Hűtőipar, 1938 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-15 / 1. szám
HŰTŐIPAR A laboratóriumi kísérletek, melyek a József nádor műegyetem mezőgazdasági géptani intézetében folytak le, azonos gyümölcsszállítmányokból vett 4—4 próbára terjedtek ki, melyek közül az egyik tiszta vizjegelésű térben pakolatlanul, a második tiszta vizjegelésű térben zsirpapírba pakoltan, a harmadik kevert jegelésű atmoszférában pakolatlanul, a negyedik kevert jegelésű atmoszférában, zsirpapírban kerültek tárolásra. Ezenkívül laboratóriumi kísérlet volt ezen gyümölcsök tiszta szénsav-atmoszférában való tárolására. A kísérleti tároló berendezések ugyanolyan szigetelésűek voltak, mint a hűtővagonok. A vontatásilégáramlatnak megfelelően a tároló edények 15—30 km. óra légáramlatban lettek elhelyezve. A vizsgálatok második sorozata hűtővagonokra vonatkozik, melyekben szintén kevert jegelésű hűtés eszközöltetett parallel tiszta vizjegelésű hűtéssel. A laboratóriumi kísérletek során megállapítást nyert az, hogy a kevert jegelés hosszabb időre biztosítja a hűtött állapotfenntartását, mint a vizjegelés. A kevert jegelésű térben a hőfokváltozás gradiensei kisebbek, mint a vizjegelésű térben. A kevert jegelésű tér relatív nedvessége kisebb, a benne elhelyezett gyümölcsök száraztapintatúak, míg a vizjegelésű térben nedvesek. Megállapítható volt, hogy a tároló térben a hőfok kiegyenlítődés lassan megy végbe és a túlhűtés megakadályozása érdekében már a rakodásnál konvenciós csatornák létesítése ajánlatos. A kevert jegelésű térben a szénsavban dúsabb levegőkeverék megengedi a tárolási, illetőleg szállítási hőfokok magasabb dilatációját. A kevert jegelésű térben a penészedés, illetőleg rothadás lényegesen hosszabb idő alatt állott be és akkor is lényegesen alacsonyabb százalékban, mint a vízjegelésű térben. A gyümölcsök illata és aromája legjobban maradt meg a kevert jegelésű térben pakoltan elhelyezett áruknál. Megállapítható volt, hogy kevert jegelésű térben teljesen érett, evésre alkalmas áruk szállíthatók, 10 napos útra is, anélkül, hogy azokban romlás állna elő, amivel elérhető az, hogy nem kell a gyümölcsöknek, főleg paradicsomnak zöld, éretlen állapotban leszedésre kerülni és kényszerérésnek alávetni. A kevert jegelésű térben szállított gyümölcsök normális atmoszférára hozva, 3-4 napig maradnak teljesen kifogástalan, étkezésre alkalmas állapotban, míg a vízjegelésű térben származó gyümölcsök 24 órás normál levegőn való állásnál megromlottak. Az éretlen áru kevert jegelésű térben nagyobb százalékú súlyveszteséget szenvedett, mint vizjegelésű térben, tehát az érési folyamat erősebben ment végbe, viszont érett árunál a súlyveszteség lényegesen kisebb százalékot mutat, mint vizjegelésű térben, ami azt bizonyítja, hogy a túlélés nem történt meg, akadályozva volt, azonkívül az érett gyümölcs felületén történő diffúzió a szénsavban dús környezetben lényegesen kisebb volt. A 100 százalékos CO- atmoszférában tárolt gyümölcsök 20—40 nap után ízben és aromában kifogástalanok voltak és szövetük színe és állaga nem változott, kivéve a nyári almák és körték húsa megbámult. Tapasztalható volt, hogy egyes gyümölcsök nedve szénsavval telítődött, még pedig azoké, melyek laza szövetűek, pl. dinnye, de viszont szénsav atmoszférából kivéve a szénsavat, igen rövid időn belül elvesztették akár felvágott, akár egész állapotban. A vagonkísérletek bizonyították azt, hogy a kevert jegelésű vagontér hőfoka 5 C fok körül volt, ugyanakkor, amidőn a kontrollvagonban 17 C fok volt. Két, illetőleg három napos futtatás után a kevert jegelésű térben számottevő pót jeget elhelyezni nem lehetett, ugyanakkor, amidőn a kontrollvagon jégtartója már teljesen üres volt. 3 és A Székesfővárosi Közegészségügyi Bakteriológiai Intézet 1936. évi működése Az alábbiakban ismertetjük a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet 1936. évi jelentését. A majd 70 odaas füzet betekintést enged nyújtani abba a hatalmas munkába, amelyet az intézet tagjai a főváros egészségügyének terén egy év alatt végeztek (88.000 vizsgálat.) A Dr. Dabis László főorvos h. igazgató által közreadott jelentésből a minket közelebbről érdeklő víz-, jégtó-, tej- és fagyaltvizsgálatokat tárgyaló fejezetekkel foglalkozunk. Az intézetnek 2 főosztálya van, a hygiéniai és a bakteriológiai osztály. Az utolsó 6 évre összeállítva az intézet összes vizsgálatainak számát és különkülön a két főosztályét, akkor látjuk, hogy az összes vizsgálatok zömét a bakteriológiai vizsgálatok teszik, de ezek természetesen a járványos betegségek növekedésével vagy csökkenésével kisebb vagy nagyobb fokú ingadozásokat mutatnak felfelé és lefelé, míg a hygiéniai osztály vizsgálatainak száma lassan, de fokozatosan, évről-évre növekszik. Az intézet fejlődő közegészségügyi osztályának jelentősége, melyet a tisztifőorvosi jelentés is kellően hangsúlyoz, éppen abban van, hogy Magyarországon először foglakozott u. n. városegészségügyi vizsgálatokkal, melyek a nagyvárosi klíma és környezet fontosságát sorozatos vizsgálatok alapján hangsúlyozták. A nagyvárosi fizikai és szociális környezet feltárása és az u. n. nagyvárosi konstitúció megismerése a legkülönbözőbb vizsgálati módszerekkel, az intézet cékitűzéseinek