Férfiszabók Közlönye, 1941 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1941. augusztus / 8. szám
8. szám. ■ 1^11^^” száraz vegytisztító ^MI- és fénytelenítő üzem külön vegyimosás SZABÓKNAK NAGY ÁRENGEDMÉNY Telefon: 113-347. Budapest, V., Visegrádi u. 3. Kari Árpád, Steinitz Henrik, Tóth Gyula, Kelemen Antid, Molnár János, Jakabos Györgyné, Koda Gyula, Kalla Gyula, Horthy Sándor, Magyar József, Csernyák Mátyás, Gadó Ferenc, Fater János, Goldner Lajos, özv. Goldstein Vilmosné, Őry Sándor, özv. Rubin Dezsőné, Varga Lajos, dr. Szentiványi Józsefné, Szőnyi Károly, Bagó Ferenc, Wiener József, Török Erzsébet, Horthy József, Horváth István, Török Sándor, Stercz Jakab, Wehner Gyula, Zsilkay András, Sárközi László, Kiss János, Kiss László, Borbély Béla, Gulyás László, Márkus Lajos, Csabai Géza, Paksi Rezső, Deli Lajos, Bozsek János, Beleznay János, Kovács Ede, Somlai Antal, Boronczay Milán. WW II ff FF LEGRÉGIBB MUTOMO MŰHELY II ff 9 MARKOVITS III Ilii IIT Q Sürgős' elsőrenda Telefon: 184-327. III.UI'III 9. szalonmunka azonnal készül! SZABÓKNAK HAGY ÁRENGEDMÉNY_____________________ A tanoncszerződések és felszabadulások új rendje Az Iparügyi Miniszter úr rendelkezése értelmében a tanoncszerződések megkötésének idejében változás, bizonyos megkötöttség állott elő. Ezt a rendelkezést lapunkban már közöltük. Tekintve azonban, hogy november 1-től már szerződtetni nem lehet, a rendeletet újra leközöljük, hogy tagjainknak módja legyen az új tanonc felvétele tekintetében kellő időben intézkedni. A rendelet a következő: Az iparügyi miniszter 53.400/ 1940. sz. rendelete szerint tanszerződést kötni általában csak május, június, július, augusztus, szeptember és október hónapban szabad. Ha a tanonc alkalmazása helyén iparában a tanonciskolai oktatás nem szeptembertől júniusig tart, hanem úgynevezett sűrített tanonciskolai oktatás van, tanszerződést csak azokban a hónapokban szabad kötni, amelyekben tanonciskolai oktatás nincsen. A tanszerződést az évnek bármely szakában meg szabad kötni, ha a) a tanoncot oly községben kívánják alkalmazni, amelyben alkalmazott tanoncok tanonciskolát (tanonctanfolyamot) nem látogatnak; b) a tanoncul szerződtetni kívánt személy nagykorú; c) a tanoncul szerződtetni kívánt személy már tanonc volt és tanviszonyának megszűnése óta két hónap nem telt el; d) kivétles méltányosságból a tanonciskola igazgatójának javaslatára az iparhatóság megengedi. Mivel az 1922. évi XII. t.-c. 87. §-ának első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a tanszerződést a tanonc belépésének napjától számított négy hét alatt meg kell kötni hatályban van, csak oly időben szabad tehát tanoncot alkalmazásba venni, hogy a tanszerződést ezzel a rendelettel megszabott időben meg lehessen kötni. Segédi vizsgálatot általában csak június hónap 16—30. napjain, továbbá július, augusztus, szeptember, október és november hónapban szabad. Ha a tanonc alkalmazása helyén a tanonciskolai oktatás nem szeptembertől júniusig tart, hanem úgynevezett sűrített tanonciskolai oktatás van, segédi vizsgálatot csak azokban a hónapokban szabad tartani, amelyekben tanonciskolai oktatás nincsen. A segédi vizsgálatot az évnek bármely szakában meg szabad tartani, ha a) a tanoncot a jelen rendelet hatálybalépése előtt szerződtették, b) a tanonc olyan községben van alkalmazva, amelyben alkalmazott tanoncok tanonciskolát (tanonctanfolyamot) nem látogatnak, c) a tanidő nem volt tizenöt hónapnál hosszabb, d) olyan személy kéri segédi vizsgálatra bocsátását, aki tanonc nem volt vagy tanonc volt ugyan, de tanonciskola látogatása alól fel van mentve, e) a tanonc a tanonciskola igazgatójának bizonyítványával igazolja, hogy a tan tnonciskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, vagy hogy annyi ismerettel, amennyit ez az évfolyam nyújt, rendelkezik, f) a tanoncot az 1922. évi XII. t.-c. 102. §-ának első bekezdése alapján segédi vizsgálat megismerését kérni. Ez a rendelet az 1941. évi május hó 1. napján lép hatályba. Nevek a szeretetház aranykönyvéből: A szeretetház részére az elmúlt hónap folyamán a következő adományok folytak be: Lőrincsek Lajos 1.06, Ruzicska Ferenc 1.06, Nagy Imre 1, Tóth József 1.06, Bene Géza 1.06, Bederna Jánosné 5, Bognár Nándor 1.06, Deutsch Pál 1.06, Karsai József 5, Beleznay János 1.06, Martha Sándor 1.06, Bergmann Konrád 1, Horti József 5, Mancsuska József 1, Reck Kulcsár Lajos 108, Nagykovácsy Milenkó 30, Reinitz Miksáné 30, Beck Emil 2, Frenkel Sámuel 3, Tenczer László, 1.06, Makán János 1.06, Fekete Sándor 1.20, Bpesti Szabóip. Hit. és Term. Szöv. 10, S Somoskői József perselygyüjtése 8.57, SzDSz perselygyüjtése 1.44, Vári Péter 5 pengőt. A nemes adományozóknak hálás köszönetünket