Honi Ipar, 1915 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1915-01-01 / 1. szám

HONI IPÁK XVI. évf. 1. szám. Ipari, kereskedelmi és közgazdasági folyóirat. A magyar iparpártolás és iparfejlesztés lapja. Közszállitási szaklap. . ■*' ' 1 ULl 11 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST VI. KÉR., KIRÁLY-UTCA 34. SZÁM. HELYI ÉS INTERURBÁN TELEFON 61-55. FELELŐS SZERKESZTŐ: J SUGÁR OTTÓ TÁRSSZERKESZTÖ: GYÁRFÁS OSZKÁR LHÜ I **1 *> '*■' előfizetési ÁR: Megjelenik Évre .......16 kor. minden hónap Fél évre ... 8 kor. 1-én és 15-én. Ne hagyjuk cserben a hadsereget! Irta: Kunz József. Nem frázis, hogy az iparnak és keres­kedelemnek lelkileg ott kell lenni a csata­téren. A kenyérkereseti szempont mellett egy pillanatra sem szabad elf elejtenünk, hogy minden gazdasági ténykedésünk­kel is hozzá kell járulnunk a győzelem ki­vívásához. Ennek pedig egyik legfőbb szabálya, hogy a hadser egszállitások te­rén csak arra vállalkozzunk, amire anyagi erőnk és szakképzettségünk predesztinálnak. Ha nem igy járunk el, ha anyagi erőn­ket meghaladó vállakózásokba fogunk, ha arra hivatottakat ütünk el attól, hogy a hadsereg ellátásának munkájából ki­vegyék a részüket, ha nem vállalkozunk, hanem üzérkedünk : cserben hagyjuk a hadsereget és megérdemeljük, hogy köz­megvetés legyen osztályrészünk. A szakképzettségnek sohasem volt fon­tosabb missziója, mint ezekben az idők­ben és a szakképzettség nem is óhajt egyebet, mint hogy minden görbe ut elke­rülésével nyílt homlokkal léphessen be oda, ahol produktiv szolgálatait igénybe vehetik. Oly könnyű megtalálni a szak- képzettséget, csak ki kell előtte tárni a kaput! Csak el kell távolítani azokat a homályból felbukkanó elemeket, melyek közéje és a hadseregszállitás közé akar­nak ékelődni! Az igazi magyar ipar és kereskedelem ezekben a mozgalmas időkben fényes ta- nujelét adta kiváló erényeinek. Megértette az idők hivó szózatát ! Csak körül kell nézni, hogy az erők reaktiválása milyen szunnyadó energiákat hozott a felszínre! Egyénileg úgy, hogy az öregek átvették a harctéren küzdő fiatalok szerepkörét, gazdaságilag úgy, hogy a rendkívüli szük­ségletbe kapcsolódva, számos üzemenki- vüli vállalatunk hogy kelt életre, hogy részt vehessen a hadsereg ellátásának mun­kájában. Csak azt kell mérlegelés tár­gyává tenni, hogy egyes vállalataink mi­lyen ügyesen és mennyi rátermettséggel választották meg azt átmeneti pozíciót, melynek elfoglalására őket a viszonyok utalták ! Az ilyen szakszerűségre támaszkodni nem nehéz feladat, csak meg kell külön­böztetni attól az elemtől, mely kompro­mittálj a a magyar ipart és kereskedelmet és üzleteit a magyar erkölcsi kvóta ter­hére bonyolítja le. A hadsereg ellátásának kérdése ma nem egyszerű közszállitási kérdés, nem egy­szerű kenyérkereseti kérdés, melynek meg­oldása egyesek jólétének, vagy üzleti for­galmának emelése szempontjából jön számba. A győzelem kérdése ez, melyet a csatatéren a jó katonák és itthon a jó szállítók biztosítanak. Ma fontosabb szerep jut a szakszerűség­nek, mint bármikor. A szakembernek nem szabad cserben hagyni a hadsereget, de a hadseregnek sem szabad negligálnia a szakszerűséget, mert az egyengeti a dia­dalhoz vezető utat. Kint dörögnek az ágyuk és az emberek hekatombái ^hullanak el, idebent pedig már megindult az elpusztított anyag pót­lására irányuló munka. Akik annak elvégzésére hivatottak, itt vannak