Ganz közlemények, 1935 (16-17. szám)

1935-03-01 / 16. szám

V­állalatunk műszaki teljesítménye úgy a múltban, mint a jelenben az elektrotechnika minden ágában köz­ismert és általánosan elismerik azt az úttörő munkát, me­lyet e technikának majdnem minden ágában a múlt szá­zad utolsó évtizedeiben végzett. Azt azonban, hogy a transzformátorrendszer és ennek révén az egész mai elektromos erőátvitel, cégünk nagy technikusainak, há­rom magyar mérnöknek: Zipernowskynak, Dérinek és Bláthynak találmánya és hogy ezzel kapcsolatban bátran mondhatjuk, hogy a jelenkor a „villamosság kora“ ezeknek köszönheti létét, még mindig nem eléggé közismert. Indo­kolt tehát, hogy erre mindig újból és újból rámutassunk, amire ez az év azért ad különös alkalmat, mivel most múlt 50 éve annak, hogy a váltakozóáramú elosztórendszert párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal Zipernowsky, Déri és Bláthy feltalálták és szabadalmaztatták. E találmány vetette meg alapját az ipar és a háztar­tások gazdaságos és olcsó világítással és hajtóerővel való ellátásának, a helyi és a nagytávolságú villamos vasutak fejlődésének, vagyis a villamosság nagyvonalú kihaszná­lásának a gazdasági élet minden terén. Ez a nagyjelentő­ségű találmány elválaszthatatlanul össze van forrva a Ganz-gyár, annak akkori zseniális vezetője, Mechwart András és három nagy magyar mérnök nevével. Ziper­nowsky, Déri és Bláthy találmányukkal az 1885. évet a technika fejlődéstörténetének fordulópontjává tették. Jelen sorainkat a transzformátor-rendszer keletkezése és általános jelentőségűvé fejlődése történetének szentel­jük, ennek keretében azonban rá kell mutatnunk arra is, hogy cégünk nemcsak az elektrotechnika gyermekkorá­ban, a transzformátorok terén, végzett úttörő munkát, hanem a legújabb időkig is megtartotta vezető szerepét. A VILLAMOS ÁRAMELOSZTÓ RENDSZEREK FEJLŐDÉSE A TRANSZFORMÁTOR-RENDSZER FELTALÁLÁSÁIG A múlt század második felében az elektrotechnika a rohamos fejlődés korszakába lépett. Különösen a villamos ívfénynek gyakorlatilag használható világítási rendszerré való kifejlesztése volt nagyjelentőségű és nyitott új utakat a fejlődés számára. A villamos világítás elterjedését az Edison által 1879-ben feltalált szénszálas izzólámpa óriási mértékben előmozdította, miáltal a villamos energiának gazdaságos és a gyakorlati követelményeknek megfelelő elosztása, nagyjelentőségű problémává növekedett. Ama korszak vezető technikusai felismerték az új fel­fedezésekben rejlő majdnem határtalan lehetőségeket és már abban az időben megalapították azokat az iparvál­lalatokat, melyek a villamosság gyakorlati kihasználását tűzték ki célul és melyek keretében azután gyors egy­másutánban oly alapvető találmányok láttak napvilágot, melyek új utakat nyitottak meg a jövő fejlődés számára. Az 1878. évben a Ganz és Társa gépgyár is ama vál­lalatok sorába állott, melyek teljes felkészültségükkel az elektrotechnika szolgálatába szegődtek. Mechwart András páratlan jövőbelátása teremtette meg cégünk elektrotechnikai osztályát, melynek munkakörébe fel­vette a villamos készülékek és gépek gyártását. Az új osztály megszervezése és vezetésével először Ziper­nowsky Károlyt bízta meg. Néhány évvel később pedig Déri Miksát és 1883-ban Bláthy Ottó Tituszt nyerte meg munkatársul. Mechwart fáradhatatlan tett­erővel és rendíthetetlen hittel az újonnan teremtett ipar nagy horderejét felismerve, az általa vezetett vállalat teljes műszaki felkészültségét az új feladatok felé fordí­totta és előkészítette a talajt a modern erősáramú technika egyik legjelentősebb találmányának megalkotására. A villamos világítási berendezések elterjedése vetette fel a villamos energia célszerű elosztására és kapcso­lására szolgáló berendezések megteremtésének problé­máját. Míg eleinte minden világítóhelyet, vagy a vi­lágítótestek kisebb csoportját, külön áramfejlesztőgép táplált, rövidesen felmerült annak a szükségessége, hogy egyetlen áramfejlesztőgép nagyobbszámú fényforrást táp­lálhasson éspedig úgy, hogy az egyes lámpákat egymástól függetlenül ki és be lehessen kapcsolni anélkül azonban, hogy a többi, ugyanazon hálózatra kapcsolt lámpák világítóereje befolyásoltassék. Míg a villamos ívfény alkalmas volt arra, hogy nyil­vános tereket, nagy csarnokokat stb. hatásosan meg­világítson, az izzólámpa, mint kisebb erejű fényforrás, főképpen kisebb helyiségek megvilágítására jött tekin­tetbe. Az ívlámpánál nagyobb számú izzólámpát lehe­tett az elosztó hálózatra kapcsolni a­nélkül, hogy vilá­gítóerejüknek önműködő szabályozásához többé-kevésbbé bonyolult szerkezetre lett volna szükség. Az izzólámpa azonban az alkalmazott elosztórend­szertől nagyobb mértékben megköveteli az egyes lámpa­helyeknek egymástóli teljes függetlenségét, különben az Mechwart András. — Andreas Mechwart. — Andrew Mech­wart. — André Mechwart. (1834—1907).

Next