Honi Ipar, 1904. szeptember-december (5. évfolyam, 18-24. szám)
1904-09-15 / 18. szám
1904. SZEPTEMBER 15. 3 élet minden felmerülő mozzanatának, szóval egyéniségünk marad a régi, csupán hathatósabban akarjuk azt a köz javára érvényesíteni. Ehhez a mi törekvésünkhöz kérjük a magyar nagyközönség, a magyar iparosok és kereskedők szíves támogatását, amelyért cserébe fogjuk adni egész egyéniségünket, koczkára fogjuk tenni egész existencziánkat. Bennünket úgy sem támogatott sohasem senki más, mint a független magyar közönség, az iparosok és kereskedők. S hozzájuk intézzük szavunkat, mikor arra kérjük őket, hogy nagy küzdelmünkben bennünket magunkra ne hagyjanak. A „Honi Ipar“ szerkesztősége. A szövetkezeti kongresszus utóhangjai. Irta: Kunz József, az OMKE alelnöke. A nemrég lezajlott nemzeközi szövetkezeti kongresszus a legélesebben állította szembe egymással a külföldi élet tisztult gazdasági felfogását a hazánkban uralkodó fejletlen gazdasági nézetekkel. A szövetkezeti eszme külföldi apostolait ott találjuk egy erkölcsi alapon álló, gazdasági felfogás védelmezőiként. Ők a szövetkezeteket mint emberbaráti intézményeket fogják fel, amelyeknek meg van a maguk szűken körülhatárolt altruisztikus rendeltetésük, melyek embertársaikon segíteni akarnak anélkül, hogy mások jogosult magánérdekeibe gázolnának. Féltékenyen őrködnek a függetlenség szemmeltartásával a felett, hogy az állam a szövetkezeteket különleges támogatásban ne részesítse és védik a kereskedelem intézményét akkor, amikor azt óhajtják, hogy a szövetkezet csak saját tagjainak árusítson. Ezzel szemben a magyar szövetkezeti eszme bajnokai egyoldalú támogatásban óhajtják részesíteni a szövetkezeteket a kereskedelem rovására és kierőszakolják a kongresszustól azt a határozatot, hogy a szövetkezet, ha alapszabályai megengedik, nem tagoknak is árusítson De ezen határozat daczára megnyugvásunkra szolgál, hogy a külföldről idejött szövetkezeti férfiak, ha udvariasságból engedtek is a magyar házigazdák akaratának, azzal a tudattal távoztak el innen, hogy a jövőben meg fogják védelmezni a szövetkezeti eszmét a maga tisztaságában és nem engedik a szövetkezeteket romboló eszközökké lesülyedni, amelyek rendeltetése, hogy a közgazdasági élet egy nélkülözhetetlen faktorát, a kereskedelmet kiküszöböljék a gazdasági erők összhangzatos működéséből. Közgazdasági életünk tönkretételét és a magyar államnak létalapjában való meggyengülését jelentené, ha a magyar szövetkezeti eszme elhatalmasodnék, ha a magyar állam szolgálatába szegődnék a magyar szövetkezeti emberek kereskedelem-romboló tendencziájának. Az államnak nem lehet hivatása az egyéni tevékenység gyors iniciatíváját, merész koncepczióját felváltani a társas alakulatok bürokratikus lassúságával, a szervezetben rejlő nehézkességével. A gazdasági élet kaléidoszkópszerű gyors változásaiban az egyéni működés marad a fő mozgató erő, amely hozzá simulván a viszonyokhoz, egy pillanat alatt átértve a helyzet változásait, üti le czölöpjeit a gazdasági élet földjébe. Ha egyáltalán indokolt a gazdasági életben a termelő és a fogyasztó között láncszemet képező kereskedelem, úgy legnagyobbrészt mint egyénileg működő tényező marad az, amely a jogosult és tisztességes egyéni