Kazán- és Gépujság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1904-01-01 / 1. szám
Kazán- és Gépújságosztást a legmesszebb menő módon alkalmazzák. Minden ember és minden gép mindig, napról-napra, évről-évre ugyanazon a munkadarabon ugyanazt a munkát végzi. Képzelhetni, mily tökélyre lehet ily módon az egyes részek pontosságában is szert tenni! Bármilyen tökéletesek legyenek is szerszámgépeik, ezek magukban nem képesek az amerikai iparnak az európaival szemben az ismert előnyt biztosítani, ha nincsenek olyan munkásaik is, kik minden tekintetben különbek a világi társaiknál. És ezzel elértünk a feltett kérdés igazi megoldásához és ez az amerikai munkás. Anglia kiküldöttei csak annyit jegyeztek meg erről, hogy jobban táplált, többet keres, többet és szívesebben dolgozik, mint saját munkásaik odahaza, okát és magyarázatát azonban nem találták meg A hiányzó magyarázattal egy arra illetékes amerikai ,H. L. Arnold» szolgál az Am. Mach.-ben: «Kétségtelen dolog, hogy az amerikai munkás a legnagyobb igyekezettel azon van, hogy teljesítményét minél nagyobbra fokozza, de miért ? Mi lehet Amerika talajában, levegőjében vagy pláne eledelében, ami az amerikai munkás, ki legtöbb esetben idegen származású és mindig idegen elődöktől eredő, (benszülött indiánus munkás oly kevés akad műhelyeikben, hogy alig tesznek számot az egész létszámban) munkaképességét annyira fokozza, hogy az idegen országok ijedezve keresik okát és keresnek ellenszert az amerikai gyártmány inváziója ellen.» «Nem a talajban, hanem az emberben van az oka; itt egyáltalában nincsen amerikai. Amerikában minden ember külföldi, akár születés, akár származás révén. Olyan külföldi, kinek rendkívül magas ambícziója és vágya, hogy tökélesedjék, hogy régi nyomorúságát véglegesen háta mögött tudja, hogy kész minden erős köteléket, mely őt hazájához és rokonságához fűzte, elvágni és nagyon gyakran utolsó dollárjától is szívesen megválni, hogy lábát megvethesse azon a földön, melyen minden lehet, ami lenni akar, nem gátoltatva születésének esélye által, egyén a sokaságban, szabadon emelkedhetik és gyarapodhatik tehetsége, ereje és igyekezetéhez képest.» «Ez az, a mi minden amerikait oly merész és kalandos vállalkozó szelleművé teszi, mely minden hagyományt és szokást mellőz, minden megszokott és régiektől átvett eljárást gúnyol, nagyban és kicsinyben mindig csak az új és változó után törekszik m ég a vágytól, hogy olyan eredményt mutasson fel, mely minden eddig elértet messze fölülmúljon és erejét bármilyen hatáskörében egyaránt a legnagyobb mértékben fejti ki.» «Nem könnyű dolog az embernek szülőházát, rokonságát, nemzetét, anyanyelvét végkép elhagyni és ismeretlen földön, idegen ég alatt, járatlan utakon új életet kezdeni.» «Vérbeli és a hazájához fűzött kötelékek a legszorosabbak és az, a ki mégis elszakítja, azért teszi, hogy élete jobbra fordulását érje el, vagy a rabszolga szellem elleni leküzdhetetlen felháborodása viszi rá. Ilyen apának ugyanolyan a fia is. Amerika népességét ily, a világ legkalandosabb természetű emberei teszik ki, akik régi nyomorúságukat minden egyébbel egyetemben, felejteni akarják a mi régi és két kézzel nyúlnak minden után, a mi jó és új.» «Az amerikai munkás ezek szerint természeténél fogva is nemcsak kész minden újat elfogadni, de szomjazza a változást. A más és jobb iránti szenvedély pezseg vérében és mutatkozik tetteiben.» «Vagy ő maga, vagy apja kereste fel ezen jobb világot, felejtvén mindent, ami a régire emlékeztet és így természetes, hogy az összes fehér népfajok keveredéséből eredt amerikai munkásnál nincsen alkalmasabb, ki az újat szívesebben fogadná, munkáját jobban végezné és nagyobbat mívelni képes volna.»