Hűtőipar, 1938 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-15 / 1. szám
4 H0T01FAQ egyik legfontosabb feladatát fogja képezni a jövőben. A közegészségügyi osztály munkássága a szokott keretek között a közfogyasztásúivóvíz, egyéb ivó-, ásvány- és szikvizek, jég és jégtavak, fürdők és uszodák, limavíz, élelmiszerek (tej, tejtermékek, fagylalt) és a fővárosi levegő alkatrészeinek vizsgálatára terjed ki. Az osztály működésében lényeges változást jelentett a tej köteező bakteriológiai vizsgálatával kapcsolatos tej-alosztály felálítása. 1936. évben összesen 13.995 vizsgálatot végeztünk, tehát az 1935. évihez képest (12.577) 1350-nel többet. Az ivóvízvizsgálatok legnagyobb része a székesfővárosi vízművek ellenőrzésére esik (12.916), a többi a különböző kútvizek (135), ásványvizek, fürdő és uszodavizek, jég- és jégtóvizek, Dunavizek vizsgálata között úszlik meg. A vizsgálatokból a lefolyt évben 4922 esik a házi vízvezetéki csapokra, 6259 a telepekre (kutak, medencék, főnyomócsövek) és 1755 a szűrőberendezésre. Az egészségügyi ellenőrzés szempontjából megkülönböztetünk termelt vizet (egyes kutak, szívó aknák, főtelepi nagymedence, telepi fényoonócsövek), tárolt vizet (városi medencék), fogyasztott vizet (házi vízvezetéki csapok) és a szűrt vizet (szűrőberendezés.) A termelt vizet olymódom ellenőrizzük, hogy havonta legalább kétszer kerülnek ellenőrzés alá az egyes kutak (aknái és csőkutak) vizei olymódon, hogy azokban cs raszámolást és 25 cm3 vízmennyiségben b. co előfordulását vizsgáljuk, továbbá az egyes kutakban termelt víz elegyedéséből keletkező u. n. összes termet vizet a három egymástól független víztermelő egységnek (megyeri főtelep, Újlak, Markó utca) főnyomócsövein naponta vetjük vizsgálat alá és megköveteljük, hogy a csiraszáma 1 cm3-ben 100 alatt legyen és 1, 10 és 100 cm3- ben coli aerogenes csoporthoz tartozó baktérium ne fordulon elő. A városi nagy medencékben (Kőbánya, Gellérthegy,Józsefhegy) tárott vizet hetenként, a budai hegyvidéki és külterületi kis medencék vizét nagyobb időközökben, főeg nyáron, az idényszerű fokozottabb igénybevételnek megfelően ugyanilyen módon ellenőrizzük. A tényeg ivásra kerülő fogyasztott víz ellenőrzése úgy történik, hogy megfelelő megállapított változó sorrendben a házi vízvezetéki csapokról hetenként 20-30 vízmintát veszünk csiraszámolásra és coli ellenőrzésre 100 cm3-ben. A szűrőberendezés vizét naponta ellenőrizzük csiraszámra és 200 cm3 vízmennyiségben coli kimutatással. A szűrőberendezés nagy jelentőségére utal az a tény, hogy a nyersvízben a nyár folyamán viszonylag magas százalékban fordult elő céli lelet (4—20%), mely a szűrt vízben azonban teljesen e tűnik. A budapesti ivóvíz 1936. évre tehát teljesen kifogástalan volt és általában az mondható, hogy ivóvizünk a nagy viágvárosokéhoz viszonyítva is, a legelőkelőbb helyet foglalja el azok sorában. Budapest lakossága részére a napi 300.000 m 3 vízmenynyiség ma már biztosítva van, sőt a vízbőség olyan arányú lesz, hogy megindulhatnak a tervek az elővárosok vízellátásának rendezésére. 