tolmácsoljuk. FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE 3. I. osztályú szabómunka együtt biztosítja I. osztályú tisztító $ a legjobb vevőkört KULCSÁR és HUPPERT ll!llllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllll!!llllllllllll!llll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllll!IIIIIIIIIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Szabó árak! Express autószolgálat. Rózsa u. 105-107. Jelentkezzenek a pótanyagok feltalálói A tengerentúli beszerzési források elzáródása következtében az anyagokban mutatkozó hiány egyre nagyobb körben jelentkezik. Azok a kormányintézkedések, amelyek az anyagok felhasználásának szabályozására irányulnak, a még meglévő és hozzáférhető készleteknek részben a honvédelem szolgálatába állítását, részben arányosan szétosztását célozzák. A kormány és az anyaggazdálkodást intéző szervek teljes tudatában vannak a kis- és kézműipar továbbfoglalkoztatásához fűződő közgazdasági és szociális érdekeknek és azokat a lehetőség szerint eddig is támogatták. A huzamos idő óta tartó utánpótlási nehézségek azonban továbbmenő intézkedéseket követelnek: mind szélesebb körben kell pót- és helyettesítő anyagok használatára rátérni. E tekintetben meg is történtek igen figyelemre méltó intézkedések, de úgy véljük, hogy tovább kell menni és a pót- vagy helyettesítő anyagok felkutatásába be kell vonni az iparosság széles rétegeit. Valószínű, hogy számos olyan anyagunk van, amelyek megfelelő átalakítással több nélkülözött anyag részleges vagy teljes pótlására alkalmasak, és hogy vannak olyan technikai megoldások is, amelyek bizonyos anyagok felhasználását mellőzhetővé teszik és az így felszabaduló anyagok másutt mutatkozó hiány enyhítésére lennének fordíthatók. Annak felderítése, hogy melyek azok az anyagok, amelyek a hadigazdálkodás szempontjából kevésbbé fontos, vagy olyan anyagokkal helyettesíthetők, amelyeknek bővében vagyunk, vagy amelyeknek felhasználására eddig azért nem került sor, mert alkalmasságuk megismerésére nem fordítottunk figyelmet, továbbá, hogy milyen új technikai eljárások bevezetésével lennének bizonyos anyagok más olyan anyagok pótlására igénybevehetők, melyekben szükség mutatkozik, a gyakorlati élet képviselőinek, tehát elsősorban az anyagokat feldolgozó és felhasználó iparosoknak a feladata. Erre a honvédelmi, nemzetgazdasági és szociális nézőpontból rendkívül fontos kérdésre felhívjuk az iparosság figyelmét, hogy ez ügyben tanácsért, illetve útbaigazításért forduljanak az Ipartestülethez. A találékony, magát minden helyzetben feltaláló kisiparosaink bizonyára számosan lesznek olyanok, csak az anyagutánpótlásnak pótanyagokkal való megoldására életrevaló ötletekkel tudnak szolgálni. Talán már vannak olyanok is, akik maguk felkutatta pótanyagokat használnak és ezek szívesen tennék eljárásukat hazafias érzésből közkinccsé, ha arra módjuk volna. Esetleg többen kísérleteznek ilyen anyagokkal, azonban megfelelő berendezés hijján nem tudják azokat olyan használható állapotba hozni, hogy alkalmazásukra sor kerülhessen, noha megfelelő eszközökkel tökéletesíthetők volnának. Meggyőződésünk, hogy ezen a téren a kézművesipari társadalomban szép és hasznos eredményekre vezető nemes vetélkedés fog kifejlődni. Szabóipari irányárakat kér a vidék férfiszabóiparossága A kitűnően szerkesztett „Pécsi Iparos Hírlap“ írja az alábbi igen megszívlelendő sorokat: * A szabóipari irányárak nemcsak a fővárosi szabómestereket érintik és érdeklik, hanem országosan minegy 15.000 szabómester érdekelt fél az irányárak terén. Le kell szögeznünk azt a szomorú tényt, hogy nemcsak a fővárosban uralkodott a tisztességtelen verseny, hanem vidéken még jobban, ahol nem volt ismeretlen a 8—10—12 pengős fazonár sem. A helyzet azóta sem lett rózsásabb és most bosszulja meg magát a ceruza nélkül való kalkuláció, amikor az irányárak rendezésének kérdése került napirendre. Mi képezte vidéken az alapot, amelyhez az időközti munkabérrezsiköltség drágulást hozzá lehet számítani? Ezért tartjuk elengedhetetlennek, de egyúttal méltányosnak is, hogy a hatóságok ne büntessék a számolni nem tudó kisiparost, hanem siessenek a kisiparosok ezreit és ezreit inkább felemelni és részükre olyan irányárakat előírni, amelyekből meg tudják fizetni a törvényes munkabéreket, fedezni tudják megnövekedett rezsijüket és maguk is megtalálják tisztességes polgári hasznukat. Ezért országos kisipari érdek, hogy a hatóságok a vidéki irányárak megállapításánál a fővárosi irányárakból induljanak ki és ha a fővárosban is irányító szerepet játszik a munkabér és a tényleges rezsiköltség, úgy a vidéki irányárak sem állapíthatók meg másképpen, mint a minimális munkabérek, a tényleges rezsiköltségek és az iparos tisztességes hasznának figyelembe vétele mellett.