Honi Ipar, 1932 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1932-06-01 / 11. szám

28 A fehér portlandcement („Üstökös Fehér“) Az Egercsehi Kőszénbánya és Portland­­cementgyár Rt. múlt év szeptember havá­ban jött ki a piacra „Üstökös Fehér“ port­landcement­jével és így jóllehet még egy éve sincs annak, hogy az építőiparban e nagy haladást jelentő cikk hódító útját megkezdte, a cégnek máris módjában áll igen értékes eredményekről számot adni. A gyártó cég tudatában volt annak, hogy az „Üstökös Fehér“ portlandcement gyártá­sát akkor vette fel üzemkörébe, amikor építő­iparunk a stagnáció jegyében élt. Számolt azonban igen jelentékenynek kínálkozó ex­portlehetőségekkel, mert hat országra sze­rezte meg a kizárólagossági jogot és pedig Csehszlovákiára, Bulgáriára, Ausztriára, Ju­goszláviára és Romániára. A devizakorláto­zások folytán azonban ez országok közül háromfelé az értékesítés egyelőre lehetet­lenné vált. A hazai piacon a fehér portland­cement a rossz gazdasági viszonyokhoz mér­ten relative igen szép sikert mutathat fel. Eddig ez a cikk csak külföldről kerülhetett az országba, de vagy túl nagy árban, vagy meg nem felelő minőségben. A bejött ily áruk nem is voltak valódi portlandcementek, mert szilárdságuk csekély volt és az idő­járással szemben való ellenállásuk sem volt megfelelő. A hazai építészek e hibákat fel­ismerve, az importált fehér portlandcemen­­tet elmellőzték, többször juttatva kifeje­zésre, mennyire érzik hiányát egy színben, szilárdságban és árban egyaránt megfelelő hydraulikus kötőanyagnak. Ezt a problémát az Egercsehi Rt.-nak bélapátfalvai gyárá­ban hosszas fáradozás és költséges kísér­letek után szabadalmazott eljárással sike­rült megoldani, és­pedig úgy, hogy az „Üs­tökös Fehér“ szabványszerű portlandcement, tehát közönséges portlandcementtel együtt is feldolgozható. Ugyanazokkal az adalék­anyagokkal, ugyanoly módon dolgozható fel, mint a közönséges portlandcement és vele a legtisztább színárnyalatok is elérhetők. Az „Üstökös Fehér“ az építőiparban nagy haladást jelent, mert a legmesszebbmenő mű­vészi és díszítési igények előmozdítására al­kalmas. Igen jól alkalmazható épületek va­kolásánál, homlokzatkiképzéseknél, stukkó- és kőfaragómunkáknál stb. A cég ez új magyar gyártmány megismer­tetése érdekében igen széles propagandát fejtett ki. Láttuk saját pavillonját a Nem­zetközi Vásáron, bemutatta a bécsi Messen, ezirányú körlevelekkel és ismertetésekkel el­látva az ország összes építészeit és az építő­iparral kapcsolatos szakiparosokat és építő­anyagkereskedőket. Láttuk Bécs legnagyobb és legrégibb Stukkatur vállalatának levelét, amelyben az Egercsehi Rt.-nak köszönettel tudomására adja, hogy a bécsi Hermes-palotát „Üstökös Fehérrel“ vakolta és ezzel a legnagyobb el­ismerést aratta. Általában Ausztria építé­szei előszeretettel rendelik a magyar fehér portlandcementet, mert ilyent otthon nem kapnak. Ha ez alkalommal a dicsérő jelzőket a szokottnál sűrűbben használtuk, ezt csak azért tettük, mert a hazai építőipar az „Üs­tökös Fehér“ révén oly építőanyaghoz jut, amelynek messze kiható jelentősége van a modern építőművészet további alakulására. Új magyar lakkgyár. Ipari Lakkokat Gyár­tó Zrt. neve