Férfiszabók Közlönye, 1941 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1941. január / 1. szám
SztTiteszteseg és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. REÁLTANODA-U. 16 Telefon: 3—B'nl—24. Lapvezér: NÉMETH GYULA ípt. elnök, törrh. biz. tal Szerkeszti: KISS LÁSZLÓ ipt. főjegyző Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési dij egy évre .............. 6'— P Az mar testület tagjai. dijtalanul kapják. ú f Hivatalos órákat az ipartestület IIsM délelőtt 12—1 és délután 4—7 órák között !«**# ______________ ^ .........«320. . XII. évfolyam 1. szám. A mellékelt kérdőívet minden iparos kitöltve azonnal küldje be az ipartestületnek Szerződtessünk székely tanoncokat Új adózási rend a kisiparosok részére Az 1940. évi XII. t.-c. valamint annak végrehajtása tárgyában kiadott 160.000/1940. P. M. sz. rendelet számos új intézkedést tartalmaz a kézművesiparosság adóztatása tekintetében. Ezek közül legfontosabb az az intézkedés, mely az iparos adóját nem a tényleges keresete, hanem az alkalmazottak létszáma után állapítja meg. A fenti rendelkezés értelmében 1941. jan. 1-től azok az önálló iparosok, akik alkalmazott nélkül, vagy akik legfeljebb 1 segédet és 1 tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb 2 tanoncot tartanak általános kereseti adó fejében fizetnek Budapest szfér területén saját maguk után évi 12 pengőt, minden tanonc után évi 6 pengőt, minden segéd után évi 12 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 3 pengőt és az évi lakásbér minden 100 pengője után két pengőt. Segédnek vagy tanoncnak kell számítani az iparossal rokonsági viszonyban lévő alkalmazottat is, akár ha gyermeke is, ha az iparűzésben tényleg részt vesz. Ha valamely tanonc évközben válik segéddé, vagy ha az iparos évközben segéd helyett tanoncot, vagy tanonc helyett segédet fogad fel, az előbbi módon kivetett adó ös-szegében módosítást eszközölni nem kell. Ha azonban az iparos évközben egynél több segédet, vagy a segéd nélkül dolgozó iparos kettőnél több tanoncot vesz fel állandó alkalmazásra, ezt a változást az igény megszűnésére okot szolgáltató körülménynek kell tekinteni és az ilyen módon kivetett adót törölni kell és az adót az általános szabályok szerint kell kivetni. (A tényleges kereset után.) Az adó kivetése szempontjából üzletnek, műhelynek tekintendő az a helyiség, melyet a lakástól elkülönítve bérelnek. Az mellékes, körülmény, hogy az üzlet vagy műhely az utcára nyílik vagy az udvarra. Ha azonban az iparosnak a műhelye oly helyiségben van, melyet a közfelfogás lakásnak tekint, beosztásánál és felszerelésénél fogva lakásra is alkalmas, vagy ha az iparos műhelye a lakásban van, az üzletbére után is a lakásra megállapított adót kell fizetni. Ha az iparosnak önálló lakása nincsen, hanem műhelyében lakik, az ilyen helyiséget adó szempontjából is lakásnak kell minősül. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azonban oly esetben, amidőn a műhely és a lakás egymással összefüggő ugyan, de a két helyiség külső jellegüknél fogva egymástól megkülönböztethető. Vagyis a lakás is a műhely is külön helyiségben van. Ha az iparos a saját házában lakik vagy tartja fenn a műhelyét, úgy ezek ellenértékét becsléssel kell megállapítani. A fentebb mondott módon nem lehet az adót kivetni azokra az iparosokra, akik ú. n. bedolgozó iparost is foglalkoztatnak. A 60 éven felüli iparosok, valamint azok az önálló iparosok, akiknek jövedelme túlnyomó nagyrészt napszám keresetből származik, a megállapított adótételek felét fizetik. Az első és második járadékosztályú hadirokkantak és az ipart özvegyi jogon folytató nők a segéd utáni 12 pengőt, az adót nem fizetik. Nézzük most, hogy is alakul annak a kézművesiparosnak a kereseti adója, aki a fentiek szerint adózik. Tételezzük fel, hogy az azízfovos ár «-• túlnyomó »lágyrészében egy tanoncot és egy segédet alkalmaz és a műhelye a lakásában van. Ez az iparos fizet saját maga után 24 pengőt, segéd után 12 pengőt, az inas után 6 pengőt és a műhely-lakás után hétszer két pengőt, azaz 14 pengőt. Vagyis összesen 56 pengőt, mint általános kereseti adót. Ezután természetesen kell fizetni még a kincstári pótlékot, de kell fizetni még a jövedelemadót is és annak járulékait, mert hiszen az adója 50 pengőn felül van. Ezzel az adókivetési rendszerrel a budapesti kisiparosok nem nagyon jártak jól, mert az ilyen kategóriába eső iparosok általános kereseti adója rendszerint 50 pengőn alul volt, tehát jövedelemadót eddig nem fizettek. Annak elbírálását, hogy kik azok az iparosok, akik a jövőben adóját az új kivetési rendszer szerint határozzák meg, a törvény, illetőleg a végrehajtási utasítása az ipartestületre bízta. Ezzel az ipartesület egy rendkívül felelősségteljes nagy adminisztrációval járó oly új munkakört kapott, melyet csak a tagok jóindulatú és sürgős adatszolgáltatásával képes elvégezni. A rendelkezések értelmében ugyanis f. évi január hó 15-ig kellett volna az ipartestületnek minden egyes kerületi adófelügyelő- A SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben a szabóipar részére. Legmesszebbmenő fizetési megkönnyítések. Csekély havi részletek. FIÓKOK MINDENÜTT. SINGER varrógép r.-t. Budapest, Rákóczi VII.,út 16.