Iparegészségügy, 1903 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1903-01-13 / 1. szám

lí. évfolyam. Budapest, 11)03. január 85. !. szám. IPAREGESZSEGUQ'Ű AZ EGÉSZSÉGTANI ISMERETEK NÉPSZERŰ TERJESZTÉSÉT ÉS A BAL­ESETELLENES VÉDEKEZÉS ELŐMOZDÍTÁSÁT TÁRGYALÓ HAVI KÖZLÖNY megjelenik minden Ró 15-ÉN Egész qÁirz ÍO korona Felelős szerkesztő DR NAGY BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Erzsébet-körút 28. szám Hogy' biztosítsunk? Irta: Zaij Miklós gróf. A munkásbiztosítás kérdése egy megoldatlan feladata a magyar közéletnek. Mig a nagy nyugoti népek százféle intézkedést tettek, hogy a modern társadalom gerinezének, az ipari munkásnak sorsa az élet százféle esélyeivel szemben biztosítva le­gyen, addig mi magyarok alig jutottunk tovább e téren a betegsegélyző pénztáraknál. Hiába, par excellence mezőgazdasági ország vagyunk, melyet nemcsak a magyar faj veleszületett hajlamai, de a magyar állam közjogi viszonyai is a földművelés ősi állapotában tartanak meg. Nálunk a szocziális kérdés egész egyoldalúan fejlődött. A 90-es évek nagy szoczialisztikus mozgalma végeredményeiben alig ment túl a mezőgazdasági munkásra nézve jobb, kedvezőbb, humánusabb aratási szerződések kierőszakolásánál. Munkáspárt a magyar képviselő­házban nincs. Ez azonban semmikép se gátja an­nak, hogy sajtó, kormány, törvényhozás e kérdés­sel teljes odaadással ne foglalkozzanak. Angliában is előbb jöttek létre a munkásokat védő intézmények, mint maga a politikai munkás­párt. Az okos nemzetek nem halogatják Pató Pál- módjára az életbevágó kérdések megoldását, nem várják be, mig a gyümölcs a nyakukra érik, [úgy, hogy azt többé jól betakarítani nem képesek, de bölcs előrelátással, helyes reformok által előzik meg a politikai és társadalmi erupeziókat. Angliá­ban rég belátták, hogy nyugodt fejlődés csakis ott lehetséges, ahol állam és társadalom szüntelen azon munkálkodnak, hogy az ország minden egyes íia hazájában jól és otthonosan érezze magát. (telién Mór minapi czikkében éles elmével fejtette ki a munkásbiztosítás felől táplált nézeteit az «Iparegészségügjo; hasábjain. -Úgy hiszem, elvben igazat fog néki adni a munkásosztály minden igaz barátja. Azonban kérdés: vájjon az általa megjelölt czél, a munkás sorsának az élet .összes viszonyai közt való biztosítása s annak megfelelően egy or­szágos szervezet alkotása már a közel jövőben el­érhető-e? Kérdés, vájjon a súlyos és annyi más feladatot háttérbe szorító katonai terhek lehetővé teszik-e, hogy az állam milliókat áldozzon e czélra Mert jól jegyezzük meg, alapos munkát e téren csak nagy áldozatok révén végezhetünk, ha csak oly terhet „nem akarunk az egyes munkás vállaira rakni, amely ismét útjában^fog állani egyéni bol­dogulásának. A magyar nemzet bizonynyal e téren is a fo­kozatos haladás útján fog megmaradni. Addig fog nyújtózni, a méddig a paplan elér, mert a tapasz-" talás szerint az olyan takarózás keveset használ, hol a test nagyrésze (hidegen marad. Manapság minden életbevágó reform tengelye a nervus rerum gerendarum. Ha a szükséges tőke, a pénzforrás megvan, a többi magától jön. Mégis az adott eset­ben fontos, hogy a munkásbiztosítás új intézményét mely formában ültetjük át az életbe. Fontos azért mert részben a formától függ, vájjon az. államra és az egyes munkásra nagyobb vagy csekélyebb te­her háramlik-e belőle. Mondanom se kell, hogy a szövetkezeti for­mát tartom leghelyesebbnek. Az önkormányzat el­vének a lehető legszélesebb alapon való keresztül­vitele egyedül méltó egy szabad nemzethez. Ahol a felvilágosultság, Egyetértés, jóindulat és anyagi segélyforrás nem hiányzik, ott helyén van a szö­vetkezés. Azonban a munkásbiztosítás csakis úgy lehet alapos és komoly, ha kötelező az ország egész területén az ipar összes ágaiban. Mert hiszen nemcsak a munkásokról van szó, de azok család­jairól is, kiket az elzüliéstől meg a nyomortól A nagy ni. m. kir. kereskedelmi minisztérium által ajánlott valódi amerikai „DUSTLESS“ padlófertőtlenítő és pormentesítő szer Erdős József és Társánál Budapest, VI., Andrássy-ut 15.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék