Férfiszabók Közlönye, 1938 (9. évfolyam, 1-14. szám)

1938. január / 1. szám

1 szám rajzolunk egy körivet jobbra, h-ból megrajzoljuk balra a nyakkivágás mélységét, h-h” és K-K” = 1­2 cm. K”-m a hátrész a”-c” vonalának V* cm-rel kisebbített részével, h-h = Ve felsőbőség — 14­2 cm. h-x = 4 cm. x-i = 3 cm. V-Z = V'10 felsőbőség = Ily* cm. W-R = 24 cm. R-S = 1/s csípőbőség = 40 cm kevesebb a háta g-g” vonalával. Az összeillesztő var­rás részére S-n és P-n keresztül rás részére S-n és P-n keresztül húzzunk egy segédvonalat, t-q = a hát k”~e” vonalával. K-Y = az 1 cm­­rel kisebbített K-q-val. U-X = 11 cm és W-J = 10 cm. A zseb­bevágás 17—18 cm hosszú és a J mögött 11/2 cm-rel kezdődik. Az oldalbevá­gás céljából a W-ből húzzunk W-n keresztül* 2 cm-rel jobbra a zseb­­b­evágáshoz egy segédvonalat. Amennyiben a kabát gombolt, az überslág 4 cm. w-né­l 9 cm, és a fazonhoz igazodik. Ezek után már megrajzoljuk a kontúrokat. A has részére szükséges mélye­dés elérése céljából kivágjuk a zse­bet, azaz a papírmintán a zsebet és az oldalbevágást felvágjuk és az alsó kantonnál, amint azt az alább közölt skk­ mutatja, annyira össze­fogjuk, hogy a zsebbevágás a szük­ség szerint i­sz 2 cm-re kinyíljon. A szabásmintát azután, amint azt a kihúzott kontúr mutatja, ráfele­­tetjü­k a szövetre és kiszabjuk. — Ajánlatos azonban a zsebnél mutat­kozó nyilast csak a próba után Pénzt és időt takarít meg... ha nálunk vásárol, mert nálunk mindent megtalál, és olcsón MAGYAR DIVATHÁZ ifj. RING J. József-körut 53 POSZTÓ ÉS BÉLÉSÁRU, SZABÓKELLÉKEK kivágni. Addig csak beférceljük. Az oldalbevágás összevarrása után ismét eredeti helyzetébe kerül vissza és a szükséges mélyedést mégis megkaptuk. FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE Intézeti diákzsinórzatok Lengyelkabát, házikabát, diák és leventesapkazsinórok, mindennemű egyenruhapaszományok I Sebes József paszományipar Budapest IX., Közterek­ u. 2. * Tel.: 1­857-41 RETTER és SCHWEITZER szövet- bélésáruk­ és szabókellékek üzlete BPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR-UT 4. (udvarban) 2 . , 00 ,. Győződjön meg legolcsóbb árainkról, t­elefonszám : 38—41—33 tegyen egy próbavásárlást ! LEGRÉGIBB MUTOMO MŰHELY MAGISTER IX., üllői úti. szám­ (Kálvin tér sarok) Sürgős munka, Ezelőtt Kálvin tér 8. szám Ref. templ. mellett­­ i i i Cégi: MARKOVITS. Tel.: 184-327.__________________________________ azonnal kész u 1­­­ 3. Száraz vegy KIRÁLY gőzmosó és elsőrendű vegytisztitó, ruhafestő Vidékre posta osztály. Vidéki képviselők az ország minden részében kerestetnek. tisztítás vasalás nélkül csak szabóknak 1 öltöny P 3-60, 1 felöltő P 3-60 IV., Magyar u. 3. 3-851-29, L, Királyhágó tér 10. 1-548-29, I., Dísz tér 8. 1-607-41, V., Bálvány u. 23. 1-243-85, V., Váci út 170. 2-931-29, VII,, Dohány u. 5-b. 1-315-46, VII., Király utca 15. 1-313-35, XIV., Bosnyák tér 18. 2-969-78. Gyártelep : VI., Hajdú utca 12-14. Telefon: 29-02-79, 29-31-15. Az osztrák mestervizsgák 5 napig tartanak­­ a magyar három óráig Részletes tájékoztató az osztrák mestervizsgáról Most, amikor már a mestervizsga­­intézménnyel kapcsolatisan ide­s­tova háromnegyedé­vi tapasztalattal bírunk, aktuálisnak látszik párhuzamot vonni az osztrák és magyar mestervizsga in­tézmény között és bizonyos szükség­szerűen levonandó következményeket megállapítani. Az osztrák kereskedelmi Miniszter, B. G. Bl. 246/1937 sz. rendeletének 19. §-a alapján a bécsi szabó ipartes­tület jóváhagyta a szabó, ruhavasaló és préselő iparban követendő mester­vizsga alábbiakban következő szabá­lyozását. Ezek szerint a rendelet vonatkozik minden néven nevezendő és a kézm­­­­ves jellegű