Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

188 Générale Aéronautique térképével indult el, melybe a felismerhető helyeket, erdőket, templomtornyokat, vasutakat, folyókat előre bele­rajzolta. Dgy. Európa legnagyobb völgyzáró medencéje. A városok vízellátá­sában újabb időben mind nagyobb szerepet nyernek már a völgy­záró gátak, mikor a természetadta völgyalakulatokból erős gáttal óriás duzzasztó medencét varázsolhatunk elő, melyben a patak, folyó és esővizek leghygienikusabban raktározhatók. A kontinens legnagyobb völgyzáró medencéje most készül, ez a waldecki medence, mely 203 millió m m­3 vizet képes magába fogadni. Ehhez képest mérhetetlenül elenyészők az emberi kéz építette vízmedencék, pl. a miénk, a gellért­hegyi 17.500 ma, a kőbányai 22.000 m². A waldecki duzzasztó meden­céhez tartozó vízgyűjtő terület 1430 négyzetkilométernyi, ennyi terü­letre lehulló csapadékvíz kerül a medencébe, a duzzasztott víz 1200 ha területet áraszt el és a duzzasztó gátfal 25 km hosszú. Nyolc 1­35 m átmérős öntöttvascső másodpercenként 231 mm vizet vezet le. Az építő munkálatokat 1909. év őszén kezdték, az egész mű­telekszerzéssel együtt 22 millióm koronába, úgy hogy 1 m3 víz raktározása 10 fillérbe kerül. D­y. Útépítések Konstantinápolyban. Az ifjú Törökország meg­születésével Konstantinápoly is fejlődésnek indul. Palotasorok emel­kednek, az építkezés rohamosan gyarapodik, az utcák kiegyenesednek és európai civilisatio kezd tért hódítani az eddig alsó nagyvárosban. Többek közt szabályozás alá vonják a Boivod-­útt, mely Perából Galatába vezet és a Galata-Serailig van kiépítve. Ezen az új úton villamos vasútat is építenek és folytatásául kiépítik Szambul­ felé az új Szultán- Valide-hídat, mely az Arany-Szarvat a régi Mahmud-hídtól keletre 1 km távolságban hidalja át és Szambulban széles nagy térre torkol, melyet most szintén szabaddá tesznek és szabályoznak. Ennek az új térnek a neve „Alkotmány-tér" lesz. Dry. Az elektromos világítás könyve megjelent. írta Straub Sándor. A szövegbe nyomott 271 ábrával és 2 rajzmelléklettel. A mellékletekre mintegy 78 rajz s az elektromos világítás módját és használatát fel­tüntető díszes ábra van nyomva. A 272 oldalra terjedő könyv ára 6 korona 65 fillér. (Az „Elektrotechnika" 27—30-ik füzete.) Megrendel­hető könyvkereskedőnél, vagy szerzőnél (Budapest, IX. Soroksári­ út 18). Az elektromos világítás mai állapotát a szerző könnyen érthető módon részletesen tárgyalja. Ismerteti az elektromosság újabb elméletét, azután a különféle izzólámpákat és ívlámpa-szerkezeteket, valamint az elektromos­sággal kapcsolatos másféle világítási módokat. Súlyt helyez az ív­lámpások kezelésére s erre nézve részletes utasításokat ad. A fény­mérésről szóló szakasz után foglalkozik a fényerősség és a megvilágítás kiszámításával s ezekről számos gyakorlati példát közöl. MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET. A mű- és középítési szakosztályok ülése április 24-én. Elnök Sándy Gyula, jegyző Rerrich Béla, jelen volt 80 tag és több vendég. Az ülés főtárgya : Schoditschi Lajos előadása a népszállókról. Az előadó a kérdésnek sociális szempontból való álalános fejtegetése után vetített képekben is bemutatta a londoni, párisi, berlini és bécsi (mind a leg­utóbbi 15 év alatt épült) népszállókat, ismertetvén azokat az elveket, melyek azok létesítőit vezették, azok jó és rossz tulajdonságaiknak bemutatása után a Budapesten a napokban megnyitandó és Éberling Bélával együtt 450 ágyra tervezett népszálló építkezését ismertette. Minthogy az előadást egész terjedelmében fogjuk közölni, most csak arról a nagy tetszésről kell megemlékeznünk, melylyel a hallgatóság az új themát bemutató szabad előadást fogadta. — A tűzoltó szövetség nagygyűlésén Jakabffy Zoltán és Medgyaszay István képviselik az egyesületet, — a Vili. ker. járásbíróságnak Éberling Béla, az orsovai járásbíróságnak Fritz Oszkár ad véleményt; — még a pozsonyi á. ev. egyház tervpályázatának visszásságait tették szóvá. HIVATALOS, AZ ÉPÍTŐMESTERI képzettség MEGVIZSGÁ­LÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG Sasvári Géza (oki. gépészmérnök) építőmesternek (Budapest) és Zoltán Vince építőmesternek (Budapest) április 21-én, továbbá Meiszter Ferenc építőmesternek (Budapest) április 25-én, végre Lipták János építő­mesternek (Békéscsaba) április 28-án letett szakvizsgálat alapján a képesítő bizonyítványt kiadta. építő­ipar (is.sz.) 1911. április 30 MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. Választmányi ülés április hó 27-én. Elnök Kauser Gyula, jegyző Miklós Ede. Jelen voltak: Kauser Andor, dr. Péter Zoltán, Pásztor Béla, Sturm Károly, Dávid Károly, Porzsolt Ernő, Szuchy János, Ehrenwald Imre, Benkó Béla, Gráf Lajos, Báthory István, Sziklai Zsigmond, Schneider Róbert, Mirgay Gyula, Humayer József, Ziegler Géza, Marton Ákos választmányi tagok és több rendes tag. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatott és hitelesíttetett. Jegyzőkönyvi hitelesítőkül Strum Károly és Dávid Károly kéretik föl. 1. Az elnök jelenti, hogy ez idei közgyűlésünket március 30-án tartották meg és üdvözli az újonnan megválasztott pénztárost, Barcsai Lajost és az új választmányi tagokat. 2. Felvételre jelentkeztek: Lázár Géza építőmester rendes fővárosi tagul, ajánlja Hoffmann Dezső és Miklós Ede; Kardos Iván építő­mester rendes fővárosi tagul, ajánlja Ehrenwald Imre és Weith Ferenc Nándor; Vadas Sándor műszaki tisztviselő rendes fővárosi tagul, ajánlja Barkóczi Izsó, Ehrenwald Imre és Farkas Lajos; Skrobák Gyula építész, építő vállalkozó, nagyváradi rendes vidéki tagul, ajánlja Rothauser József és Waldvogel Gyula. 3. A székesfőváros tanácsának átirata a gázgyári építkezések ügyében történt feliratunkra, helyeslőleg tudomásul vétetik. 4. Müller József átiratban köszönettel veszi tudomásul a választ­mányba történt megválasztását. 5. Az Országos Ipartestület megküldötte „A vámeljárás szabályozása" című felterjesztésnek előadói tervezetét hozzájárulás végett. Az elnök indítványára javaslattétel végett Ehrenwald Imrének adatik ki az átirat. G. Pásztor Béla indítványára a választmány egyhangú lelkesedéssel üdvözli Kauser József építész alapító tagunkat udvari tanácsosi méltó­sággal történt kitüntetése alkalmából és felkérik az elnökséget, hogy erről a nevezett tagtársunkat átiratban értesítse. Az elnök az ülést 8 órakor bezárja. BUDAPESTI ÉPÍTŐ-, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE. A segédek kilépésének bejelentése. Többszöri figyelmeztetés dacára a t. tagtársak munkásaik kilépését be nem jelentik. A mulasztás e tekintetben annyira megy, hogy ha az idei bejelentések alapján szá­mítást akarunk tenni, húszezret tenne az alkalmazásban álló kőmíves­­segédek száma és ha akár az adófelügyelőség, akár a munkásbiztosító pénztár, akár az építőmesterek szövetsége ezen bejelentések alapján vetné ki az adót, illetőleg a járulékot, bizony sok tagtársra a helyes illetménynek kétszerese, sőt háromszorosa jutna a saját mulasztása következtében. Minthogy tehát oly törvényes kötelességről van szó mely egyúttal minden egyes tagnak is kiváló érdeke, ismételve fel­kérjük a t. tagokat, hogy a kilépett segédek jegyzékét épp oly pon­tosan bejelenteni ismerjék kötelességüknek, mint a munkába lépőket. Az ennek elmulasztásából eredő következményeket maguknak tulaj­donítsák. Állásolók alkalmazása. Utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a t. építő- és kőm­űvesmester tagok egészen fiatal, fejletlen és gyönge test­alkatú egyéneket alkalmaznak állásolókul. Utóbbi időben éppen az állások összeomlása okozott építési baleseteket. Ily alkalommal mind a rendőrség, mind a munkásbiztosító hivatal nyomozza, hogy kit terhel a felelősség. Ha már most a hatóság rájönne, pedig ez sokáig nem titkolható el, hogy az állványkészítéshez gyönge testalkatú és a felelősség tudatával nem bíró, felejtlen egyéneket alkalmaznak a munkaadók, már ez egy körülményből könnyen vezethetik le az ő felelősségüket. Felhívjuk tehát a t. tagtársakat, hogy állásolóbul csak meglett, munkabíró egyéneket alkalmazzanak. Fiatalabb egyéneket ki­zárólag állásoló tanoncokat szerződtessenek. Az építőmester felelőssége az épületen más iparos által végzett munkáért. Budapest székesfőváros építési szabályrendelete megszabja, hogy minden építkezést szakértő hajtson végre, akit az építés szakszerűségéért és a közbiztosság követelményeinek betar­tásáért felelőssé tesz. A szakértő a hatóság elé terjesztett terveket alá­írni tartozik és ez az aláírás a szakértői felelősség elvállalását jelenti. A felelősség megosztását a szabályrendelet csak abban az esetben álla­pítja meg, ha a tervezés és végrehajtás nem egy személyben össz-

Next