alatt Budapest—Kőbányán új lakkgyár vette fel az üzemet, amely a Vereinigte Lakk- und Farben Fabriken Ros­­wig. Bez. Dresden alapítása. A német cég­nek eddig csak lerakata volt Budapesten, helybeli képviselője Bonta Armand volt, aki most az új gyár igazgatói tisztét tölti be. Két vegyészmérnök szolgálja az üzemi veze­tést: Schuler Jenő, a Schuler József Rt. volt igazgatója és dr. Fluss, a Fluss József és Társa volt lakkgyári cég beltagja. Mindket­ten a lakkipar terén gazdag tapasztalatokkal és értékes összeköttetésekkel bírnak. A gyár­tás egyébként a „Vereinigte“ cég receptjei alapján történik. A gyáralapítás eszméje a mai devizanehézségek folyománya. Kétség­telenül értékes gyarapodása a magyar ipar­nak a német cég itteni alapítása, azonban a magyar lakkipar olyan fejlett nívón áll és a sok fizetésképtelenség folytán olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy a piaci hely­zet elmérgesedését várja az új alapítástól. Beperelt tinta­üzem. A Müller Testvérek Rt. per útján tiltakozott az ellen, hogy a Jaritz cég tinta- és kékítőkészítő műhelyét gyárnak nevezi. A perben hozott ítélet kimondta, hogy tinta és kékítő előállításával foglalkozó gyári vállalat nem nevezheti magát vegyé­szeti gyárnak, mivel a közönség a „vegyé­szeti gyár“ megnevezés alatt a tinta- és ké­­kítőgyárak működési körét lényegesen meg­haladó gyári vállalatot ért. A Jaritz cég most átragasztja az eladásra már előkészí­tett üvegek vignettáit. Kivétel a Meister Szappangyárral. Szege­den most nyílt meg az ipari kiállítás, ame­lyen a szegedi iparosok bemutatják készít­ményeik legjavát. 101 szegedi iparos között az Ipartestület vásárrendező bizottságának kivételes engedelme alapján szabad volt a budapesti Meisternek a kiállításon részt­­venni, mert mint a Szegedi Napló írja, a Meister Szappangyár kiállítása nélkül nem lett volna teljes a IV. Szegedi Ipari Vásár. Szóval így lett teljes a Vásár. De ha a többi budapesti szappangyár is ott lett volna, bi­zonnyal még teljesebb lett volna. Borotvapengegyár létesítéséről tárgyal egy osztrák gyárvállalat Győr város tanácsával. A gyár igen szerény keretek között indulna meg, és pedig már a közeljövőben. Az Útépítő és Aszfaltvállalat Rt. 1931. évi mérlegében 50.000 pengő alaptőke mellett 1320 pengő veszteséget mutat ki, úgyhogy a vesz­teség az előző évi 5019 pengő veszteséggel együtt 6339 pengő. A vagyontételek között 25.000 pengő alapítási költséget számol el, melyből még ezideig leírás nem történt. A vállalat 292.513 pengővel tartozik. A Hajnal Ipari Rt., mely szappan, vegyi­­termékek, szeszes italok stb. gyártásával fog­lalkozik és tudomásunk szerint a szociál­demokrata párt fennhatósága alatt áll. 1931. évi mérlegét 355.000 pengő saját tőke mellett mindössze 1783 pengő nyereséggel zárta. A Magyar Kereskedelmi Csarnok májusi közgyűlésén hozott határozattal megváltoz­tatta nevét. Az egyesület új neve: „Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagykereskedők Or­szágos Szövetsége“. A Vacuum Oil Company Rt. 1931. üzletévi mérlege az előző év 3,616.541 pengő vesztesé­gével szemben már csak 179.304 pengő vesz­teséget mutat ki, az értékcsökkenési alap­nak 1,055.599 pengővel való dotálása után. Az