közöt­tünk ; csak nem szabad távol tartani őket kötelességük teljesítésétől. A sorompókat csak a kontárok ellen kell felállítani, akik az elpusztított anyagot szurrogátummal igyekeznek pótolni. A visszaéléseket pél­dásan meg kell torolni, de még ennél is fontosabb, hogy olyanokra támaszkod­junk, akiknek neve, szakképzettsége és jelleme biztosíték arra, hogy nem fogják cserben hagyni a hadsereget ! Illetéktelen tényezők a hadsereg­szállitások körül. Irta: Balázs B. Hugó. A mostani generáció eddig közvetlen tapasztalásból nem ismerte a háború borzalmait és ezideig nem szenvedett annak gazdasági csapásai alatt. A mostani világháború kitörése ép ezért a legellentétesebben hatott az emberekre. A félénkeket a kétségbeesés érzete, a vak­merőeket a gyors világhóditás láza fogta el. A legkevesebben indultak ki abból, hogy bármi történjék is, az em­beriség a legrettenetesebb világháború közepette is él s nagy részének utána is élnie kell, amiért lehetőleg nyugodt meg­fontoltsággal kell a felfordult állapotok kö­zött is hasznos tevékenységet kifejteni. A rettenetes szenvedések áradata a nemes- lelküekből áldozatkészséget váltott ki, de ugyanakkor megmozdultak azok is, akik­nek lelki világát egyetlen eszme tölti el ; keresni mindig, mindenáron és minél többet. Ezeknek szemében a hadsereg nem a haza megmentésére hivatott intéz­mény, hanem olyan alany, amelyen, sőt amelynek rovására könnyen és sokat lehet keresni. Ügynökök, szállítók hemzsegtek min­denfelé. Vállalkozók álarcában léptek fel, ezek tisztes sorába vegyülve, sőt ezeket megelőzve elözönlötték a had­ügyminisztériumtól lefelé az összes ka­tonai szükségleteket beszerző hivatalokat, és ajánlottak mindent, mindenféle szállí­tási feltételekkel, jólehet jórészben még azt sem tudták, hogy melyik iparos vagy gyá­ros készíti az ajánlott cikket, a magyar iparosvilág termelőképességéről pedig hal­vány sejtelmük sem volt. A mennyiség és a szállítási idő nem okozott gondot az ügynök uraknak, holott a hadseregre ezek a legfontosabbak. Olyan árakat írtak elő, melyek homlokegyenest ellenkeztek a kereskedelmi possibilitás elveivel, úgy, hogy mire a magyar gyárosok és iparosok maguk jelentkeztek tisztességes számítá­sokon alapuló ajánlataikkal, gyanakodó és bizalmatlan fogadtatásban volt ré­szük s kurtán hangzott a lesújtó Ítélet : a magyar gyárosok elfogadhatatlanul drá­gák és szállítási kötelezettségeiknek sem birnak eleget tenni ! Az első rohamban megszerzett meg­bízásaikkal aztán az ügynök urak el­árasztották a magyar iparosokat és gyárosokat, gondosan ügyelve arra, hogy az illető cikkre az iparostól minél olcsóbb árakat csikarjanak ki. Iparosaink legna­gyobb része, az általános megdöbbenés első pillanataiban, a régi vevőik teljes el­maradásának hatása alatt állva, a munka- inségtől rettegve, beleesett a kelepcébe. A közvetítő urak még az elegendő anyag hiánya miatt aggódók lelkiisme­retét is megnyugtatták, mert ők ma­gas összeköttetéseikre való sokatmondó HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-t fonat- és kerités-gyára BUDAPEST, Vili. kerület, Üllői-ut 48/23. szám. Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat Minták és árajánlatok kívánatra gazdasági és gyári célokra. Sodronykeritéseket kova- _ , .... . _ osolt vaskerettel és anélkül, mindenféle kivitelben. díjmentesen küldetne ka | | | |

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék