Kazán- és Gépujság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908-01-01 / 1. szám

2. oldal. Kazán- és Gép-Ujság Budapest, 1908 január 1 Az okokat most ne kutassuk. Megállapíthatjuk, hogy sem Éder Róbert, sem lelkes társai nem voltak oka a meg­hiúsulásnak. A német egyesület jubileuma azonban azt a kívánsá­got érleli meg bennünk, hogy az első mozgalom vezetői vajha megint kezökbe vennék ezen eszme terjesztésének fáradságos munkáját! Erős a meggyőződésünk, hogy a régi akadályok most már elhárultak és a szakkörök egyértelmű helyeslése most már teljes sikerre vinné az üdvös és következéseiben köz­hasznú szervezést. A szélosztályozás a csiszoló szikra alapján. Eredeti Irtai Ilir Ilii(Hifi Aálksa. Utánnyomás közlemény. máv. főmérnök, tilos. A csiszolás, mint megmunkálási mód, nálunk is kezd napról-napra nagyobb tért hódítani. A czél és rendeltetésnek megfelelő csiszológépek, melyek a csiszolótengely biztos ágyazását és alapos kenését a nagy fordulatszámra való tekintettel biztosítják, megfelelő massiv kivitel és szolid alapozás a rezgések felfogása czéljá­­ból, alkalmas felfogó berendezések, a csiszolandó tárgyak fel­erősítésére, a csiszoló korong minden irányban pontos be­állításáról gondoskodás, a csiszoló korong minősége, alakja, szemcse­száma keménysége és fordulatszámának kellő meg­választása, a czélhoz vezető eszközök. A legkülönbözőbb szerszámaczélokkal évek óta végzett kísérleteim közben, a csiszoló, illetve szerszámélesítő gép­nek is jutott szerep: a kísérletek első csoportjában (az aczél tulajdonságainak meghatározása) a m­egeresztés és keménységváltozás összefüggésének meghatározásánál és a második csoportban (a kész szerszám kipróbálása) a meg­­edzett szerszám vágó részének élesítésénél. A megeresztési (befutási) színek jobb megfigyelhetése végett a próbarudacskák egyik felületét kellett lecsiszoltat­­nom, a szerszámélesítésnél természetszerűen kellett a csiszoló korongot használnom. Nem egyszer bajunk volt a csiszolás körül! A csiszoló korong nem felelt meg a kívánalomnak. Mázolt. Hamar meg­feketedett a csiszolásnál használt kerülete, vagy oldalfelü­lete, vagy kifényesedett, vagy a csiszolt szerszámból fém­­részecskék rá- vagy beleragadtak a csiszoló szemcsékbe és szemcsék közé. A csiszoló kristályainak éles csúcsai eltompultak, nem vágtak, hanem nagy nyomással súrolták a szerszám felü­letét, mely annyira megmelegedett, hogy kék befutási színnel vonódott be. Kerestünk megfelelőbb korongot és a sok ajánlott minta közül kerestük a legjobbat. A keresés persze csiszolási próbák alapján történt, még­pedig nemcsak szerszámnál, hanem vas és Martin­­aczéllal is. A csiszolás megfigyelése közben gyönyörűséggel néz­tem a tűzszikranyaláb fénytüneményét. Az aczél és korong érintkezése helyén indult ki a tüzes szikraáradat. Ezen helyen, az aczélérintkezés szélességében indult sugarasan, onnan kúpalakban terjedt. A kilövelés távol­sága a sugarak hossza a csiszolt anyag minősége és a korong szemcseszáma, s kerületi sebessége szerint változó. Mi okozza a szikrát s miért röpül némelyik messzebben, némelyik meg sokkal közelebb esik le? Előbb megnéztem, miből áll a szikra anyaga? Vas, a csiszoló anyag szemcséi, vagy maga a kötőanyagból ? Ha vasból van, a delej magához vonzza. Fölfogtam a lehulló szikrákat, fekete finom por volt. A delejjel legnagyobb részét sikerült kivenni, különválasztani. Ez tehát csak vaspor lehetett. A visszamaradt vöröses por a Northon-korong pora, kristályai. A szikrák e szerint izzó vas-, illetve aczélszemcsék, melyeket a csiszoló korong éles kristályai az aczél felületéből kiszakítanak és a korong centrifugálerő hatása alatt, a kerü­leti sebességgel, a kerülethez érintőleges irányban tovább hajít. Minél nagyobb a kiszakított fémszemcse tömege, annál nagyobb távolságba röpül, annál hosszabb a szikra­nyaláb sugara, minél