Erdőgazdaság, 1953 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1953-01-05 / 1. szám
Beszámoló a Halgazdasági Tröszt vállalatainak tervteljesítéséről Vége felé jár a halgazdaságok termésbetakarítása, a lehalászás. Lassan-lassan kialakul a végső sorrend a gazdaságok között. Az állandóan csapadékos időjárás elnyújtotta a munkálatokat, így történt, hogy a baranyai, biharugrai, Fejér megyei és a Tolna megyei gazdaságnak még mindig van olyan tava, melyet nem fejezhetett be. Biharugrán például árvízvédelmi okokból csak most kerülhetett sor egyik legnagyobb tónak a lehalászására. Ha a sorrendet nézzük, Biharugra megtartotta vezető helyét és előreláthatólag 111 százalék körüli eredménnyel fogja zárni az évet. Visszagondolva a gazdaság dolgozóinak munkájára, megállapíthatjuk, hogy Biharugra megérdemelten jutott az első hely birtokába. Pontos, rendes kihelyezések, jó munkamegszervezés és főleg az okszerű takarmányozás elveinek szem előtt tartása vezette a gazdaságot az élre. Nem véletlen az, hogy a mintegy 11 százalékos többletteljesítés mellett jelentős takarmánymegtakarítást értek el. Hasonló a helyzet Hortobágyon is; ez a vállalat csak hajszállal szorul Biharugra mögé, teljesítése 110 százalék fölött van. Jó eredményét a biharugraiéhoz hasonló körülmények között érte el. Hortobágyon azonban a vadhalak elleni küzdelem nem volt olyan sikeres, mint Biharugrán. Kiemelkedett Hortobágyon a lehalászás kiváló megszervezése: 11,4 fillér volt 1 kg hal lehalászási költsége. Mind Biharugra, mind Hortobágy komolyabb halvízkóros elhullás nélkül úszta meg az évet. A harmadik helyet a dunántúli gazdaság foglalja el. A Tolna megyei halgazdaság is előreláthatólag 110 százalék fölött lesz, az előző két gazdaság mögött azonban elmarad, mert takarmányozás terén, a hasvízkór okozta megbetegülések miatt, megtakarítást elérni nem tudott. Sokat jelentett Tolna megyének az, hogy kellő mennyiségű tartalékkihelyezési anyag állt rendelezésére s így a majsai üzemegység hasvízkóros elhullásait kellő időben pótolhatta. A lehalászást most fogja befejezni. Az eddig felsorolt gazdaságok termelési tervüket túlteljesítették. A most következők eredménye nem éri el a 100 százalékot. Felsősomogy végzett a negyedik helyen. A balatonféllei üzemegység 100 százalék fölött van ugyan, de Máriapuszta és Varászló lemaradása visszavetette a gazdaság teljesítményét. A hasvízkór itt már tetemes károkat okozott. Eredmény 92,5 százalék. Az ötödik és hatodik helyért folyó küzdelemben Tata és Fejér megye eddigi eredményei csak századszázalékos eltérést mutatnak Mindkettőnél a hátralevő tavak lehalászása fogja eldönteni, a végső eredményt: teljesítésük csak 87.1 —87.5 százalék között lesz. Tatán is a hasvízkór okozott gondot, különösen a bicska és a központi üzemegységben. Sárvízen évek óta a legnagyobb pusztítást végzi a hasvízkor s a még nagyobb kiesést csak sok áthelyezéssel lehetett megakadályozni. A Fejér megyei Halgazdaságban Nagyláng jó eredménye csökkentik a nagy hiányt. A nagylángi üzemegységnek évek óta most volt a legjobb eredménye. Hatodik helyen szerénykedik Baranya. A nyárom még lényegesen jobbnak gondolt gazdaság gyenge, 85 Értekezleten vettünk részt az ÁGEM vadgazdálkodási igazgatóságánál. Vadgazdaságaink jó munkával maradéktalanul teljesítették évi tervüket, sőt a felajánlott 100 százalék helyett 108 százalékot értek el Sztálin elvtárs születésnapjáig. Nagyban hozzájárult terveink megvalósításához a párt segítsége. Eredményeink mellett azonban voltak hiányosságok is. A legnagyobb hiányosságok az önellátás terén mutatkoztak. Nem gondoskodtunk kellő időben földjeink alapos megműveléséről, nem építettünk megfelelő vadvédelmi kerítéseket. Nem biztosítottunk megfelelő menynyiségű fegyvert és töltényt dolgozóink Szabó Lajos, kerületvezető erdész (lenti erdőgazdaság) munkájának tekinti a vadkitövési terv teljesítését is százalékos eredménye részben a halvízkórral, részben vízhiánnyal magyarázható. Pellérdben például csak egy tavat lehetett rendes időben lehalászni, a többi tó vízterülete a szárazság következtében annyira csökkent, hogy kényszerhalászásra került a sor. A Szegedi Halgazdaság 84 százalékot ért csak el, egész nyáron vízhiánnyal küzdött. A kelebiai tóegységnek csak egynegyed részében, Péteriben pedig a nagy, 280 kh-as tóban úgyszólván csak a halágyon maradt víz. Fehértón sem volt sokkal jobb a helyzet s a bajt a hasvízkór csak tetézte. Szerednél csak Alsósomogyban okozott nagyobb kárt a vízhiány. A területnek több mint egyharmada szárazon állt. A nyár folyamán egyik kényszerhalászás a másikat követte, főleg a simongáti üzemegységben, de Szuldkon és Mórichelyen is hasonló volt a helyzet. A hasvízkór még a kihelyezés előtt elkezdte pusztításait s a termelési idény alatt úgyszólván alig tartott szünetet. Ez magyarázza a gazdaság 70,5 százalékos teljesítését. Palojtay Béla Halgazdasági Tröszt számára, éppen ezért sok helyütt a dúvad kilövéseknél nem tudtak jobb eredményt elérni. (Az idén 6400 dánodat lőttünk ki.) Nem foglalkoztunk eleget a versenyek megszervezésével sem, amellyel még jobb eredmények elérésére tettünk volna képesek. Nagyobb gondot kell fordítsunk a jövő esztendőben a pénzügyi elszámolásra, a pénzügyi terv teljesítésére is. Felvetődött az értekezleten az erdőgazdasági és vadgazdálkodási dolgozók együttműködése is. Ha egyetértésben vezetjük az erdőgazdálkodást és a vadgazdálkodást, mind erdőben, mind vadban többet és jobbat tudunk biztosítani népgazdaságunk számára. Az értekezlet nagyjelentőségű volt számomra is, mert segíteni fogja az 1953-as tervünk hibátlan teljesítését. Zab Ferenc: Hőgyész Miniszteri dicséretek, pénzjutalmak. Az állami gazdaságok és erdőik minisztere dicséretben részesítette Mokkai Zoltán főmérnököt, Marton Imre előadót és Holdampf Gyula előadót. 500—500 forint pénzjutalomban részesült Szarkassi László előadó, Nyirádi Lajos előadó, Szoboszlai Aladár előadó, Asbóth Béla mérnök, Dobos Pálné előadó és Szakál Gyuláné titkárnő. 600 forint pénzjutalomban részesült Földes István főelőadó, míg Malatinszki László főkönyvelő pedig 700 forint pénzjutalmat kapott. A vadgazdálkodás egyes kérdései 4