Fonó-Szövő-Ipar, 1914 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1914-01-01 / 1. szám
FONÓ-SZÖVŐ-IPAR említett törvényszerű kötelezettség teljesítése lehetővé tétessék. E két intézkedés tehát egymást kiegészíti, mert megfelelő műszaki erők hiányában a gyárak kötelezettségeik betartására sem szoríthatók. Nyilvánvalónak tetszik az is, hogy a szakerőképzésnek meg kell előznie, a második intézkedést, amiből viszont az is következik, hogy a szakelőképzésnél a hazai, textilipar kívánalmaira figyelemmel kell lenni. És ebben rejlik a kérdés helyes megoldásának nagy nehézsége. Igazi textilnagyiparról nálunk szorosan véve még alig lehet beszélni. Tulajdonképen csak egyes nagyobb gyáraink vannak de fejlődött vagy feltétlenül fejlődésképes textiliparunk nincsen, így a kívánalmakat sem lehet előre megállapítani s épen úgy, mint valamely teljesen új gyártási ág bevezetésénél, nem lehetünk előre kellőképen tájékozva a kereslet mennyisége és mineműsége felől. Textiliparunknak az 1906. év utáni észrevehetőleg kedvező alakulata miatt az állam textilipari ösztöndíjakat is nagyobb számban engedélyezett. Nem szándékozom most teljesen a részletekbe menőleg e kérdéssel foglalkozni, hisz erre lesz még elég alkalmam, csak reámutatok arra, hogy az aránylag nagy állami áldozatok e téren vajmi kevés eredménynyel jártak. Tájékozásul az 1908. évi január hó 1-étől az 1913. évi november hó 15-ig engedélyezett textilipari ösztöndíjak számáról és az engedélyezett összeg nagyságáról a következő kimutatást közlöm. E kimutatás adatai szerint a legutolsó öt évben textilipari ösztöndíjakra 133.669 K fordíttatott. Ezen összegből a legnagyobb rész az 1908. és 1909. évekre esik, minden évben kerek 50.000 KMegjegyezem, hogy nem sokkal kevesebb jut az 1906. és 907. évekre is. E textilipari ösztöndíjakkal 135 textiltechnológus szakszerű kiképzéséhez járult hozzá az állam a legutoló öt évben. Az 1902. év óta körülbelül 200 a számuk. Ezen ösztöndíjakban csakis a magánalkalmazottak tanulmányúti segélyei szerepelnek. Az ösztöndíjak engedélyezésénél kezdetben különös feltételek nem alkalmaztattak. Mindenki — ha egyébként rátermett volt — a hajlamának megfelelő szakmát vagy tanulmányt választhatta. Előre kijelölni bizonyos szakmát célszerűnek nem látszott, mert eltekintve attól, hogy hiány minden szakmában volt, a kiképzés utáni elhelyezés is teljesen kérdéses volt. Egyedüli kikötésként szerepelt, hogy a segélyezett tanulmányútjának befejezte után visszatér és szerzett tapasztalatait legalább néhány éven át a hazai textilipar javára értékesíti. Az állami akció eredményei az 1908—1909. években jelentkeztek leginkább. Itt a szó szoros értelmében vett jelentkezést kell venni, amennyiben a külföldi tanulmányutakról hazatért szakerők megfelelő állásért vagy alkalmazásért jelentkeztek. És az eredmény — melynek okait most nem akarom taglalni — az volt, hogy csak aránylag elenyésző kis számban sikerült az elhelyezés, helyesebben a tartós és főleg megfelelő alkalmaztatás, aminek következménye volt azután, hogy sokan fárasztó és több évi tanulmányaik után új pályát választani kényszerültek. Nem segített e helyzeten a sok esetben alkalmazott „szelíd nyomás" sem, mert ilyenkor a tényleges alkalmazás nem lehetett megfelelő az alkalmazottnak. Ezek a viszonyok párosulva a textilipar utóbbi évi kedvezőtlen konjunktúráival az ösztöndíjak engedélyezésének nagymérvű megszoríására vezettek, úgyhogy az 1911—1912. években csak 13.000 K, az 1913. évben pedig (november 15-ig) csak 5275 K fordíttatott e célra. Az engedélyezések is sokkal szigorúbb feltételekben köttettek. Kezdetben (1908-ban) tervbe vétetett, hogy a textilgyárosok országos egyesületével egyetértőleg a szakmák előre megállapíttatnak s mintegy pályázat iratik ki az ösztöndíjakra. Később azonban (1910-ben) már csak azok részére engedélyeztettek ösztöndíjak, kik megfelelő elméleti és gyakorlati előképzettséget kimutattak s igazolták. Kimutatás az 1908. évi január hó 1-től az 1913. évi november hó 15-ig engedélyezett textilipari ösztöndíjakról. 1908 1909 1910 1911 1912 1913 Öszesen • a o F Enged. összeg • OS T3 P ~ ITS Enged. összeg TU raj e Enged. összeg _ ett T3 c di 5 gTS Enged. ös összeg T3 rtu — Enged. összeg * CT3 Y E M-M Enged. összeg a ^3 p di t «■s Enged. összeg tuK tűK IUK tu 1,1K tU “K tu “K tu MK 13 3.584 ' 19 5.250 Belföldi szakiskola látogatására 6 | 1.940 1l 4 | 1.600 | 5 | 2.400 || 4 1.600 | 51 16.374 20 30.420 15 21.100 Külföldi szakiskola látogatására 3 | 2.400 | 5 | 6.000 | 1 | 4.000 11 1.000. 45 64.920 8 9.750 20 27.7501Külföldi t - 1 tanulmányútra 5.400 1 3 | 6.800 1 2 2.675 1 39 52.375 41 43.754 | 54 54.1009 4.340 Összesen 15 | 13.0009 13.2007 5.275 135 133.669