Férfiszabók Közlönye, 1941 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1941. január / 1. szám

XII. évfolyam 1. szám. A mellékelt kérdőivet minden iparos kitöltve azonnal küldje be az ipartestületnek Szerződtessünk székely tanoncokat Uj adózási rend a kisiparosok részére Az 1940. évi XII. t.-c. valamint annak végrehajtása tárgyában ki adott 160.000/1940. P. M. sz. ren­delet számos új intézkdeést tartal­maz a kézművesiparosság adózta­tása tekintetében. Ezek közül legfontosabb az az intézkedés, mely az iparos adóját nem a tényleges keresete, hanem az alkalmazottak létszáma után állapítja meg. A fenti rendelkezés értelmében 1941. jan. 1-től azok az önálló ipa­rosok, akik alkalmazott nélkül, vagy akik legfeljebb 1 segédet és 1 tanoncot, vagy segéd nélkül leg­feljebb 2 tanoncot tartanak álta­lános kereseti adó fejében fizetnek Budapest szfőv területén saját ma­guk után évi 12 pengőt, minden tanonc után évi 6 pengőt, minden segéd után évi 12 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 3 pengőt és az évi lakásbér min­den 100 pengője után két pengőt. Segédnek vagy tanoncnak kell szá­mítani az iparossal rokonsági vi­szonyban lévő alkalmazottat is, akár ha gyermeke is, ha az ipar­űzésben tényleg résztvesz. Ha va­lamely tanonc évközben válik se­géddé, vagy ha az iparos évköz­ben segéd helyett tanoncot, vagy tanonc helyett segédet fogad fel, az előbbi módon kivetett adó ősz- | szegében módosítást eszközölni nem kell. Ha azonban az iparos évközben egynél több segédet, vagy a segéd nélkül dolgozó iparos ket­tőnél több tanoncot vesz fel állan­dó alkalmazásra, ezt a változást az igény megszűnésére okot szol­gáltató körülménynek kell tekin­teni és az ilyen módon kivetett adót törölni kell és az adót az ál­talános szabályok szerint kell ki­vetni. (A tényleges kereset után.) Az adó kivetése szempontjából üzletnek, műhelynek tekintendő az a helyiség, melyet a lakástól el­különítve bérelnek. Az mellékes, körülmény, hogy az üzlet vagy műhely az utcára nyílik vagy az udvarra. Ha azonban az iparos­nak a műhelye oly helyiségben van, melyet a közfelfogás lakás­nak tekint, beosztásánál és felsze­relésénél fogva lakásra is alkal­mas, vagy ha az iparos műhelye a lakásban van, az üzletbére után is a lakásra megállapított adót kell fizetni. Ha az iparosnak önálló lakása nincsen, hanem műhelyében lakik, az ilyen helyiséget adó szempont­jából is lakásnak kell minősül. Nem vonatkozik ez a rendelke­zés azonban oly esetben, amidőn a műhely és a lakás egymással összefüggő ugyan, de a két helyi­ség külső jellegüknél fogva egy­mástól megkülönböztethető. Vagyis a lakás is a műhely is külön helyi­ségben van. Ha az iparos a saját házában lakik vagy tartja fenn a műhelyét, úgy ezek ellenértékéi becsléssel kell megállapítani. A fentebb mondott módon nem lehet az adót kivetni azokra az ipa­rosokra, akik ú. n. bedolgozó ipa­rost is foglalkoztatnak. A 60 éven felüli iparosok, vala­min! azok az önálló iparosok, akiknek jövedelme túlnyomó nagy­részt napszám keresetből szárma­zik, a megállapított adótételek fe­lét fizetik. Az első és második já­radékosztályú hadirokkantak és az ipart özvegyi jogon folytató nők a segéd utáni 12 pengőt, az adót nem fizetik. Nézzük most, hogy is alakul annak a kézművesiparosnak a ke­reseti adója, aki a fentiek szerint adózik. Tételezzük fel, hogy az az -ítfcwos ár «-•. túlnyomó »lágyrészé­ben egy tanoncot és egy segédet alkalmaz és a műhelye a lakásá­ban van. Ez az iparos fizet saját maga után 24 pengőt, segéd után 12 pengőt, az inas után 6 pengőt és a műhely-lakás után hétszer két pengőt, azaz 14 pengőt. Vagyis összesen 56 pengőt, mint általá­nos kereseti adót. Ezután termé­szetesen kell fizetni még a kincs­tári pótlékot, de kell fizetni még a jövedelemadót is és annak járu­lékait, mert hiszen az adója 50 pengőn felül van. Ezzel az adókivetési rendszerrel a budapesti kisiparosok nem na­gyon jártak jól, mert az ilyen ka­tegóriába eső iparosok általános kereseti adója rendszerint 50 pen­gőn alul voll, tehát jövedelemadót eddig nem fizettek. Annak elbírálását, hogy kik azok az iparosok, akik a jövőben adóját az új kivetési rendszer szerint hatá­rozzák meg, a törvény, illetőleg a végrehajtási utasítása az ipartestü­letre bízta. Ezzel az ipartesület egy rendkí­vül felelősségteljes nagy adminisz­trációval járó oly új munkakört ka­pott, melyet csak a tagok jóindu­latú és sürgős adatszolgáltatásával képes elvégezni. A rendelkezések érielmében ugyanis f. évi január hó 15-ig kel­lett volna az ipartestületnek min­den egyes kerületi adófelügyelő­SINGER varrógépek rég bevált jó minő­ségben a szabóipsr részére. Legmesszebbmenő fizetési megkönnyí­tések. Csekély havi részletek. FIÓKOK MINDENÜTT. SINGER varrógép r.-t. Budapest, Rákóczi VII.,-út 16. r ú f Hivatalos órákat az ipartestület ÜsM délelőtt 12—1 és délután 4—7 órák között t«**# ________=_____ ^ .........«320. . Sz tTitesztoseg es kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. REÁLTANODA-U. 16 Telefon: 3—R'nl—24. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési dij egy évre .............. 6'— P Az martestület tagíai. diitalanul kapiák. Laprezér: NÉMETH GYULA ípt. elnök, törrh. biz. taí Szerkeszti: KISS LÁSZLÓ ipt. főtegyző

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék