eredménye tehát csak újabb hiteles adatokat szolgáltat ezen temesvári czipőgyárnak titulált szédelgő behozatali társaság üzelmére, a „honi“ ezegér alatt elkövetett csalásaira. Mi elvárjuk, hogy iparhatóságunk a legszigorúbb elbírálásban részesíti az állami subventiós kolozsvári „Turul“ által elkövetett, meg nem engedhető üzleti fo­gást, hogy magyar ipar production czím alatt idegen gyártmányt hozott forgalomba. Ezt különben nem is elvárjuk, de megköveteljük, hogy a városi és állami adók terhe alatt majdnem ösz­­szeroskadozó kéz­műiparosaink megszakadhassanak, a magyar földbe és a magyar pénzbe oly nagyon kapasz­kodó kulancsoktól! Szakiskolánk rajzkiállítása. 3. éve annak, hogy az „Első Budapesti Magán Czipész­ Szakiskolánkat“ megalapítottuk. Mondanunk sem kell, hogy arra milyen nagy szükség volt, van, s lesz a jövőben is. Ezzel tehát egy nagy hézakot töltöttünk be, — alkalmat adtunk arra, hogy a tanulni akaró czipészmesterségében magát tovább képezhesse­­­s.

Next