Jó Egészség, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908-12-15 / 24. szám
24. szám. JÓ EGÉSZSÉG 289. oldal: a tátott szájjal való légzés szokása. De még ez esetben sem maradnak ki annak hátrányos következményei. A „fogd be a szádat“ oly életelv, amely nem csupán a társadalmi érintkezésben érvényesül sokszor nagy haszonnal, hanem értelmi tehetségeink fejlesztése szempontjából is igen követésre méltó. A műtét jótékony eredményeit egy kiváló orvos a következőkben foglalja össze. „A hatás az általános egészségi állapotra majdnem minden esetben igen határozott, sokszor valóban meglepő. A természet szinte örülni látszik, hogy megszabadult a kellemetlen tehertől. Mintha egy súlyos terhet távolítottak volna el a gyermek testéből, mintha a békába szorított élet újra felszabadulna. A sápadt, beteges, rosszul táplált gyermekek minden irányban nőni kezdenek, testük jobb táplálkozást árul el, petyhüdt húsuk szilárdabb lesz, a bőr jobb színre kap, az arcz révedező, bárgyú tekintete lassanként eltűnik és normálisabb arczkifejezésnek enged helyet: a tátott szájjal lélegzők formájából kikelt arczán, ha az állapot nem volt túlságosan huzamos, határozott javulás mutatkozik, mihelyt az orrlégzés helyreáll. Tizenkét éven aluli gyermekeknél, akiknél a fül is meg volt támadva, a hallás funkciója rendszerint helyreáll , ámbár némely esetben a fül utókezelése szükséges. Genyedő füleknél, ha a csont nincs megtámadva, az ororrhea rövid idő alatt megszűnik. S szó szoros értelmében minden megváltozik, a félénk, ideges, ingerlékeny természet megszűnik s a gyermek egészen újjá van teremtve. Az éjjeli tünetek határozottan megváltoznak, a nyugtalan hánykodást az ágyban, a horkolást és levegő után kapkodást csendes, nyugodt álom váltja föl. Mindent összevéve, nincs oly sebészi vagy orvosi kezelés, mely a hála és köszönet jogosultabb érzelmeit váltja ki a szülőkből az orvossal szemben, mint ez a műtét, ha sikeresen végződött“. A JÓ EGÉSZSÉG KALENDÁRIUMA (Szocziális naptár) Vl-ik évfolyama könyvalakban, négyszínnyomatú fedőlappal, a mi kiadásunkban ismét megjelent. A JÓ EGÉSZSÉG KALENDÁRIUMA valóságos családi könyv, tartalmazza az 1909. évre szóló teljes naptárt, a lefolyt esztendő bel- és külföldi eseményeire kiterjedő történetén kívül magában foglalja az ismeretterjesztő és közhasznú népszerű czikkek egész sorozatát és szép illusztrácziók diszítik. A kalendárium szerkesztését ezúttal a „Jó Egészség" szerkesztője vállalta magára ; nagyértékű czikkeikkel hozzájárultak : dr. Chyzer Béla a máv. h. főorvosa, dr. Detre László egyetemi m. tanár, dr. Dóczy Imre belügyminiszteri fogalmazó, Frieden Hugó máv. főmérnök, dr. Kaiser Károly a belügyminisztérium egészségtani Intézetének vezetője, dr. Kovács József a Budapesti Tüdőbeteggondozó igazgatófőorvosa, dr. Schaffer Károly egyetemi tanár, dr. Vajna Vilmos egyetemi m. tanár, Zimmerman Ágoston állatorvosi főiskolai m. tanár stb. A KALENDÁRIUM BOLTI ÁRA 1 KORONA LESZ, a Jó Egészség czímű újság előfizetői azonban ingyen és portamentesen kapják, ha az 1909. egész esztendőre szóló 3 korona előfizetési díjat a naptárelőállítási önköltségünkkel — 50 fillérrel — együtt a „Jó Egészség" kiadóhivatalához beküldik. A Jó Egészség előfizetőinek jogukban van 50 fillér önköltségi áron több naptárt is rendelni ! Akik hét naptárt rendelnek, a nyolcadikat teljesen ingyen kapják. Tekintettel a tömegesen beérkezett megrendelésekre, ajánlatos minél előbb Intézkedni. Titkos gyógymódok, csodadoktorok, kuruzslók.* A szomszéd Ausztria példája mutatja a legmeggyőzőbben, hogy törvényhozási intézkedéssel rendesen nagyon keveset segítnek az orvos szakmájába illetéktelenül beavatkozó kuruzslók ellen. De még csodálatosabb a helyzet Németországon, amely ország az orvosi praxis legelső korifeusait vallhatja büszkén magáénak. És mégis mit látunk? Azt, hogy Németországban egyenesen törvény védi a kuruzsoló orvosokat. Van ugyanis egy paragrafus, mely kimondja, hogy minden férfinek s nőnek meg van engedve kipróbálni gyógyászi képességeit embertársán. Ha már most ennek az okait vizsgáljuk közelebbről, hogy a szélhámosság és nyegleség miért tud oly könnyen boldogulni az orvosi praxisban, daczára a közegészségügyre való ártalmas hatásának, úgy ennek okait három körülményben vagyunk kénytelenek fölfedezni. Első a nagyközönség könnyelmű hiszékenysége, mely felül a szemfényvesztéseknek, második az ügyes reklámozás és harmadik a tanult orvosok indolencziája. Mert ugyanis be kell ismernünk, hogy a titkos gyógymódok elterjedésében és — fájdalom — népszerűségében nem csekély mértékben ludasok maguk az orvosok is. Ha például az orvosok nem ragaszkodnának olyan csökönyösen régi czopfos hagyományaikhoz, hanem jobban számolnának a kor szellemével s megértenék a közönség szükségleteit, úgy valószínűleg kevesebb okunk volna a panaszra a fuserok és kuruzsoló csodaorvosok ellen s a publikum kétszer is meggondolná mielőtt pénzét hozzájuk vinné. De mivel az orvosi kar, mely elvül ragaszkodik ahhoz, amit 10, 15 vagy 20 év előtt az egyetemen tanult, a világért sem tér el ettől hajszálnyira sem a közönség kedvéért és kényelméért, ezzel öntudatlanul is csak a kuruzsolók malmára hajtják a vizet. A kor igényeivel együtt haladni, a közönség szükségleteihez alkalmazkodni s a már eltanult dolgokat tökéletesíteni, ez a három mód van arra, hogy a hivatatlan elemek betolakodását meg lehessen akadályozni. Keveset segítnek ezen a hosszú petíciók és törvényjavaslatok, keveset maga az orvosi kamara intézménye is. Az orvosnak ép úgy kell tudnia egy mélyreható diagnózist felállítani, mint egy klysmát (beöntést) kiszolgáltatni. Ha nem tudja ezt, ezzel csak a tanulatlan betegápolók és javasasszonyok szerepét segíti elő, mert ezzel nagyobb és közvetlenebb hatást gyakorolnak a szenvedő betegre, drasztikus, de kézzelfogható sikereikkel, mint az orvos meg nem értett latinos diagnózisa. Gondoljunk csak itt elsősorban a különféle vízjavallatokra, csak a legeslegújabb időben látunk orvosokat, akik kezdenek leereszkedni ezek ajánlásához, sőt saját személyükben való alkalmazásokra. Pedig régóta halljuk az orvosoktól, hogy „igen jól ismerem ezt s ezt a kezelési módot, tudom is hogy használ“ — hanem azért mindezideig méltóságánalulinak tartotta azokat rendsze rmutatvány a Jó Egészség kalendáriuma 1909. évfolyamából.