Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1937 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
MEGHÍVÓ Az Ipartestület a több oldalról megnyilvánult óhajnak megfelelően a testület tanácstermében január hó 11-én (hétfőn) esti fél 8 órai kezdettel tagülést tart, melynek egyedüli tárgya a vállalási árak alakulása lesz. Erre a tagülésre az Ipartestület összes tagjait ezennel meghívja és kéri megjelenésüket. Budapest, 1937. január hó issén. Szabó Rezső s. k. elnök. Dr. Szőnyi Sándor s. k. jegyző ■ . ... •loSQU X. évfolyam Budapest, 1937. január hó. Szerkeszti: Dr. SZŐNYI SÁNDOR A szerkesztésért és kiadásért felelős SÁRIK LAJOS* Szerkesztőség és kiadóhivatal V., Vilmos császár-ut 72. II 7. Telefon ~ 12-28-26. Megjelenik minden hó elsején.Fiocn1a, 72^IT¡ Fehérneműtisztító ipar A „BUDAPESTI FEHÉRNEMŰTISZTÍTÓK IPARTESTÜLETE“ HIVATALOS KÖZLÖNYE Újesztendő — új remények. Az újév komoly gondolatokra indít és lelkünkben szunnyadó reményeket ébreszt fel. Az újév napja nemcsak hivatalos választófal, nemcsak a múltnak és jelennek egy pillanatig tartó összeforrása és őskérdése, hogy »mit hoz a jövő?« Az újév cselekedeteket vár, hisz és remél újra és újra, mert az újév voltaképen történelem, amely haladást, fejlődést, tisztulást, cselekedeteket hord méhében. A nemzeti elgondolás középpontjában olyan erők működnek, amelyek nemzeti és emberi igazságot követelnek. Amíg ez a döntő történelmi belátás elérkezik, addig is önnön helyzetünk, nyugalmunk, erőgyűjtésünk érdekében egységes szoros gazdasági egységre van szükségünk. A lelki békesség és a jövő hite és a reá való felkészültség egyaránt azt követelik, hogy egységes nemzeti gazdasági front alakuljon ki, amelybe mindenerőnket, találékonyságunkat, szakértelmünket, de mindenek felett a kölcsönös megértés és megbecsülés buzdító erejét kell belevinnünk. Az újév varázsa: a tervszerű alkotó nemzeti munka. Z Zárt áramkört kell létesítenünk, amelyet a jövő hite, a jelen feladata, a múlt tanulsága tart zavartalan működésben. Az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság zárt egységét kell megalki , kötnünk. Az egymásra utaltság, a nemzet társadalmi érdek elméleti belátást követni kell e három hatalmas, éltető, fejlesztő bizalom szoros kapcsolatának. Elméletek nem bizonyíthatnak, de a gyakorlatban megvalósult testvériesülés az igények helyes tervszerű kielé- sgítése, a hiányok okszerű, gondos pótlása, az ellentétek nemzetgazdasági szükségből eredő és benső meggyőződéssel végrehajtott kiküszöbölése meg fogja szüntetni a nemzeti lét bajait, enyhíteni fogja minden magyar ember küzdelmét, nélkülözését és új erőt kölcsönöz mindnyájunknak, amellyel bevárjuk nemzetünk számára a legsúlyosabb, legsérelmesebb békediktátumnak a magyar múlthoz méltő módosítását. Az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság fogjon baráti kezet és most az átmeneti évek küzdelmeiben és másdán az újraserdülő magyar élet idején legyenek együtt és szolgáltassanak rendíthetetlen alapot a magyar élethez és a magyar jövőhöz. Az újév meg kell hogy hozza ezt a nemes testvéresülést, nemcsak reményt, de komoly, átgondolt tetteket is. Menjünk eléje bizó hittel és komoly cselekedettel az eljövendő magyar újraébredésnek. Az áldozatokat is a magyar jövőnek szenteljük. Elöljárósági ülés December hó 28-án tartotta az elöljáróság az 1936. évi utolsó ülését, az elöljárósági tagok élénk érdeklődése mellett. Miután Szabó Rezső elnök az ülést megnyitotta és az előző ülés jegyzőkönyvét az elöljáróság hitelesítette, a továbbképző előadások ügyében történt intézkedéseket hallgatta meg az elöljáróság. A tagdíjak kirovását előkészítő bizottság munkáját az elöljáróság elfogadta és a tagokkal való közlését rendelte el. Szedlák József számvizsgáló jelentése alapján tudomásul vette az elöljáróság, hogy a számvizsgálók a testületben szokásos vizsgálatot megejtették és a számadásokat rendben találták. Ugyancsak tudomásul vette, hogy a Székesfőváros polgármestere, mint a testület felügyeleti hatósága kiküldöttei is hivatalvizsgálatot tartottak az ipartestületben, ahol az egész ügy és vagyonkezelést megvizsgálták. A vizsgálat alkalmával sem merült fel észrevétel, erről azonban hivatalos értesítést is kap a testület. Örömmel vette tudomásul az elöljáróság, hogy a testület iparhatósági biztosa, Boray Győző székesfővárosi tanácsjegyzővé neveztetett ki és őt, ez alkalomból melegen üdvözölte. A vállalási árak emelése, illetve az ezen ügyben tartandó tagülés tárgyában beérkezett beadvány váltott ki hosszabb vitát, amelyben részt vettek Keresztury László, Huppert Ernő, Horváth István, Királyhegyi Andor, Szedlák József. A kérdés minden részletére kiterjedő tárgyalás és Szabó Rezső elnök összefoglaló előadása után az elöljáróság akként határozott, hogy a kérdés tájékoztató letárgyalására tagülést hív össze 1937. évi január hó 11 -ére, ezt megelőző időpontra azonban két standard cikk, a kilósruha és gallértisztításokra vonatkozó — árelemzésre alapított — kalkulációt kér be tíz, erre megfelelőnek minősített üzemtől. Ezen adatok nélkül ugyanis nem tartja az elöljáróság közmegnyugvásra megoldhatónak a kérdést. Gömöry Elek az ipartestületi szék elnökének e tisztségéről való lemondását az elöljáróság nem vette tudomásul, hanem felkéri a tisztség további ellátására, mint akivel szemben teljes bizalommal viseltetik. Ezenkívül az előterjesztett ipartestületi adminisztrációs ügyeket intézte el az elöljáróság.