Drogista Közlöny, 1909 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1909-01-25 / 1. szám

1909 DROGISTA KÖZLÖNY mivel fele Hesz Izidor, ugyanezen cselekményért az ötödik kerületi elöljáróság által jogérvényesen el lett ítélve, az erre vonatkozó iratoknak az illető elöljáró­ságtól való beszerzését kívánja. A bíró kijelenti, hogy az ötödik kerületi elöljáró­ságtól, az erre vonatkozó iratok birtokában vannak s azokból tényleg megállapítja, hogy Hesz Izidor ez ügyben már elítéltetett. Megállapítja ez iratokból azonban azt is, hogy más ötödik kerületi vádlottak is elítéltettek, kérdi tehát a többi vádlottat, illetve képviselőiket, hogy nin­­csenek-e ez ügyben már elítélve? úgy dr. Nagy Dezső, mint ügyvédtársai jelentik, hogy feleik ellen az illetékes kerületi elöljáróságoknál az eljárás folyamatban van, sőt Reiner J., Balog Gábor, Kiss és Schmidt jogérvényesen el is ítéltettek, mit a bírság lefizetéséről szóló elismervénnyel igazolnak. Konstatálva a tényeket dr. Köves ügyészi meg­­bízott, hangoztatva, hogy egy vádlott kétszer el nem ítélhető egy és ugyanazon ügyben; egy bűncselekmény kétszer nem büntethető, perdöntő okoknál fogva tehát azon vádlottak ellen, kik hivatalosan igazolták, hogy az itt tárgyalandó cselekményért már jogérvényesen elítél­tettek, elejti a vádat. Ezek a következők: Hesz Izidor, Guttmann Ferencz, Dezsinyi Károly, Dezsinyi Frigyes, Fodor Márton, Stern Zsigmond, Reiner J., Balog Gábor, Kiss és Schmidt és Barics Milán. A bíró csak úgy, mint a vádlottak, illetve kép­viselőik tudomásul veszik az ügyészi megbízott indít­ványát, kik ellen a bíró megszünteti a további eljárást. Dr. Nagy Dezső újólag előterjesztést tesz, hogy a még fenmaradt nyolc vádlottra vonatkozólag szerezze be a bíróság az illetékes kerületi elöljáróságoktól az ira­tokat, mert nincs kizárva, hogy időközben a fenmaradt nyolc közül is elítéltetett egyik-másik, s így a bíróság csak felesleges munkát végezne. Dr. Nagy Dezső ezen előterjesztéséhez, a még érdekelt ügyvédek, dr. Kovács Jenő, dr. Kertész Adolf, dr. Král Vilmos és dr. Flesch Salamon szintén hozzájárulnak, mire az ügyészi meg­bízott is csatlakozik az indítványhoz. A bíró tehát kimondja, hogy: Polgár Kálmán, Szécsi Lajos, Pokorny Géza, Roth Zoltán, Eisner és Ringer, Kaffka Emil, Utassi Ferencz utóda Klucsik Péter és Kádár Gyula ügyében a tárgyalást elnapolja s ügyükben új tárgyalási napot fog kitűzni, bekérve addig az illetékes kerületi elöljáróságoktól, az ez ügyekre vo­natkozó iratokat. Az érdekelt felek ezt tudomásul véve, szétoszlottak, nének a dolognak, nagyon szép eredményt lehetne el­érni gyűjtésével. A fenyőgyanta, mint a neve is mutatja, a különböző fenyőfákból lesz nyerve. Ugyanis ezeknek a fenyőfáknak a belsejében, úgy a kéregben, mint a fában bizonyos gyantatartók vannak. A gyanta a nö­vénynek a belsejében úgy keletkezik, hogy azon sejtek, amelyek a növényt felépítik, szétválnak egymástól. Ezek ugyanis szorosan záródnak a növény belsejében, de később, mint már említettem, bizonyos sejt­csoportok szétválnak s ezáltal sejt közötti üregek keletkeznek. Ezen üregekben lép fel a gyanta, még pedig olyan formán, hogy az az anyag, amelyikből a gyanta fel lesz építve, a sejt közötti járatba át lesz difundálva, így keletkezik a gyanta. A normális fában ezek a gyantatartók nem for­dulnak elő túlságos nagy számban. Hogy mi a rendel­tetése ennek a gyantának, arra majd mindjárt ki fogunk terjeszkedni. Ha a fenyőfát megsebezzük, vagy ha a kérgét lehántjuk, akkor a növénynek első feladata az, hogy a sebzési felületet lezárja, mert különben külön­böző gombák megtámadnák, rovarok lepnék el s a fa megbetegedne. A többi fák ezen úgy segítenek, hogy a sebhelyet környékező kéreg elkezd fejlődni és bevonja azt a bizonyos megsebzett felületet. Legjobban tapasz­talhatjuk azt, ha fakéregbe jeleket, vagy betűket vésünk, évek múlva az teljesen eltűnik, de ha azután a fát ki­vágjuk és külső kérgét lerántjuk, akkor a rárajzolt betűre ismét rátalálunk. A fenyőfánál azonban másképp áll a dolog. Ha a fenyőfát megsebezzük, akkor a meg­levő sejt közötti járatokból a gyanta kifolyik és igyekszik a sebfelületet befedni. A gyanta azonban nincsen ele­gendő mennyiségben, azért itt még másképen is kelet­kezik gyanta, még­pedig olyanformán, hogy újabb járatok keletkeznek a sejtek között. Ilyenkor nagy mértékben indul meg a növényben a terpentinképződés; ez végig folyik a sebfelületen, elzárja azt és ezt a terpentines felületet a gombák nem tudják megtámadni s a fa nincsen pusztulásnak kitéve. Ez a sebzésre megindult beteges képződmény reánk nézve igen fontos. Hogy tör­ténik ennek a terpentinnek a nyerése? A kereskede­lemben különböző terpentinek fordulnak elő. Mi főképpen evvel a közönséges terpentinnel, a Terpentin commu­­nissal fogunk foglalkozni. A Terpentin comm. hozzánk három helyről kerül: Franciaországból, Ausztriából és Oroszországból. Franciaországban a tengeri fenyőtől nyerik a terpentint. Valamikor Bordeaux környékén egy homokos sivatag volt. Ennek a megkötése végett Napóleon azt határozta el, hogy ezen vidéket ültessék be külön­böző növényekkel, miután a homoksivatag nagy károkat okozott. Mikor azután a fenyőfákat kezdték gyantázni, ott oly vagyonos községek és városok keletkeztek, hogy mai napig ezen a vidéken virágzó életet élnek a ter­­pentingyűjtésből és szintén közmondássá vált, hogy akinek fenyője van, annak kenyere is van, mivel ebből él ez az egész nép. Ők a fákat már korán kezdik gyantázni. Körülbelül A gyógynövények és fűszerek hamisítása. Dr. Augusztin Béla egyetemi tanársegéd felolvasása, Régner Margit gyorsírói jegyzetei nyomán. Mélyen tisztelt Hallgatóim! Mint múltkori előadá­somnak végén megígértem, még egy fontos cikkről kell szólanom és ez a Fenyőgyanta. Nálunk leginkább csak mint behozatali cikk játszik szerepet, de ha utána néz­ ?

Next