kisebb a kiragadott fémszemcse tömege, annál közelebb esik le a szemcse, annál rövidebb a sugár. Ez tiszta dolog. Hogy ezen szemcsékből szikra legyen, izzóvá kell lenniök. A hozzá szükséges meleget a súrlódási munka szol­gáltatja, mely a csiszoló kristályoknak a fémszemcsékbe ütkö­zésekor lép fel. Ha a csiszoló kristályai, a korong működő felülete elég éles, az egész súrlódási meleget a leválasztott fémszemcse viszi magával és izzó lesz. Ha a korong működő felületén a kristályok nem élesek, azok nem képesek a fémszemcséket kiszakítani, az összes súrlódási meleg az aczélrúd, vagy szerszám tömegébe megy át és ott felhalmozódván, bizo­nyos idő múlva a befutási színeket mutatja. Idővel észre kellett vennem, hogy nemcsak a szikra­nyaláb hossza és kiterjedése más és más különböző aczél­­anyagok csiszolásánál, hanem a színe és a szikrák alakja is. Feltűnő volt különösen, hogy a speciálaczélok (Wol­­frám, krómaczél) szikrája sötétpiros, a mangáncarbon­­aczéloké, világosvörös, fényes, csillagos. Ezentúl, ha kétség forgott fenn, vájjon valamely szer­­számaczél speciálaczél vagy nem, csak a csiszológép forgó csiszoló korongjához érintettük és a szikra színe nyomban eldöntötte a kérdést. Ezen egyszerű és biztos módszer általános alkalmaz­hatósága nagy fontossággal bír. Meg kellett tehát próbálni, nem-e lehetne az összes vas és aczélanyagok minőségére nézve a szikra, illetve szikranyaláb alakja és kiterjedése között, valamely összefüggést megállapítani. A kísérlet fényes eredményhez vezetett és most bár­mely vas-, vagy aczélanyagot meg lehet szikrája után ismerni és megközelítőleg osztályozni.* Miután a szikrázás létesítésénél a próbadarabok alakja nem játszik szerepet, semmi nehézséggel nem járt a szik­rázás és anyagminőség összefüggésének meghatározásához a kísérleti anyagok sorozatát összeállítani. A sorozat következő anyagokból állott: 1. Folytvas. 2. Kovácsolt vas. 3. Martin-aczél. 4. Rugó-aczél. 5. Krupp­­tengely. 6. Krupp abroncs. 7. Kudsiri vésőaczél. 8. Kudsiri szívós kemény szerszámaczél. 9. Böhler extra záthart. 10. Böhler speciál (Wolfram-aczél). 11. Böhler Rapid. 12. Egy ismeretlen anyagból való tengely. 13. Egy darab pántvas vagy aczél 20 mm. keresztmetszettel. 14. Egy darabka dugattyúgyűrüből (öntött vas). A megvizsgálandó anyagokat a fenti sorrendben, egyenlő nyomással érintettük a durva szemcsés csiszoló korong oldalsíkjának ugyanazon pontjához, hogy a metszési sebesség állandó legyen. A jelentkező szikra képek leírását, melyek az illető anyagra nézve jellemzők, alábbiakban adjuk : 1. Folytvas. Az egyes szikrák, izzó vasrészecskék, messze repül­nek, tehát a szikranyaláb sugarai igen hosszúak. Minden sugár kezdetben vékony, sötétpiros vonal, a végén hosszú elnyúlt cseppalakba megy át. Ez utóbbi már élénk sárga izzás színét és fényét mutatja. Ezen helyen tüskeszerű kiága­zás látszik. 2. Kovácsolt vas. A szikrasugár szintén hosszú elnyúlt cseppalakban végződik, csakhogy a cseppalak és ennek szára is világo­sabb izzásban van, majdnem fehér izzó és fényű. A tüske­szerű kiágazások, mintha párosával jelentkeznének és közös pontból indulnak. 3. Martin-aczél. A szikranyaláb gyérebb sugarakból áll. A cseppalakú végződések rövidebbek és messze támadnak. A tüskék sűrűbben jelentkeznek. A szikranyaláb színe általában söté­­tebb árnyalatú, olyan, mint a folytvasnál láttuk. 4. Rugóaczél. A cseppalakú végződések világossárga izzók s ahol legvastagabbak, ott hirtelen, exploziószerűen nagy kiterje­désű csillagok tűnnek fel. A tüskék sűrűn, az egyes szom­szédos sugaraknál egymást keresztezve, látszanak. 5. Krappaczél-tengelyanyag. Hosszú cseppalakú végződések, hasonlóan az első három esethez, de sok és sűrűn jelentkező tövisszerű elága­zásokkal. * Ez eljárás, mint utóbb meggyőződtem, nem új és nem isme­retlen, de rendszeres tanulmány tárgyává nem létetett.

Next