1936-ban a Vízművek adatai napján a maximális fogyasztás 282.921 m3 (júl. 29.), a napi átlagfogyasztás 191.757 m3, egy személyre eső napi vízmennyiség kereken 180 liter. Budapest a legbőségesebb vízfogyasztó világvárosok közé tartozik Európában. A biológiai ivóvízvizsgálat a fővárosi vezetéki víz, ásványvíz és kútvizek vizsgáltára terjedt ki. A fővárosi ivóvizet állandóan ellenőriztük és egy évi tüzetesebb tudományos vizsgálatot is végeztünk. Megállapítottuk nagyobb mennyiségű víz (96 ntj3) átszűrése által a szüredék alkatrészeit. A szüredék olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, melyek legnagyobbrészt tiszta vizek lakói, vagy ubiqusta, néhány kevéssé szennyezett vizekben él, számuk kevés, egészségre ártalmas szervezet nem fordul elő. Biológiai szempontból a vízvezetéki víz ellen kifogás nem emelhető. A lefolyt évben 211 ásvány és szikviz került vizsgálatra. A vizsgált szikvizek megfelelőek voltak. A lefolyt évben intenzíven fogyalkoztunk a jégtavak bakteriológiai ellenőrzésével. A talált adatok mutatják, hogy még hideg télben is a jégtavak vize magas csiraszámokat mutat és csak kevés (mindössze 3) légtómmal 1 cnv-ben 1000 csirán aluli számokat, a coliliter nagysága pedig (legtöbbször 1 cm3 alatt pozitív) nagy fokú elszennyeződésre utal. A még téen is igen alacsony (igen kis vízmennyiségben is pozitív) coliliter a legnagyobb mértékben aggályossá teszi a belőlük termelt természetes jég használatát, sőt valószínűvé teszi, hogy az azokat tápáló Rákospatak vize még felső szakaszain is kórokozó baktériumokat lakilmáz. A Rákospatak vizének felső szakaszai bakteriológiai vizsgálatok nélkül, általános hygiéniai szemponból sem felelnek meg az 1936-os módosított jégrendelet szigorúbb követelményeinek, amennyiben a környék egyre fokozódó beépítettsége, csatornázatlansága és a jégtavaknak minden védőterülettől való hiánya semmi garanciát nem nyújt azoknak fertőzéstől való mentességére. A belük termelt természetes jégnek még u. n. korlátolt forgalomra (nem élelmiszerek, hanem ipari hűtés céljaira) való engedékezése sem kívánatos, mert ez soha meg nem szűnő visszaélések forrásává fog válni. A korátoli forgalmú jég törvényes felasználásának ellenőrzése olyan térítés ró az egészségügyi hatóságokra, meg annak nem lehet feladata és eltéríti tulajdonképpeni céljától a fővárosi műjégiemelés és szállítás elenőrzésétől. A természetes jog kérdése miatt szükségessé vált Rákospatak-vizsgálatokat, melyeket a tisztifőorvos utasítására a múlt év folyamán kezdtünk meg, az évnek csak első felébn folytattuk, mert a vizsgálatok olyan állandó szennyeződését mutatták még a középső és a felső szakaszoknak is, hogy ezeknek folytatása a megkezdett módon feleslegessé vál. Tekintettel arra, hogy az intézet bakteriológiai osztálya a Wilson-Blair-féle táptalaj segítségével kórokozó baktériumoknak (főként a typhus-paratyphus csoportoknak) szennyvízből való tenyésztésénél jelentős sikereket ért el, melyek azért a vízdiagnosztikában nagy ritkaságszámba mentek, a csiraszimolás és colititer meghatározása helyett a jövőben a Rákospatak különböző pontjainak (felső, középső, alsó folyási szakasz) * 's a hűtőiparban jégcellák, kigyók, hűtőgépek és vasszerkezetek a megbízható rozsda védésére nélkülözhetetlenek !»IDEROSTHEN - LUBROSE MŰVEK 1s Budapest, VI., Vörösmarty utca 52. sz. 1 Telefon: 112-491 és 123-067 ]!