iparűzés szokásos keretein belüli mindkét szabó (férfi-női) ruha­vasaló és préselő iparra. A mestervizsgálóbizottság feladata megállapítani, hogy a vizsgázó ren­delkezik-e egyrészt annyi szakmai tu­dással, mennyi őt az életben az ipar önálló üzésére feljogosítja, másrészt megállapítja azt, hogy a vizsgázó tud-e kalkulálni, rendelkezik-e szükséges jogi ismeretekkel, jártas-e a könyvvezetés­ben, üzleti levelezésben és az üzem vezetésében. Ennek alapján a vizsga két részre tagozódik. U.. M. elméleti és gyakor­lat­i vizsgára. Az elméleti rész újra három csoportra oszlik u. m. ál­talános és kereskedelmi ismeretek, va­lamint technikai szaktudás. A gya­korlati rész az u. 11. mesterremek el­készítéséből és a kiegészítő munka teljesítéséből áll. A mestervizsga gyakorlati része meg-­­­lehetősen szigorú, sőt ha párhuzamot­­ vonunk a magyar mestervizsga köve­telményekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy az osztrák mestervizsgázó valójá­ban mesterremeket kell hogy készít­sen, mert legalább oly elméleti tu­dást kell felmutasson, amennyi elen­gedhetetlenül szükséges az ipar ön­álló űzéséhez. Az elméleti rész vizsgaanyaga az ál­talános jogi ismeretek. Ez körülbelül azonos a mienkkel. A kereskedelmi szakismeretek, amely áll a szakmai számításokból, önköltségi és eladási árak kiszámításából, könyvvitelből, üz­leti levelezésből, számlázásból, eladási elárusítási ismeretekből. Az elméleti vizsga tárgyát képezi a nyersanyag tá­rolásának, felhasználásának a külön­böző módja, munkabér, munkadíj ki­­számítása, különböző könyvelések, lel­tárkészítés, évi mérleg felfektetés, adó­vallomás elkészítése, munka megszer­zése, szóban írásban, kirakat reklám- és ügynökök útján és végül mi a ha­lai mester kötelessége, hogy üzemét ésszerűen vezethesse. Az elméleti vizsga második részét a technológiai ismeretek képezik. U. M. anyag, fonálismeret, szövéstan, vetü­­lék, cséve felső és bélésanyagok ki­készítési módja, különböző szövetek, bársony, selyem stb. félék, végül mun­kaszerszám, gépismeret és szakrajz. A fonálismeretnél tudni kell a fonál, cérna, cérnafélék és varróanyagok kö­zötti különbséget. A szövéstanban meg­kívánják az egyszerű erősítés és dup­­szövés ismét. A szövet alapanyagoknál, azok származását, tulajdonságát, to­vábbá, hogy Állati, növényi, vagy ás­ványanyagból származnak. A szövet­­isménél tudni kell a kötés csomózás­közti különbözetet, tisztában kell lenni az alapkötéssel, a leszármazott kötésekkel és tudni kell azoknak ki­halását a szövet minőségére és tartó­képességére. Az iparban használatos felső és bélésszövetek kikészítését szin­tén felvették a vizsga anyagába. Ezzel kapcsolatban tudni kell a szövetek különböző kereskedelmi elnevezését és lényeges megjelölését. A bársonyfélék­nél tudni kell azok előállítási módját, ismerni kell a különböző bársonyfajtá­­kat, azok elnevezését és felhasználási módját. Ismerni kell az iparban hasz­nálatos összes munkaszerszámokat, munkagépeket és munkaeszközöket, ezeknek származási helyét és előállí­tási módját, a gépek szakszerű kezelé­sét, hibakeresését, feltalálását, esetle­ges megjavítását és végül a munka­gépek karbantartását. Végül az elméleti ismeretek har­madik része, különböző ruhadarabok szabásmintáinak előkészítése, az alak vázlatos lerajzolása, utalással az el­végzendő munkára. __________ADLER E D­E_. SPECIÁLIS MÜTÖMŐ ELflPITVfl: 1894 KUNSTSTOPFER BUDAPEST, VIL. WESSELÉNYI­ UTCA 9. SZÁM | Szabóvasalók — szabókályhák „BIHARI“ szabóvasaló Mindennemű vasáruk és háztartási cikkek legolcsóbb beszerzési forrása IMREY MIHÁLY vaskereskedése Budapest, VII., Király­ U. 53. Lapolvasó 5°/o eng.

Next