Hűtőipar, 1935 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-15 / 1. szám
3 HŰTŐIPAR úrral és velem egyetértőség kiadott 17.213//954. I. M. számú rendelet (Belügyi közlöny, 1974. évi 16. szám) végrehajtásáról szóló folyó évi június hó 12.-én 274.80011974. sz. alatt valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez intézett körrendeletemre, felhívom Alispánt (Polgármester) Urat, hogy tekintettel az átmeneti idő leteltére, a rendelet pontos végrehajtása iránt sürgősen intézkedjék. Különösen felhívom figyelmét arra, hogy a rendelet 1. §-a 1. bekezdésének a) pontja szerint, a természetes jog gyűjtésére alkalmas hely(ek)et a közegészségügyi hatóság általában október hó folyamán tartozik egy-egy énre kijelölni. A 7. §. 7. és 4. bekezdése értelmében a természetes jég gyűjtőhelyének kijelölése előtt a gyűjtőhelyet és annak vizét meg kell vizsgálni (helyszíni szemle, vegyi- és bakteriológiai vízvizsgálat). Megállapítottam, hogy e rendelkezések végrehajtásánál a hatóságok nem járnak el a kellő gondossággal, mert a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet jelentése szerint, ezideig — december hó közepéig — csak mintegy 750 vízminta érkezett be vizsgálat céljából. Felhívom ennélfogva Alispán (Polgármester) Urat, hogy az illetékes hatóságokat (hatóságot) az említett rendelkezések szigorú betartására nyomatékosan utasítsa. Ezentúl a műjég előállítását, illetőleg a természetes jég gyűjtését és forgalombahozataléit, különösen pedig a korlátolt forgalmi jég árusítását és felhasználását, valamint a jég raktáron tartását (termelését) és szállítását szabályozó rendelkezések végrehajtásának hathatós ellenőrzésére fokozottabb gondot kell fordítani. Ennélfogva felhívom Alispán (Polgármester) Urat, hogy az alárendelt közegészségügyi hatóságokat (hatóságot) a 17.277 1974. k. M. számos rendelve nyomatékosan figyelmeztesse, az abban foglalt rendelkezések foganatositéljainak ellenőrzésére szigorúan utasítsa és a rendelt végrehajtását saját közegei útján is állandóan és behatóan ellenőriztesse. Budapest, 1975. évi január hó 5.-én. A miniszter helyett: Seholtz államtitkár. II szárazföldi szállítás és a hűttóipar vonatkozásai Magyarországon az 1933. szept. 1-től 1934. szept. 1-ig terjedő időszakban (A Nemzetközi Hidegügyi Intézet XII. Bizottsága részére VARGA BÁLINT MÁV műszaki tanácsosa által szerkesztett jelentés.) Köztudomású, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek gazdasági jólétük fonásaként igen nagy mértékben a mezőgazdasági termelésre vannak utalva és ezért a romlandó élelmiszerek szállításának különös közgazdasági fontosságot kell, hogy tulajdonítsanak. Mégis, ez a jelentés, amely ebből a fajtából Magyarországon elsőnek készült, semmi meglepő újdonságról nem szól, sőt talán nincsenek benne olyan adatok, amelyek kellően megvilágítanák, hogy Magyarországon a hűtéssel kapcsolatos szárazföldi szállítás milyen fontos.Ennek egyik oka, ami azonban hátrányos hatását remélhetőleg csak a mostani első alkalommal éreztette, az, hogy a XII. Bizottság munkái még nem általánosan ismeretesek Magyarországon és a jelentéstevő feladatát az összes illetékesek közreműködése még nem mozdította elő kellőkép. Magyarország csak körülbelül egy félévvel ezelőtt kapott meghívást, hogy képviselőt küldjön a XII. Bizottságba, és a jelentéstevő minden erőfeszítése ellenére még nem sikerült oly széles körök érdeklődését felkelteni a XII. Bizottság munkái iránt, hogy minden illetékes hely elhozta volna anyagát úgy, hogy a jelentés a hűtéssel kapcsolatos szárazföldi szállítás állásáról teljes képet nyújthatna. A jelentés fogyatékos tartalmának második okaként meg kell említenünk a nyomasztó gazdasági helyzetet, amely a számottevő haladást gátolja, mert a forgalom szervezetének javítására és a berendezések tökéletesítésére nem állanak rendelkezésre a szükséges anyagiak. A jelentés különösen hiányos lehet az automobilforgalom szempontjából. Erről részben szándékosan van kevés szó, mert teljesen új, Magyarországon 1953 július 16-án életbe lépett szervezete olyan változásokat idézett elő és fog még előidézni, hogy erről a szállítási módról végleges képet csak később lehet rajzolni. A szárazföldi szállítás Magyarországon a tárgyalt időszakban kereken 8269 km fő- és mellékvasúton (nem számítva a közükvasút-jellegű kisvasutakat) és 170(H) km hosszú műúthálózaton bonyolódott le. A vasutak járóműveiről érdemes megemlíteni, hogy ezek között aránylag sok, romlandó élelmiszer szállítására szogáló különleges kocsi van, így a magyar királyi Államvasutaknak, az ország legnagyobb közlekedési vállalatának hűtő- és gyümölcsszállító kocsijai vannak (utóbbiak falai nagyszámú nyílásokkal vannak áttörve az áruk kiadós szellőztetése céljából), ezenkívül évenként a nyári forgalomra sok közönséges fedett kocsit ellátnak rácsos ajtókkal, mezőgazdasági termények szállítása céljából. Az említett járóművek száma a fedett teherkocsik állományának körülbelül 9 % -át teszi és teherkocsik új beszerzése alkalmával az utóbbi években majdnem kizárólag ilyen kocsitípusok jöttek tekintetbe. A közutakon kereken 2500 teherautó-mobil volt forgalomban s ezek mellett a fogatos járóművek az utóbbi években egyre növekvő jelentőséghez jutottak, ami a gazdasági visszaesés jele. A közúti teherautomobilforgalom már említett új szervezésének az a szándék az alapja, hogy a vasúti- és az autóforgalom harmonikus rendszerbe foglaltassák össze és mindegyiknek kiutaltassák az a munkaterület, ahol a leggazdaságosabban és egymás érdekei előmozdításával dolgozhatik. E rendszer főhordozója a te-