Honi Ipar, 1911 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-01 / 1. szám
EGY ÉV ALATT lovő család egyedül csak általunk bevezetett rendkívül kedvezményes rendszerünk alapján havi 20 corona fizetésért ki- 7011000AT time gyártmányú modern.UlibUnAI. Ez többet bizonyít, mint bármely hangzatos reklám. MUSICAR.T.TereÚi BUDAPEST, TERÉZ-KÖRÚT 1. TELEFON 4-81. TELEFON 4-81. Kiváló gyártmányú zongorák, pianinók, készpénzére csekély havi részletfizetésért és kölcsön Szakszerű javítás, hangolás, modernizálás és becserélés, az egyesület jelenlegi alapszabályai mellett belátható időn belül nem fogja vinni. Ekkor is marad az iparfelügyelők felügyelete alatt — a rendes évi 500—600 kazánszaporulatot nem számítva — még mintegy 27.000 kazán. Vagyis a kazánokkal éppen annyi dolguk lesz az iparfelügyelőknek ezután is, mint eddig volt. Ajánljuk tehát a beküldött levél által felvetett eszmét — hogy az összes kazánok vizsgálata az egyesületre bizassék — a miniszter úr figyelmébe, már csak azért is, mert csak így lesz keresztül vihető, hogy az egyesület vidéki expozitúrákat is létesíthessen és feladatának jól és olcsón megfelelhessen. Hegedűs Kálmán, a munkásügyi bizottság előadója, két eszmét vetett fel : a nőiparfelügyelők alkalmazását és az iparfelügyelők kvalifikációjának kiszélesítését. Nőiparfelügyelők alkalmazásával kísérletet lehetne tenni nézetünk szerint Budapesten és csakis itt, mert nem tudnánk hamarosan még egy olyan vidéki ipari gócpontot megnevezni, ahol egy ilyen nőiparfelügyelő elegendő működési teret találna. Azért mondottuk, hogy csak kísérletet kellene tenni, mert tudomásunk van arról, hogy a nőiparfelügyelők intézménye pl. Németországban — ahol szintén kísérletet tettek vele — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ami az iparfelügyeleti közegek kvalifikációjának kiszélesítését illeti, ebben egy veszedelmes tendenciát látunk : a mindentudó jogászok előrenyomulását oly térre, ahol eddig az ő közreműködésük nélkül is jól megvoltunk. Ha mentesítjük is az iparfelügyelőket a kazánvizsgálattal kapcsolatos technikai teendőktől, a szorosan vett iparfelügyelethez tartozó munkásvédelmi teendők oly precíz technikai ismereteket igényelnek,hogy azokat másban, mint technikusban feltételezni nem tudjuk. Vagy elképzelhető-e olyan orvos vagy jogász, aki egy gyárban,— amelynek technikai berendezését annak minden részletében nem ismeri — valamely komplikált gépre meg tudjon szerkeszteni egy védőkészüléket, amely a munkást a balesettől megóvja és egyszersmind — ami komplikálja a kérdést — a gép munkaképességét nem csökkenti? Ausztriában a közelmúltban volt egy nagy népes ankét, melyen Ausztria és Németország legkiválóbb szociálpolitikusai vettek részt. A felvetett kérdés az volt, vajjon orvosok lehetnek-e iparfelügyelők?’ Az ankét eredménye : »Az iparfelügyelő működésében a technikai tudás nem nélkülözhető, az orvos a technikus mellett csak mint tanácsadó szerepelhet ; a technikus iparfelügyelő kiképzendő és kiképezhető, hogy annyi hygiéniai tudással bírjon, amennyi feladatának teljesítéséhez elegendő.« Így képzeljük el mi is az iparfelügyelők képesítésének kiszélesítését: az iparfelügyelői szolgálatra jelentkező technikusokat nem kellene mindjárt kinevezni és elküldeni gyárakat vizsgálni, mint az most nálunk történik, hanem előbb kiképzésükről kellene gondoskodni. Van nekünk egy erre hivatott állami intézményünk , a társadalmi múzeum ; ennek volna feladata a jövendő iparfelügyelőket hygiéniai, iparjogi és munkásjogi ismeretekkel ellátni, melyek megszerzése és egy megfelelő szakvizsga letétele után kellene az ilyen iparfelügyelő-gyakornokokat segédiparfelügyelőkké kinevezni. A magyar műszaki erők