Gyógyszerészi Szemle, 1942 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-03 / 1. szám

2 GY. SZEMLE 1942 amely nélkül ma a gyógyszerészi rend élete el nem képzelhető. Pályánk egyik rákfenéje a bizonytalanság. A széttagoltság és az egyebekre bomlás. Ha a jövőbe tekintünk, megnyugtató képet nem látunk. Nem lát a tulajdonos és nem lát az alkalmazott. Alkalmazott kar­társainkat csakis úgy lehet kiegyensúlyozott lelkiségű emberekké átformálnunk, ha megadjuk nekik azokat az életlehetőségeket, melyek munkájuk sikerét, szorgal­muk és becsületes törekvésük eredményét, az öregkor gondtalanságát biztosítja részükre. Mindnyájan vol­tunk alkalmazottak. Tudjuk nagyon jól, hogy az a ke­nyér csak addig ehető, míg fiatal és munkabíró az ember. De abban a pillanatban nyomorúsággá válik, amikor betegség vagy munkanélküliség kiveszi egy munkás kolléga kezéből a mérleget. Rövidlátás volna ez elől a szociális probléma elől kitérni s vétkeznénk az emberiesség, a magyar nemeslelkű­ felfogás ellen abban az esetben, ha ezt a kérdést nem akarnánk a legsürgő­sebben megoldani. Meggyőződésem, hogy ha a törvény s ennek kere­tében a Kamara, a Nyugdíjintézet s a Korpótlékos Fizetőpénztár életre kel, harmonikus együttműködés alakul ki a tulajdonosi és alkalmazotti kar között, nem kell félnünk annyira pályánk elnéptelenedésétől s er­kölcsi súlyunk feltétlenül növekedni fog. Vezéresz­méül tehát az új esztendőben a gyógyszerészi törvény megteremtését látom. Emellett természetesen további harcot kell foly­tatni a taksa újabb módosításának érdekében, szer­vezkednünk kell, erősíteni a kart, egységesíteni a szét­hulló erőket, kollektivizmust égetni a lelkekbe, mert összetartás, kollektív érzés nélkül még a legértékesebb rend is roppant sokat veszít eleven dinamikájából és aktivitásából. Az új esztendő közgyűlését Kolozsváron tartjuk. Hiszem, hogy gyűlésünk kettős örömünnepe lesz a karnak, örömünnepünk lesz először, mert megölelhet­jük a szabad magyar Hazában erdélyi testvéreinket, kezet foghatunk székely kartársainkkal. Régóta vártuk ezt a napot. Örömünnepünk lesz másodszor azért, mert hiszem, hogy ezen a gyűlésen bejelenthetjük az előbb leírt programpontok beteljesülését. Adja Isten, hogy úgy legyen! Örömmel vesszük vitéz dr. Réthy Béla kollegánk ezen sikerét, mert azt személyén keresztül a pálya megbecsülésének tekintjük. * A szokásos újévi üdvözlések során, december 31-én — Szilveszter napján — délelőtt 11 órakor a Buda­pesti Gyógyszerész Testület tagjai üdvözölték elnökü­ket, németprónai Wolff Lajost, a Testület nagy­termében. Ugyanaznap délben fél 1 órakor volt a Ma­gyarországi Gyógyszerész Egyesület elnökének, dr. v­i­­t­éz V­ár­a­dy Lászlónak újévi üdvözlése is az Eg­ye­­sület Hegedűs Sándor­ utcai székházában. Az újévi üdvözlésekről lapzárta miatt csak jövő heti számunkban tudunk részletesen beszámolni. * Amint lapunkban már közöltük, a nagyobb gyógy­szervegyészeti gyárosok az új Fo-No-rendelet megjele­nésével kapcsolatban elhatározták, hogy körülbelül ezer törpegyógyszertárat díjmentesen ellátnak mind­azon különlegességek 2—2 példányával, amelyeknek ren­delését az új Formulae Normales megengedi. Ezzel azt a célt kívánják — szerintük — szolgálni, hogy a kisfor­galmú gyógyszertárak tulajdonosai külön tőkebefektetés nélkül raktáron tarthassák az esetleg felírandó készít­ményeket. A gyógyszervegyészeti gyárosok a Magyarországi Gyógyszerész Egyesületet kérték fel az ezer törpegyógy­szertár névsorának összeállítására. Tudomásunk szerint a lista elkészült s azt a gyárosok már kézhez is vették. Ennek alapján január 15 és 30 között a Magyar­­országi Gyógyszerész Egyesület által kijelölt gyógyszer­­tárak meg fogják kapni a díjmentes különlegességi cso­magokat.* Kellemetlen és könnyen végzetessé válható úton­­állásnak lett szenvedő alanya december 24-én, szent ka­rácsony este, Bayer Antal budapesti kartársunk. Este 7-ig Andrássy­ úti patikájában dolgozott, majd hazatért Lotz Károly­ utcai lakásukra. Körülbelül 3/*3 óra lehetett — vaksötét este — mire kapujuk elé ér­kezett. Éppen, hogy megforgatta a kulcsot a zárban, mikor egy suhanó mellé somfordált és az iránt érdek­lődött, hogy „merre van a Küküllő­ utca?" — Bayer kol­legánk minden gyanú nélkül válaszolt, ám ugyanabban a percben egy másik, az alkalomra váró suhanc hátul­ról egy nehéz fémtárggyal fejbesujtotta őt. Utána még háromszor ütötte fejbe áldozatát, mire az idős kollegát elöntötte a vér és eszméletét vesztette. A suhancok erre munkába láttak, hogy gyorsan kifosszák. Az volt a szerencse, hogy Bayer Antalnak a táma­dás pillanatában volt annyi lélekjelenléte, hogy meg­nyomja a kapucsengőt. Éppen javában kotorásztak zse­bében támadói, mikor a csengetésre előjövő házmester meggyújtotta a kapu feletti villanyt. Erre az útonállók otthagyták a földön álért Bayer Antalt és gyorsan ke­reket oldottak, mielőtt kirabolhatták volna. Az elősiető házbeliek a lakására vitték fel a sze­rencsétlenül járt Bayer Antalt, majd orvosi kezelés alá vették. Megállapítást nyert, hogy bár az ütések több sebet ejtettek rajta, de koponyatörtést nem szenvedett, így a sebek bevarrása után, remélhetőleg, minél hama­rább felgyógyul. A rendőrség a nyomozást megindította, de a táma­dók kilétét eddig nem sikerült megállapítani. ttytyA Zs­inádból Békés vármegye törvényhatósági bizottságának decemberi közgyűlésén tárgyalás alá került a dr. Sze­­berényi Zs. Lajos elhalálozása folytán megürült s a megyét illető főrendiházi tagság betöltésének kérdése. A közgyűlés nagy szavazattöbbséggel Geiszt Gyulát választotta meg a vármegye képviseletében fő­rendiházi tagnak, póttagnak pedig vitéz dr. Réthy Béla kartársunkat.­ ­ I C A L C Inj. Dr. BAYER és TSA. lOtyo-os stabil, fájdalmatlan calc, gluconic oldat intramusculá­­ris alkalmazásra 6x 5 ccm . . . P 2.40 6x10 ccm . . . P3.—

Next