Honi Ipar, 1932 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1932-06-01 / 11. szám
28 A fehér portlandcement („Üstökös Fehér“) Az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. múlt év szeptember havában jött ki a piacra „Üstökös Fehér“ portlandcementjével és így jóllehet még egy éve sincs annak, hogy az építőiparban e nagy haladást jelentő cikk hódító útját megkezdte, a cégnek máris módjában áll igen értékes eredményekről számot adni. A gyártó cég tudatában volt annak, hogy az „Üstökös Fehér“ portlandcement gyártását akkor vette fel üzemkörébe, amikor építőiparunk a stagnáció jegyében élt. Számolt azonban igen jelentékenynek kínálkozó exportlehetőségekkel, mert hat országra szerezte meg a kizárólagossági jogot és pedig Csehszlovákiára, Bulgáriára, Ausztriára, Jugoszláviára és Romániára. A devizakorlátozások folytán azonban ez országok közül háromfelé az értékesítés egyelőre lehetetlenné vált. A hazai piacon a fehér portlandcement a rossz gazdasági viszonyokhoz mérten relative igen szép sikert mutathat fel. Eddig ez a cikk csak külföldről kerülhetett az országba, de vagy túl nagy árban, vagy meg nem felelő minőségben. A bejött ily áruk nem is voltak valódi portlandcementek, mert szilárdságuk csekély volt és az időjárással szemben való ellenállásuk sem volt megfelelő. A hazai építészek e hibákat felismerve, az importált fehér portlandcementet elmellőzték, többször juttatva kifejezésre, mennyire érzik hiányát egy színben, szilárdságban és árban egyaránt megfelelő hydraulikus kötőanyagnak. Ezt a problémát az Egercsehi Rt.-nak bélapátfalvai gyárában hosszas fáradozás és költséges kísérletek után szabadalmazott eljárással sikerült megoldani, éspedig úgy, hogy az „Üstökös Fehér“ szabványszerű portlandcement, tehát közönséges portlandcementtel együtt is feldolgozható. Ugyanazokkal az adalékanyagokkal, ugyanoly módon dolgozható fel, mint a közönséges portlandcement és vele a legtisztább színárnyalatok is elérhetők. Az „Üstökös Fehér“ az építőiparban nagy haladást jelent, mert a legmesszebbmenő művészi és díszítési igények előmozdítására alkalmas. Igen jól alkalmazható épületek vakolásánál, homlokzatkiképzéseknél, stukkó- és kőfaragómunkáknál stb. A cég ez új magyar gyártmány megismertetése érdekében igen széles propagandát fejtett ki. Láttuk saját pavillonját a Nemzetközi Vásáron, bemutatta a bécsi Messen, ezirányú körlevelekkel és ismertetésekkel ellátva az ország összes építészeit és az építőiparral kapcsolatos szakiparosokat és építőanyagkereskedőket. Láttuk Bécs legnagyobb és legrégibb Stukkatur vállalatának levelét, amelyben az Egercsehi Rt.-nak köszönettel tudomására adja, hogy a bécsi Hermes-palotát „Üstökös Fehérrel“ vakolta és ezzel a legnagyobb elismerést aratta. Általában Ausztria építészei előszeretettel rendelik a magyar fehér portlandcementet, mert ilyent otthon nem kapnak. Ha ez alkalommal a dicsérő jelzőket a szokottnál sűrűbben használtuk, ezt csak azért tettük, mert a hazai építőipar az „Üstökös Fehér“ révén oly építőanyaghoz jut, amelynek messze kiható jelentősége van a modern építőművészet további alakulására. Új magyar lakkgyár. Ipari Lakkokat Gyártó Zrt. neve alatt Budapest—Kőbányán új lakkgyár vette fel az üzemet, amely a Vereinigte Lakk- und Farben Fabriken Roswig. Bez. Dresden alapítása. A német cégnek eddig csak lerakata volt Budapesten, helybeli képviselője Bonta Armand volt, aki most az új gyár igazgatói tisztét tölti be. Két vegyészmérnök szolgálja az üzemi vezetést: Schuler Jenő, a Schuler József Rt. volt igazgatója és dr. Fluss, a Fluss József és Társa volt lakkgyári cég beltagja. Mindketten a lakkipar terén gazdag tapasztalatokkal és értékes összeköttetésekkel bírnak. A gyártás egyébként a „Vereinigte“ cég receptjei alapján történik. A gyáralapítás eszméje a mai devizanehézségek folyománya. Kétségtelenül értékes gyarapodása a magyar iparnak a német cég itteni alapítása, azonban a magyar lakkipar olyan fejlett nívón áll és a sok fizetésképtelenség folytán olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy a piaci helyzet elmérgesedését várja az új alapítástól. Beperelt tintaüzem. A Müller Testvérek Rt. per útján tiltakozott az ellen, hogy a Jaritz cég tinta- és kékítőkészítő műhelyét gyárnak nevezi. A perben hozott ítélet kimondta, hogy tinta és kékítő előállításával foglalkozó gyári vállalat nem nevezheti magát vegyészeti gyárnak, mivel a közönség a „vegyészeti gyár“ megnevezés alatt a tinta- és kékítőgyárak működési körét lényegesen meghaladó gyári vállalatot ért. A Jaritz cég most átragasztja az eladásra már előkészített üvegek vignettáit. Kivétel a Meister Szappangyárral. Szegeden most nyílt meg az ipari kiállítás, amelyen a szegedi iparosok bemutatják készítményeik legjavát. 