alkalmazása. irta: Pechár Gusztáv. Dr. Klein Arthur »A magyar vegyészek szakképzése és a honi ipar« cím alatt érdekes cikket irt a Honi Ipar múlt évi december hó elsején megjelent számában. A szerző kiválóan helyes érzékkel mutat rá hazai vegyészeti iparunk és a magyar vegyészmérnökök közötti viszonyra. A fejtegetése végén oda konkludál, hogy abban az esetben, ha a magyar gyárak valóban arra törekednek, vagy pedig arra kényszerülnek, hogy magyar mérnököket alkalmazzanak, úgy nem az bír legelsőrangú fontossággal, hogy milyen a hazai szakképzés. Szerinte mindenképpen találnak megfelelő magyar vegyészmérnököket, mert ha másként nem, úgy külföldön képzett magyar vegyészmérnököket alkalmaznának. Emellett azonban a szerző hangoztatja, hogy kár volna, ha a mi főiskoláinkon a szakképzés nem tartana lépést a gyakorlati élet követelményeivel. Erre vonatkozólag több általánosságban tartott javaslatot is tesz, többek között azt is, hogy vegyészeink tanuljanak idegen nyelveket, hogy külföldön is boldogulhassanak. . Magunk részéről a szerző érvelését mindenben elfogadjuk, különösen pedig abban a tekintetben, hogy a magyar vegyészmérnökök alkalmazása elsősorban a gyárak vezetőinek jóakaratától függ. Hazánkban, aránylag szerény iparunk mellett, a gyári személyzet összeállítása nehezebb mint külföldön. Nálunk nem egy iparágat mindössze egy-két gyár képvisel, úgy hogy az alkalmazott is csak arra az egy-két gyárra szorult. A gyárosnak pedig amennyiben új alkalmazottra van szüksége, azt ilyenkor magának kell nevelnie vagy külföldről hozatnia. Ebben bizonyára nagy nehézség rejlik, különösen akkor, ha vezetőmérnök vagy előmunkás helyét kell betölteni, mert ilyet nevelni nehezebben lehet, arra születni is kell. A külföldi gyáros vezető emberét a szakmabeli ipar összes alkalmazottai közül válogathatja ki, a hazai gyáros ily esetben gyakran csakis saját üzemének személyzetére volna utalva. Ezért addig, míg hazai iparunk nagyobb fejlettségre nem tesz szert, néha alig nélkülözhetjük a külföldön gyakorlatilag képzett egyéneket. Emellett azonban teljesen érvényben marad dr. Kleinnak az a tétele,, hogyha a magyar gyáros komolyan akar — és ezt ismételten hangoztatjuk — talál megfelelő magyar vegyészmérnököt. Akárhogy is nézzük azonban azt a kérdést, hogy a magyar vegyészmérnökök nagyrészt nem tudnak megfelelő állást elnyerni, tény, hogy hazánkban ez idő szerint annyi állás távolról sincsen, mint amennyire a főiskolákat elvégzetteknek elhelyezésére szükség volna. Kár tehát vegyészmérnökeink munkanélküliségéből kiindulva technikánk megreformálását követelni, vagy éppen technikánk korszerűségét támadni. Ez két teljesen különálló kérdés. A vegyészmérnökök és általában a műszaki személyzet munkanélküliségét vagy fizetését a kereslet és kínálat törvényei határozzák meg. Ha a magyar gyárak bármi okból is majd kizárólag magyar POZSONYI FEDÉLLEMEZ-,FACEMENT-és ELSZIGETELŐLEMEZ-GYÁRI MENZEL K. C. POZSONY ÉS SZOMBATHELY. ^ □T GYÁRT ÉS SZÁLLÍT: Aszfalt- és kőfedlemezt, aszfalt elszigetelőlemezt, lemeztető mázanyagot, tetőlakkot többféle színben, karbolineumot, vaslakkot, fakátrányt,kátrányolajat fatelitésre. Teljes tetőfedés lemezzel,péppel,facementtel és aszfaltozás. Tetőmázolás okát n.m Karbantartási munkákat évi átalányban és a legmesszebbmenő jótállás mellett eszközlünk. SZABADALMAZOTT HORONYTETŐLEMEZ. A jelenkor legkényelmesebb elszigetelő anyaga, mert: KÉNYELMI, VIZHATLA ÉS TŰZBIZTOS. ALKALMAZÁSA: Nedves falak szárazzá tételére, állandó és szállítható barakkok, őrházak, munkásházak létesítésére (mert nyáron hűvös és télen meleg, mindig száraz és egészséges). Tűz- és gőzölgésmentes födémek gyárak, istállók és mosókonyhák stb. számára.