áruszámlának előző évi 2,077.773 pengő ho­zamával szemben az 1931. évi áruszámla 5.249.363 pengő bruttó hasznot tüntet fel, a rezsi is valamivel csökkent és ebből adódik az 1931. évi jóval kedvezőbb mérleg. A június hó 9-én megtartandó közgyűlés fog dönteni a 4,523.285 pengő veszteség „hova­­fordításáról“ (így mondja a napirend). Érde­kessége még a mérlegközzétételnek, hogy a felügyelőbizottság tagjai (kizáróan külföl­diek) 1931. évre mindennemű javadalmazás­ról lemondtak, továbbá a közgyűlés napi­rendjének 7. pontja, mely szerint az igaz­­gatóság illetményeinek megállapítása cél­jából bizottságot fognak kiküldeni. S­gy tudjuk, a vállalat új vezetés alá került és a most közzétett mérleg feltűnő javulása a leg­jobb reményekre jogosít. A Schwarz Rudolf és Társa Olaj- és Vegyi­gyár Rt. ezévi június hó 4-én tartja köz­gyűlését. Mérlege 1.000.000 pengő saját tőke mellett 1217 pengő veszteséggel zárul, a múlt évi 571 pengő nyereséggel szemben. A mérleg tételei nagyjában azonosak az előző­évi tételekkel, csak a hitelezők tétele csök­kent kereken 150.000 pengővel. Eredmény­számlát nem tesz közé, pedig csak ebből ál­lapítható meg, hogy e vállalat miért mutat ki évről-évre ily csekély eredményt. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság most tartott közgyűlése az osztalékot G­P-ben állapította meg, mely folyó évi június 1-től kerül kifizetésre. Az igazgatóságba ríj tag­ként Scitovszky Tibor dr. ny. miniszter, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazga­tója választatott meg. A Magyar Radiátorgyár Rt. 1931. üzletévi mérlegét 86.614 pengő értékcsökkenési leírás után, az előző év 6305 P nyereségével szem­ben, 182.454 pengő veszteséggel zárta. A tár­saság alaptőkéje 900.000 pengő, tartalékai 610.000 pengő, értékcsökkenési tartalékja 422 000 pengő, e tőkeerős vállalat szempont­jából tehát e veszteséges esztendő csak átme­net egy biztatóbb jövő felé, mit igazolnak azok a jelentékeny befektetések, melyeket a mérleg feltüntet. A gyárnak sok a kinnlevő­sége, mert a központi fűtési vállalatok, mint a radiátorok vevői, a legnyomasztóbb hely­zetben vannak és fizetési kötelezettségeiknek a legtöbben csak igen kínos körülmények között tudnak eleget tenni. A Magyar Gázizzófény Rt. 1931. évi mér­legét az előző évi 50.230 pengő nyereséggel szemben, mindössze 382 pengő nyereséggel zárja. A közgyűlés napirendjén szerepel a részvénytőkének visszavásárlás útján 862.500 pengőről 750.000 pengőre való leszállítása. A mérleg érdekessége egyébként, hogy csak 22.632 pengő tartozást mutat ki, ezzel szem­ben készpénzkészlete 110.378 pengő. A társa­ság üzleti tevékenysége ma már nem az Auer-h­arisnyák gyártásában és azok karban­tartásában merül ki, mert hiszen a gázvilá­gítás nagyon alább hagyott. Ma figyelmét elsősorban a gázfogyasztáshoz szükséges ké­szülékek eladására fordítja, melyeket ré­szére a Weiss Manfréd Rt. gyárt. A Szenes Ignác Csavar- és Vasárugyár Rt. mérlege is a vasipar mai nehéz helyzetét tükrözi vissza. Az 1931. évi mérleg 16.732 P veszteségegyenleggel zárul. BRUSlIDAVI n EIsS Budapesti Köt-szövöttárugyár ?U“*PT'S,^­U Hazai Cernagyar Részvénytársaság alapítási tv . ,873 HONI IPAR XXV. évfolyam 11. szám.

Next