101 szegedi iparos között az Ipartestület vásárrendező bizottságának kivételes engedelme alapján szabad volt a budapesti Meisternek a kiállításon résztvenni, mert mint a Szegedi Napló írja, a Meister Szappangyár kiállítása nélkül nem lett volna teljes a IV. Szegedi Ipari Vásár. Szóval így lett teljes a Vásár. De ha a többi budapesti szappangyár is ott lett volna, bizonnyal még teljesebb lett volna. Borotvapengegyár létesítéséről tárgyal egy osztrák gyárvállalat Győr város tanácsával. A gyár igen szerény keretek között indulna meg, és pedig már a közeljövőben. Az Útépítő és Aszfaltvállalat Rt. 1931. évi mérlegében 50.000 pengő alaptőke mellett 1320 pengő veszteséget mutat ki, úgyhogy a veszteség az előző évi 5019 pengő veszteséggel együtt 6339 pengő. A vagyontételek között 25.000 pengő alapítási költséget számol el, melyből még ezideig leírás nem történt. A vállalat 292.513 pengővel tartozik. A Hajnal Ipari Rt., mely szappan, vegyitermékek, szeszes italok stb. gyártásával foglalkozik és tudomásunk szerint a szociáldemokrata párt fennhatósága alatt áll. 1931. évi mérlegét 355.000 pengő saját tőke mellett mindössze 1783 pengő nyereséggel zárta. A Magyar Kereskedelmi Csarnok májusi közgyűlésén hozott határozattal megváltoztatta nevét. Az egyesület új neve: „Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagykereskedők Országos Szövetsége“. A Vacuum Oil Company Rt. 1931. üzletévi mérlege az előző év 3,616.541 pengő veszteségével szemben már csak 179.304 pengő veszteséget mutat ki, az értékcsökkenési alapnak 1,055.599 pengővel való dotálása után. Az áruszámlának előző évi 2,077.773 pengő hozamával szemben az 1931. évi áruszámla 5.249.363 pengő bruttó hasznot tüntet fel, a rezsi is valamivel csökkent és ebből adódik az 1931. évi jóval kedvezőbb mérleg. A június hó 9-én megtartandó közgyűlés fog dönteni a 4,523.285 pengő veszteség „hovafordításáról“ (így mondja a napirend). Érdekessége még a mérlegközzétételnek, hogy a felügyelőbizottság tagjai (kizáróan külföldiek) 1931. évre mindennemű javadalmazásról lemondtak, továbbá a közgyűlés napirendjének 7. pontja, mely szerint az igazgatóság illetményeinek megállapítása céljából bizottságot fognak kiküldeni. Sgy tudjuk, a vállalat új vezetés alá került és a most közzétett mérleg feltűnő javulása a legjobb reményekre jogosít. A Schwarz Rudolf és Társa Olaj- és Vegyigyár Rt. ezévi június hó 4-én tartja közgyűlését. Mérlege 1.000.000 pengő saját tőke mellett 1217 pengő veszteséggel zárul, a múlt évi 571 pengő nyereséggel szemben. A mérleg tételei nagyjában azonosak az előzőévi tételekkel, csak a hitelezők tétele csökkent kereken 150.000 pengővel. Eredményszámlát nem tesz közé, pedig csak ebből állapítható meg, hogy e vállalat miért mutat ki évről-évre ily csekély eredményt. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság most tartott közgyűlése az osztalékot GP-ben állapította meg, mely folyó évi június 1-től kerül kifizetésre. Az igazgatóságba ríj tagként Scitovszky Tibor dr. ny. miniszter, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója választatott meg. A Magyar Radiátorgyár Rt. 1931. üzletévi mérlegét 86.614 pengő értékcsökkenési leírás után, az előző év 6305 P nyereségével szemben, 182.454 pengő veszteséggel zárta. A társaság alaptőkéje 900.000 pengő, tartalékai 610.000 pengő, értékcsökkenési tartalékja 422 000 pengő, e tőkeerős vállalat szempontjából tehát e veszteséges esztendő csak átmenet egy biztatóbb jövő felé, mit igazolnak azok a jelentékeny befektetések, melyeket a mérleg feltüntet. A gyárnak sok a kinnlevősége, mert a központi fűtési vállalatok, mint a radiátorok vevői, a legnyomasztóbb helyzetben vannak és fizetési kötelezettségeiknek a legtöbben csak igen kínos körülmények között tudnak eleget tenni. A Magyar Gázizzófény Rt. 1931. évi mérlegét az előző évi 50.230 pengő nyereséggel szemben, mindössze 382 pengő nyereséggel zárja. A közgyűlés napirendjén szerepel a részvénytőkének visszavásárlás útján 862.500 pengőről 750.000 pengőre való leszállítása. A mérleg érdekessége egyébként, hogy csak 22.632 pengő tartozást mutat ki, ezzel szemben készpénzkészlete 110.378 pengő. A társaság üzleti tevékenysége ma már nem az Auer-harisnyák gyártásában és azok karbantartásában merül ki, mert hiszen a gázvilágítás nagyon alább hagyott. Ma figyelmét elsősorban a gázfogyasztáshoz szükséges készülékek eladására fordítja, melyeket részére a Weiss Manfréd Rt. gyárt. A Szenes Ignác Csavar- és Vasárugyár Rt. mérlege is a vasipar mai nehéz helyzetét tükrözi vissza. Az 1931. évi mérleg 16.732 P veszteségegyenleggel zárul. BRUSlIDAVI n EIsS Budapesti Köt-szövöttárugyár ?U“*PT'S,^U Hazai Cernagyar Részvénytársaság alapítási tv . ,873 HONI IPAR XXV. évfolyam 11. szám.