Férfiszabók Közlönye, 1937 (8. évfolyam, 1-13. szám)

1937. január / 1. szám

_________Vegye meg és olvassa a szabóipar 700 éves történetét______ 1. szám FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE 3. -ÁRAJÁNLAT­­ SPIRH SDMU-nál BUDAPEST,VII. HOLLÓ-U. 1. Tel: 1­360 95 Szita -vászon............................ 1’90-től Angol rec­serge ..................... 3’60 „ Lüszter bélés ........................ 3'80 . Műselyem lüsztrin (140 széles) 4'30 . Műselyem serge ..................... 2'— „ Műselyem ujja bélés ......... 2*10 . Műselyem felöltő bélés ( recés 3'20 „ 140 széles.................( sima 4'80 „ Moleskin nadr. pet............... 1’20 . Szalon vászon mar.................—’66 „ Kanavász mar.......................... —'44 „ Öltöny szö­vetek, maradék­ban is nagy választékban kötelességeinek eleget tenni és mind ahogy a háborúban vitézül harcoló katonákat a magas hadve­zetőség kitüntetésekkel tüntette ki, épp úgy meg kívánok emlékezni az ipartestület 50 éves fennál­lása alkalmából azokról a sza­bómesterekről, akik 40 vagy 50 éve egyfolytában tagjai az ** ipartestületnek és akik a sza­­bászati szakoktatás és utánkép­­zés terén úttörő munkát és ma­radandó alkotásokat végeztek, kik a szabóipari közélet terén önzetlen, értékes és eredmé­nyes munkálkodást fejtettek ki, kik anyagiak juttatásával az ipartestületet szociális felada­tainak megoldásában segítet­ték, azok között a szabóipari érdekképviseleti tisztviselők kö­­ö­zött, kik tollal vagy szóval a szabóipar érdekeit eredménye­sen szolgálják, dicséretben ré­szesíti azokat a szabósegédeket, kik több mint 25 éve egyfolytá­ban, becsülettel, hűséggel szol­gálnak, tehát a békeévek nehéz gazdasági harcából verejtékes munkájukkal szolgáltak rá az elismerésre. Ezek évtizedeken át méltó pél­daképül szolgáltak iparostársaik­nak, ezek egész élete és működése azt bizonyította, hogy a magyar kézművesiparosságban élnek a régi tisztes hagyományok és hogy a magyar kézművesiparosság hiva­tása öntudatától eltelve, híven tel­jesíti a Haza iránti kötelességét. Abban a reményben­, hogy a ma­gyar kézművesiparosság az eljö­vendő 50 esztendőben még az eddi­ginél is erőteljesebb támaszra talál az ipartestületekben, ismételten szeretettel köszöntöm a jubiláns ipartestületet és annak további munkájára az Isten bőséges áldá­sát kérem. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. báró Babarczy Károly szé­kesfővárosi tanácsnok jelentkezett szólásra. Neki — kezdte beszédét Babarczy báró — jutott az a meg­tisztelő feladat, hogy Szendy Ká­roly polgármester úr nevében Bu­dapest közönsége és vezetősége me­leg szeretetét tolmácsolja a jubi­láló ipartestületnek. A főváros ve­zetősége tudatában van annak, hogy ez a város nem fejlődhetett volna naggyá és a szellemi és gazdasági élet tengelyévé, ha nem lettek volna és nem volná­nak azok a kiváló kézműves­­iparosok, akik megalapították ennek a Városnak anyagi és kulturális jólétét és kiépítették ezt a szervezetet, amely a többi polgári létet is biztosítja. Ebben a városépítő munkában minden ipar kivette a maga részét és nincs olyan ipar, amelyiknek ki­kapcsolásával ne szenvedne mély­reható rázkódtatást a gazdasági élet. Vannak azonban olyan iparok, amelyek a Székesfővárosnak sajá­tos színt, különleges vonást, jelleg­zetességet adtak, ami más várostól megkülönböztette B­udapes­te­t. Ezek közé a különleges fontos­ságra emelt iparágak közé tar­tozik a férfiszabóipar a többi divatiparokkal együtt, mert ne­kik köszönhetjük, hogy Buda­pestet a szín és ízlés városának ismerték meg. Alkotásaik bátran kiállják a ve­­senyt a nyugattal és dicsőséget sze­reztek az országnak. Meggyőződé­sem, hogy a szabóipar jóléte és boldogulása egész Budapestnek ér­deke. Amikor az ipartestület ju­bileumát ünnepli, visszaemlékezik és erőt merít a múltról, akkor, mint a Székesfőváros iparosztályának vezetője elismerésének ad kife­jezést és kéri a Mindenhatót, hogy áldá­sát adja az ipartestületre, hogy célkitűzései a jövőben is mindenkor áldásai ható erőként érvényesülje­nek. Úgy legyen. Utána Kiss László spt. főjegyző olvasta fel az 50 éves ipartestület terjedelmes kivonatát, az ipartes­­tület megalakulásától kezdve egé­szen 1934 év végéig. A díszközgyűlés elé vitte az ipar­­testületi élet kiemelkedő mozzana­tait. Felolvasását élénk tetszéssel fogadta a díszközgyűlés. Majd Müller Antal díszelnök, orsz. gyűl. képviselő következett. A jubileum mélyebb átérzéséhez szükséges, hogy lélekben belehe­lyezkedjünk azoknak az elődeink­nek a helyzetébe, akik a gépek ál­dását még nem élvezhették és akik gyertya lángja mellett varrták kézzel a legdurvább posztót is. A későbbi kor már szolgálatába állította a gépeket és ezzel jobbal, gyorsabban tudnak termelni. Em­lékezzünk meg jubileumunk alkal­mával azokról a nagynevű ipa­rosvezér elődeinkről, akiknek nagyon sokat köszönhet a fej­lődése csúcspontja felé kö­zeledő férfiszabóipar. Kruchina báró és Kiss László fő­jegyző urak előadásaikban sok igaz­ságot és hasznos tanulságokat szűr­tek le, amiket nekünk meg kell szívlelnünk és azok szellemében cselekednünk. Amire még feltétlenül ki kell térni, az a vallásosság, amely nélkül tisztes és egzisztálni ké­pes ipart elképzelni nem tud. A mi ipartestületünkbe tömörült ta­­gok példát mutattak arra, miként kell együttműködni különböző val­lásfelekezet híveinek egy ipartestü­let keretében anélkül, hogy a legki­sebb ellentét is fölmerült volna kö­zöttük. A hazaszeretet erényét is magyarságukhoz méltóan gyakorol­ták iparosaink. Iparosaink morális tulajdonságait motiváló vallásosság és hazaszeretet volt alappillére a tiszta családi életnek, tekintély­tisz­teletnek és felebaráti szeretetnek. Mert ezeket nem csak hangoztatták, hanem cselekedték is. Kiss László főjegyző felolvasásából megragadta figyelmét a befejező mondat: »A mának hozzuk vissza a múltat és a jelent adjuk át a jövőnek.« Ez a hangulat hassa át a jelen­levőket, amikor idézzük elődeinket és a dicsőségesen gazdag múltat. Az ötvenéves jubileumi közgyű­lés önmagát tiszteli meg akkor, amikor a hála és megbecsülés jeléül megfestette Németh Gyula el­nök arcképét, hogy nagynevű elődei mellé az ipartestület dísztermének falára kerüljön a becsületes és szorgalmas munka örök jelképéül. Ez a kép most készült el és a díszközgyűlés feladata annak le­leplezése, miért is kéri, hogy­ hull­jon le a lepel és mutattassék meg a kép a díszközgyűlésnek. Az ötvenéves jubileumát ün­neplő ipartestület jubiláló ve­zetősége is fényképcsoportban megörökíttetett a jövő számára. Kéri annak leleplezését is, Isten áldását kéri az ipartestület jövő­ben munkásságára. Utána Kiss László ipartestületi főjegyző javaslatára a díszközgyű­lés Bornemisza Géza iparügyi mi­niszternek és dr. báró Kruchina Károlynak az iparügyi miniszté­rium kisipari osztályának vezetője­­az 1936. évi VII. t.-c. megalkotá­sáért, valamint azért az értékes munkáért, melyet a férfiszabóipar érdekében a magasrangú urak vé­geztek, aranyérmet és erről szóló művészi oklevelet ajánlott fel. Ugyancsak aranyéremmel tün­tette ki a díszközgyűlés Németh Gyula elnök, törvényhatósági bi­zottsági és kamarai tag, Müller An­tal díszelnök, törvényhatósági biz. tag és orsz. ggy. képviselő, Kövér József alel­nök, kamarai tag, Rácz József alelnök, Majtényi Mihály pénztárnok, Petrik Béla számvizs­gálóbizottsági tag, a munkaügyi bi­zottság elnöke, Bajza Márton, Ra­basch János, Drescher József szám­vizsgálóbizottsági tag, Wigand Mi­hály, Theisz Dániel, Meggyes Nagy János, Keller Ignác, Almássy An­dor, Schlesinger Sándor, Bagó Ber­talan, Fürst Ignác, Nagy II. Sán­dor, Stótz József, Bálint Vencel, Szi­lágyi Antal, Szalkay Lajos, Stanics József, Tereczky Márton, Bozzay Sándor, Lukács Ferenc, Lő­ringer Lipót elől­járósági, Horváth György, Gittling András, Jakobi G. Lajos, Prokopecz János volt előljárósági tag, Markovits Endre az ipartestü­leti szék elnöke, Pekovits János az ipartestületi Szék alelnöke, Berko­­vits Dezső, Vucsenik István, az ipartestületi Szék tagja és Rétay Imre, az ipartestületi Szék volt el­nöke, mert a férfiszabóipar köz­élete terén hosszú évek óta értékes eredményes munkásságot fejtettek ki, mint az ipartestület vezetősé­gének tagjai, az ipar érdekében önzetlenül dolgoztak. Bálint Meny­hért, Fodor Antal, Vékony Sán­dor, szabászati szakoktatót, mert a szabászati utánképzés, a szabá­szati szakirodalom terén maradan- KULCSÁR és HUPPERT öltöny, felöltő tisztításában és fénytelenítésében a vezető márka. Telefon: 1-263-03,1 126-43,1-149-91 Szabóknak külön árak. Kérjen árajánlatot. Hívásra azonnal küldünk. Ha ön tudná hogy mi az „Elevenszámok“ nem idegenkedne tőle, hanem igyekezne minél előbb megismerni. — Ön az ablakon dobja ki a pénzét mindaddig mig az elevenszámokat meg nem tanulja, ön a saját maga ellensége ha ön legjobb barátját az eleven­számokat mellőzi a szabászatban, mert az elevenszámokon kívül minden bizonytalan a rendszerben. Az elevenszámok nélkül nincs tökéletes jó állású kabát ! Az Elevenszámok minden jó állású kabátban benne vannak anélkül hogy ön tudna róla ! Amit én itt hirdetésemben írok, az nem reklám hanem eleven valóság amelyről­­ ön kockázat nélkül meggyőződhetik mindenkor. — A propaganda tanítás 1937 január 1-én megszűnik. — Az elevenszámok legközelebb megjelennek nyomtatásban használati utasítással. Ára P. 5.— Megrendelésre házhoz küldöm. Faragó József szabómester, Budapest, X. kerülő,I, Gergely ucca 2/b üzlet. Óvakodjon a kontár mütömőktől!!! nDETQCBy^« SPECIÁL-MÜTÖMÖMÜ­HELY LEGTÖKÉLETESEBB Különleges művészi müszövései, szak­körökben a legjobban elismertek. Saját érdekében mütöméseit csak „Dressing“-nél végeztesse! Szivar-zseb szövés 4 P-től, egyéb mütömési munkáknál is a legminimálisabb árak. Foltok és pörkölések speciális tisztítása. „DRESSING" speciál mütömő műhely. Vill. Baross utca 41 szám, üzlet a Baross utcai oldalon a kapu mellett

Next