érdek alapján állva, a legnagyobb szolgálatára lehet iparnak és mezőgazdaságnak és a legnagyobb erőforrást nyújtja az államnak, amely abban a helyzetben van, hogy az egyéni kereskedelemnek úgyszólva minden egyes lépéséből, minden egyes tollvonásából hasznot húzzon, új erőforrásokra tegyen szert. A mezőgazdasági körök, melyek az állam segélyével szövetkezeteket akarnak létesíteni, melyek adót nem fizetnek, boltbér, bélyeg és egyéb terhek alatt nem sínylődnek, szállítási kedvezmények jótéteményében részesednek és melyek áruikat korlátozás nélkül mindenkinek eladhatják, tulajdonképen a most fennálló kereskedelem helyett egy más kereskedelmet akarnak szervezni, amely az állami terhek alatt görnyedő mai kereskedelem eltiprásával a közönséget olcsóbban szolgálná ki. A midőn ek akarják. r?re£ftjreirc.tznek arról, hogy ugyanezen kedvezményekben részesülve, a jelenleg fennálló kereskedelem is olcsóbban szolgálná ki a vevőt és ugyancsak a köz érdekében hasznosítaná azokat az előnyöket, amelyekben az állam részéről részesülne. A nézetek ezen eltérő volta mellett az állam feladata igen egyszerű anynyiban, hogy ő egy pillanatra sem térhet el a gazdasági erők egyforma működési lehetőségének elvétől. Vagy kedvezményekben részesíti a kereskedelem szerepét átvevő szövetkezeteket s akkor ugyanazon előnyökben kell részesítenie a kereskedelmet is, vagy pedig egyformán vonja meg mindkét tényezőtől támogatását, reá bízván a viszonyok kialakulását a természetes fejlődés menetére. Egy pillanatra sem kétkedünk abban, hogy utóbbi esetben a győzelem az egyéni iniciatívára támaszkodó kereskedelemé lesz már azért is, mivel a mezőgazdasági körök, amelyek a kereskedelem szerepét át akarják venni, nem egyszer bebizonyították, hogy még a saját ügyeik fejlesztésére sem bírnak a kellő érettséggel. Álljunk meg itt egy pillanatra és vessünk egy tekintetet azon gyűlölködő és a helyes ítéletet erőszakkal megzavaró rendszerre, melyet a mezőgazdasági körök követnek, midőn szövetkezeteiket az egyéni kereskedelem romjain akarják felépíteni. Csak nemrég alakult egy szövetkezet a fővárosban, mely prospektusában azt hirdeti, hogy az ő működésére azért van szükség, mert nincs a fővárosban egyetlenegy kereskedő sem, aki túlságosan drágán nem árusítana, vagy hamis mértékkel nem mérne és rossz árukat nem szolgáltatna ki. Ilyen húrokat pedzenek a magyar szövetkezeti eszme emberei és ezeket a szólamokat a mezőgazdasági körök lexikonjából merítik, akik gazdasági fejtegetéseikben megbízhatatlannak mondják a kereskedelmet azért, mert fáradságának gyümölcsét ő maga állapítja meg. A jó árak, amikor ezt hangoztatják, elfelejtik, hogy a kereskedelmi hasznot a kereskedelmi verseny és a szükséglet hajszál pontossággal szabályozza és hogy a gazdasági viszonyok semmiféle lényegesebb eltérést az önmaguktól kialakuló áraktól nem enged. A mi minden támadásnál és minden erőszakos félremagyarázásnál job- Sürgönyczim: METALLBRENNER. TELEFON 36 —75. SALÓ IZSÓ BUDAPEST, V., LIPÓT KÖRÚT 17. SZÁM. CT? MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK BEMUTATÓ RAKTÁRA 70 FÉM-NAGYKERESKEDŐ, LÁMPA- ÉS CSILLÁRRAKTÁR, K É PETROLEUM-GAZEGO, PETROLEUM-FÜTO- ES FOZO QSY KÁLYHA, RAPID-JÉGKÉSZÍTŐGÉP ,I, DÍSZOKLEVÉL ___ BRONZÉREM.