Erdészeti Kisérletek, 1907 (9. évfolyam, 1-4. szám)

1907 / 1-2. szám

ERDÉSZETI KÍSÉRLETEK. A FÖL­DMIVELÉSÜGYI M. K. MINISTER FENHATÓSÁGA ALATT ÁLLÓ M. K KÖZPONTI ERDÉSZETI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS FOLYÓIRATA, IX. ÉVFOLYAM 1907. SELMECBÁNYA. 1. ÉS 2. SZÁM. A lucfenyőről. (Picea excelsa Link.) (Az Érd. Kísért. VIII. évf. 3. és 4. számában közölt tanulmány folytatása.) BARTHA ÁBEL-től. II. A faegyed növekvéséről és neveléséről. A fának vastagsága, magassága vagy köbtartalma évről-évre más mérték szerint gyarapodik. Hogyha ezeket a folyton változó mennyiségeket, a fának évi folyó növedékeit, keletkezésük évétől kezdve mind összeadjuk, az eredmény kell, hogy az egész vastagságot, magasságot vagy köbtar­talmat adja. Ezen meghatározásban már kifejezésre jutott a módszer, mely szerint az évi folyó növedékeket kiszámítottam. Ha a növedékek számértékeit keresem, már nem eléggé pontos a kornak egész években való kifejezése. Azért az előző közleményem 4. számú kimutatásában foglalt adatok közül az ’/8 magassági átmérőre vonat­kozókat kiegyenlítettem úgy, hogy azokból a kort tizedes pontossággal tudtam megállapítani. Az így nyert eredményeket használtam alapul a többi grafikon szerkesztésénél is. A grafikonok szerkesztésének magyarázatául részletesen előadom a mellmagassági átmérő növekvésének és az évi növedék változásának ábrá­zolását. (Lásd 3. számú rajzon a teljes vonalakat.) Milliméter papiroson az alapvonalra felírtam a fa korának évszámait 0-tól 140 évig, a baloldali függélyesre a vastagsági növekvés mértékét 0-tól 10 mm-ig és jobb oldalt az egész vastagságot 0-tól 50 cm-ig. A lucfenyő csúcsa átlagfámon 12 éves korában éri el a mellmagas­ságot, 1 m 30 cm-t (1. 1. számú rajz). Az alapvonalon itt van a vastagság grafikai görbéjének kiindulási pontja. Második biztos pont 217 évnél (kiegyenlítés előtt az I. rész 4. kimu­tatásán 22 év) 4’8 cm. E kettő között úgy kell hajlítanom a görbét, hogy az évi növedékek összege egyrészről kiadja 217 évnél a 4­8 cm-t, más­ Erdészeti Kísérletek.!

Next