Gyógyszerészi Szemle, 1942 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1942-01-03 / 1. szám
4 0 JS tudni. A Calc. chlorat. háromféle alakban kerül forgalomba: Calc. chlorat. cryst. (hivatalos) kb. 50 százalék, Calc. chlorat. sicc. 75 százalék és Calc. chlorat. ankydr. 100 százalék tartalommal. Az orvos calc. chlorat. solut. rendelésnél mindig calc. chlorat. cryst.-ra gondol, tehát helyette siccumot vagy anhydricumot adni nagy különbség. Egyébként is a só nagyon hygroscopos lévén, a levegővel érintkezve állandóan változást szenved. Ezért jobb lenne a solutiokat „ex tempore“ elkészíteni a következőképpen: 1 g Calc. chlorat. helyett 0.456 g calc. carbonic.-ot veszünk s kevés híjával üvegbe tesszük, kevés vizet öntünk rá s ezután lassan sósavat csepegtetünk hozzá a pezsgés megszűnéséig. A feleslegben maradt sósavat a maradék calc. carbonic.-mal semlegesítjük. Zsögöny Árpád termében „akár fűzött, akár bekötött állapotban“ illeték alá esnének. A közigazgatási bíró úr tehát e pontban is tévedett. . Nem egészen érthető, hogy ha már a méregkönyv, a laboratóriumi munkakönyv és vénynyilvántartási könyvet illetékkötelesnek említette meg, miért feledkezett meg a defektuskönyvről, amelynél talán-talán lehet vitatkozni, vájjon üzleti könyvnek minősül-e, mert hisz az tényleg a gyógyszertár üzemvitelével kapcsolatos gyógyáru-defektusok és megrendelések bejegyzésére szolgál. Ha igaza volna cikkírónak a méregkönyv, laboratóriumi munkakönyv, vagy Gyula-napló tekintetében, úgy idetartozna a defektuskönyvön kívül a viszgálati napló is, továbbá a saccharin feljegyzési könyv. Ezekről — szerencséjükre — úgy látszik megfeledkezett. Tény, hogy a rendelet szövege nem egészen világos. Mindamellett azok előtt, akik gyakorlati könyveléssel foglalkoznak, egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy mit kell érteni „üzletről vezetett“, tehát üzlettel kapcsolatos könyvek alatt. A rendelet megnevezi a pénztárkönyvet, a naplót, a főkönyvet, a folyószámlakönyvet, említést tesz a segédkönyvekről (mutatókról, másolási könyvekről stb.), tehát irányt jelöl a tekintetben, hogy „az üzletről“ vezetett könyvek milyen keretek között mozognak. _ ' Mindez, amit fentebb elmondottam, egyszerű, logikus és bármely kortárs által a rendeletszövegén keresztül ellenőrizhető. Mindamellett a helyzet nem ilyen tiszta, mert ha a nem eléggé szabatos rendelet-szöveg dr. Nagy Dezső Bálintot mint jogászt sajnálatosan megtévesztette, mennyivel könnyebben megtévesztheti az enyhén hajtó széntabletták Magas aktivitású orvosi szén, enyhe laxánsok kombinációja. Adsorptiv bélfertőtlenítő! Eredeti csomagolás 50 és 100 tablá kat a kisebb pénzügyi tisztviselőket, akiknek a gyógyszerészet üzemviteléről nincs kellő ismeretük és adott esetben talán mérlegelni sem tudják igazunkat. Félő, hogy ha egy gyógyszerész bemegy a maga pénzügyigazgatóságához és megkérdi, vájjon a méregkönyvre kell-e bélyeget ragasztania, azt a választ kapja, hogy — kell. Könyv könyv és a gyógyszerészt általában szívesen szeretik hivatalos helyeken a kereskedelem mértékével mérni. Hogy a méregkönyv és teszem azt a strazza között mi a különbség, azt csak egy szakképzett könyvelő tudja, de nem kell feltétlenül tudnia a kisebb hatáskörű pénzügyi tisztviselőknek. A teendő tehát nem az, hogy egyenként elsétáljunk a pénzügyigazgatóságokhoz s ott kiprovokáljuk a méregkönyv stb. illetékkötelezettségére vonatkozó feleletet, hanem tessék, vegyen a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület annyi fáradságot magának és a megfelelő logikus okfejtéssel alátámasztott beadványban magától a pénzügyminisztériumtól■ kérjen döntést, kellően feltárva a méregkönyv, laboratóriumi munkakönyv, Gyula-könyv stb. jellegét, célját és felhasználási módját, valamint nem azonosítható voltukat a kereskedelmi, illetve üzleti életben szokásos, vagy hogy a rendeletet idézzük „az üzletről vezetett“ könyvekkel szemben. Ez az út visz kizárólag célhoz, mert így lehet egy hivatalos magyarázó leiratot kapni, amely a bizonytalanságban biztos irányt mutathat. Megfelelően alátámasztott és a szükséges helyen jól interpretált beadvány nem hozhat más eredményt, minthogy a gyógyszerészeknek sem a Cyója-, sem a méreg-, sem a laboratóriumi könyv, vizsgálati napló, vagy defektuskönyvet illetékeztetniök nem kell, mert ezek nem üzleti könyvelési könyvek. Dr. Nagy Dezső Bálint megemlíti, hogy a pénzügyminisztériumban most van készülőben egy rendelet, mely az üzleti könyvek illetékezése tekintetében részletes magyarázatokat és utasításokat fog tartalmazni. Ha feltesszük, hogy információja helytálló, úgy az csak még sürgősebbé teszi az Egyesület részére az ügy tisztázása érdekében való gyors beavatkozást. A kasszalapok ügye valóban úgy áll — erre nézve az Egyesület már adott értesítést , hogy 1941. augusztus 15-től kezdődően (tehát visszamenőlegesen is!) azok illetékkötelesek. Ez azt jelenti, hogy minden egyes szokásos méretű kasszalapnak filléres okmánybélyeget kell ragasztani. A bélyeg felülbélyegeztethető használatbavétel előtt vidéken a királyi adóhivataloknál, Budapesten a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnál (Budapest, V., Szalay utca 10.), vagy oly formában is alkalmazható, hogy a bélyeget a kasszalap bal felső sarkába beragasztjuk és az első bevételi tétellel keresztülírjuk. Az 5 filléres bélyeg nem naponta értendő, hanem kasszalaponként. Aki tehát olyan kasszalapot használ, melynek mindkét oldala rovatozott, még akkor is csak egyszer kell beragassza az 5 filléres bélyeget, ha ugyanazon kasszalapon 2, 3 vagy több nap bevételeit jegyzi is fel. Fenti hozzászólásom főként megnyugtatás kíván lenni kortársaink számára arra nézve, hogy könyveik illetékkötelezettségének kérdése még korántsem befejezett és elintézett ügy, hanem legfeljebb tisztázandó. Dr. Nagy Dezső Bálint közigazgatási bíró úr megnyilatkozását nem tartják éppen szerencsés dolognak, mert az ilyen helyt nem álló (vagy legalább is proble GY. SZEMLE 1942