Férfiszabók Közlönye, 1931 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1931. szeptember / 9. szám
Lapunk a papirrendelet folytán csak 8 oldalon jelenhet meg II. évf. 1931 szeptember hó 9. szám FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE A BUDAPESTI FÉRFISZABÓK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Reáltanoda utca 16. Telefon: Aut. 851—24. Megjelenik havonta egyszer. Lapvezér: NÉMETH GYULA ipt. elnök, kamarai tag Felelős szerkesztő: KISS LÁSZLÓ ipt. jőjeyző Előfizetési díj egy évre ----6— P. Az ipartestület tagjai, valamint az ország összes ipartestületei díjtalanul kapják. „Erkölcstelennek... tartom, hogy az adózók pénzén az állam ipari üzemeket tartson fenn és ezzel az államot fenntartó és adózó iparosságnak maga az állam állítson konkurenciát.« Ezekkel a klasszikus veretű és megdöbbentő szavakkal bélyegezte meg az ország iparosságának Sopronban megtartott parlamentjében a kereskedelmi kormány képviseletével megbízott vitéz Simon Elemér soproni főispán a közüzemeket. Nem lehet e kijelentések mellett csak egyszerűen elhaladni, mert a főispán kijelentése élesen világító reflektor, egy csepp a magyar martiiromság tengerének vizéből, melyben benne találjuk a mai gazdasági összeroppanásunk hű keresztmetszetét. Csodálatos, hogy amikor felelős kormánytényezők nyíltan hangoztatják, hogy a közüzemeket meg kell szüntetni, csodálatos, hogy amikor a gazdasági összeroppanás magán- és államgazdaságot elborító szenynyes árja ellen gátat építeni szándékozó országos 33-as bizottság és ennek spiritusz rektora, a 6-os bizottság maga is megállapítja és leszögezi, hogy az állami üzemek feleslegesek, károsak és azokat meg kell szüntetni, csodálatos, hogy amikor a kereskedelmi miniszter úr őexedanciájának képviselője a szintén felelősségteljes tisztet betöltő soproni főispán : erkölcstelennek« bélyegzi a közüzemeket — akkor még mindig nem halljuk, nem olvassuk és még mindig nem érezzük saját bőrünkön, hogy a közüzemiket megszüntették volna. A 33-as bizottság működése nyomán reggelenként szinte félve vesszük az újságokat kezünkbe, hogy várjon a ma reggele az életet mily formában drágítja meg, mert ma felemelik a forgalmi adót 2-ről 3 százalékra, holnap a tisztviselőtársadalom fix jövedelméből írnak le 10—15 százalékot, holnapután az alkalmazottak adóját emelik fel 50 százalékkal, hogy a következő nap reggelén a háztulajdonosokat sújtsák újabb adóval. A 33-as bizottság működése rettenetes képet fest az adófizetők keservesen kiizzadt filléreinek eddigi sáfárkodásáról. Látunk többszörös, sokszoros mamimutfizetéseket, a lapok szellőztetik a lovaspólóra kidobott százezreket, félmilliókat, a borházakba invesztált és elvesztett milliókat, nem beszélve az unalomig hangoztatott lillafüredi melegvízfutásokról, a tihanyi halbiológiáról, a belügyi vigadóról és a szegedi szt. ’ ■’ térről. Ismerjük be, vannak ezek között nagy, novottan szellemes elgondolásai, i)e lakosságú országnak való befektetés, hanem talán a világ aranykészletének nagy része fölött rendelkező franciáknak is fényűzés lett volna. És amikor azt látjuk, hogy a múltak bűnei felett meakulpázva, újra nekünk, adófizetőknek kell az ország szekerének eltörött kerekét kijavítani, akkor méltán várhatnék, hogy ha már adóteherbírásunkat a megfeszülésig veszik igénybe, nyújtsanak alkalmat is, hogy adózhassunk. Kérdjük, mit kapunk a napról-napra súlyosabb adók ellenében? És ez az a bizonyos kérdés, amelyre nem felel senki, bár háromszázezer kézművesiparos vár erre a feleletre. A magyar kézművesiiparosság sorsdöntő órákban mindig bebizonyította, hogy mindenek felett és előtt hazáját szerető állampolgár. Éppen a soproni iparoskongresszuson igazolta legfényesebben, hogy nem hajlik a szélsőségek felé, hogy eszményi szentháromságba tömöríti az Isten mellé a hazát és a munkát. Azonban a pohárba is csak addig önthetünk, amíg kicsordul. A magyar kézművesiparosság balsorsának kelyhét ürömmel már régen megtöltötték. Ne engedjék a sorsunkat intéző felelős tényezők, hogy az üröm a kehely oldalán végig csorogjon. Cselekedjenek! A leggyorsabban írják alá egy tollvonással a közüzemek halálos ítéletét, azokét a közüzemekét, melyeket éppen a kormány képviselője bélyegzett erkölcstelennek. Németh Gyula: Iparfelfüteti Pitemények ||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll|III||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||ll||l Meghívó a számvizsgálóbizottsági ülésre. Tisztelettel meghívjuk az ipartestület elöljáróságának rendes tagjait a folyó évi szeptember hó 21-én, azaz hétfőn este fél 7 órai kezdettel megtartandó számvizsgálóbizottsági ülésre. Meghívó az elöljárósági ülésre. Tisztelettel meghívjuk az ipartestület elöljáróságának rendes tagjait a folyó évi szeptember hó 22-én, kedden este pontosan fél 7 órai kezdettel megtartandó elöljárósági ülésre. Figyelmeztetés! Mindazon tanonctartó mestereknek, akik a VI. kerületben laknak, de tanoncukat a VIII. kerületben lévő Barcsay-utcai tanonciskolába kötelesek járatni, az ipartestület közbenjárására a polgármester megengedi, hogy tanoncaik az Érsek utcai tanonciskolába járhassanak. Az ily irányú kérelmeket közvetlenül a polgármesteri VII. ügyosztálynál kell előterjeszteni. Kedvezményes fürdőjegyet lehet kapni az ipartestület jegyzői irodájában a Hungária gőzfürdőben való fürdésre, jegy ára 1 pengő.