Honi Ipar, 1902 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1902-03-01 / 5. szám

alapos bírálat tárgyává teszi a leiratot. Ki­mutatja, hogy az adóösszeg, amit most kap az állam Magyar-Lápos környékéről, össze­hasonlíthatatlanul kisebb, mint volt tíz évvel ezelőtt, mikor a rojahidai vasöntöde műkö­dött és kenyeret adott az ottani lakosság­nak. Kivonva a mostani adófőösszeget a tíz év előttiből, Barabás arra az eredményre jut, hogy adók révén az állam sokkal többet ve­szít, mint vesztett a rojahidai ü­zemen. Kézen­fekvő, hogy helyes pénzügyi politika mellett újra meg kell indítani a rojahidai üzemet. Jól járna vele a kincstár, amely adóban sok­kal többet venne be , jól járna Magyar-Lápos környéke, amely meg is élne adót is tudna fizetni. Apró hírek.­­, A Kaszab és Breuer-féle csavaroslyuk.«-»'’''' Barcza czégtárs kilépvén — Kaszab ur egyedüli tulajdonába ment át. — A Nad­­rági vasipar r.-t. képviselete a Weisz és Zwillinger czégről Zwillinger Manó úrra ment át. — Megemlékeztünk már arról, hogy az osztrák konzorczium­, melynek az Első magyar csavargyár tulajdonában van kisajátítva Kirner-féle csavargyárat annak üzemét beszüntette. Mint értesülünk Kirner Vilmos úr, az Első magyar csavargyár r.-t. tisztikarába aligazgatói czim­mel belépett. — Piatnik játékkártyagyáros megszerezte a magyar honpolgárságot. — Rónay a Ma­gyar aczélárugyár érdemes igazgatója ke­reskedelmi tanácsos lett. — A Goldberger Zsigmond-féle faáru- és ládagyár (Nefe­­lejts­ utcza 30.) leégett. A kár 52000 korona, 15­ 9 n . KÖZSZÁL­LÍ­TÁS. Egy szubvenczió és egy állami szállítás. A Máv. lakkszükségletének biztosítása. Legutóbbi felolvasásban Szterényi József kifejtette mily hatalmas eszköze az iparfejlesztésnek a közszállítás alak­jában adott szubvenc­ió. Ehhez hozzá­tehetjük, hogy egyúttal a legveszedel­mesebb és legkényesebb eszköze is az iparfejlesztésnek, mely a legköny­­nyebben sérti a régebbi magyar ipar­­vállalatok érdekkörét. Mi az a köz­szállítás alakjában adott szubvenc­ió? Az, hogy az állam egy keletkező új iparvállalatnak munkát biztosít, még­pedig oly nagymérvű munkát, mely a pénzbeli segélyt pótolja. Világos, hogy az állam nyilvános pályázat mellőzésével csak akkor biztosíthat közszállítási szubvenc­iót, ha abban az iparágban, a­melyet a segélyezendő új gyár képvisel nincs más régebbi iparvállalat, vagyis ha az új gyár egyedül áll. Mert ha vannak régebbi gyárak, melyek ugyanazt az iparágat képviselik, mint a közszállításilag szubvenc­ionált új gyár, világos, hogy a többi gyáraktól vonjuk meg a munka elnyerésének lehetőségét, egy új vállalat érdekében. Ilyen módon a közszállítási szubvenczió sérelem a többi gyáraknak. Sajnos, hogy a kormány már több ízben kezelte helytelenül a közszállí­tási szubvencziót. Példa rá a követ­kező eset, mely aktualitást nyer egy most megtörtént közszállítási döntés által . Három évvel ezelőtt a kormány közszállítási szubvencziót adott egy bécsi lakkgyárosnak névleg Engel­hard és Voigtnak. Kéz alatt 5 évre biztosította neki a Magy. kir. állam­vasutak összes lakkszükségletének felét, a­mi 39000 koronának felel meg. Kéz alatt adta pedig ki neki e 39000 koronát, azon feltétellel, hogy itt lakkgyárat létesít, noha már volt egy régebbi érdemes lakkgyárunk a­ ­ Telefon : 455. Kérjen ismertetőt a Y fk­+ h­ó­cp-részv.­tárlatá­tól • Budapest, New-York-palota.

Next