Közlekedési Tudósító, 1929 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1929-01-01 / 1. szám
ÖÖZLEKEDÉSI TUDÓSÍTÓ szerben való részvételt a kis tőkével rendelkező egyének számára. Ami a Tabán új korszakával kapcsolatosan a Rácfürdő ügyét illeti, a helyzet az, hogy az eredeti szabályozási terv is gondoskodott a Rácfürdőről, de ha most a főváros a Rácfürdő megszerzésével még nagyobb szabású fürdő létesítésére gondol, akkor ennek a kívánatos célnak megfelelően át kell dolgozni a Tabán szabályozási tervét. Az igazi fürdőpolitika kialakításának nagyon kívánatos terrénuma a Tabán, amely melegforrásaival, azután a Gellérthegy remek parkjával, továbbá fekvésével, szabályozhatóságával predesztinálva van erre a feladatra. Ennek a célnak a szolgálatába kell állítani a Gellérthegyet is, amelyet el kell látni minden szükséges közlekedési eszközzel és lehetőséggel, lift, autóút, autóbusz jön itt tekintetbe. E kívánság figyelembevételével készült legutóbb a Gellérthegy szabályozására vonatkozó tervünk is. Modern nagyszállót a régi piarista ház helyébe . A fürdőpolitikával függ össze az Erzsébet-hnd pesti hídfőjének, az Eskü-tér rendezésének a kérdése. Végre ezt is meg kell valósítani. Véleményem szerint a most felszabaduló piarista épület helyén nagyobbszabású szállót kellene építeni. Ez a világvárosi színvonalú szálló kapcsolatot teremtene a Dunaipart intenzív szállóélete és a nagyváros lüktető, forgalmas érkeringési erei, a Rákóczi-út és a Kossuth Lajosutca élénk forgalma között, egyben pedig a budai fürdők egészen egyszerű megközelítését, a velük való szoros kapcsolat kiépítését is szolgálná. A Tabán valóban alkalmas lenne pompás fürdőszállodák létesítésére. Az igazi, komoly nagyvárosi élet fellendítését szolgálná az Eskü-tér ilyen módon való rendezése. Hogy csak egyet említsek: éjjel Budapesten csupán a körutakon mutatkozik némi boulevard-élet, a Kossuth Lajos-utca már szinte kihalt. Ez a szálló új képet adna ennek a térnek és valósággal centruma lenne a Kossuth Lajos-utca fellendülő forgalmának. Mi történik a pályaudvarokkal? — A pályaudvarok kérdésében, sajnos, még ma sincs végleges döntés a MÁV részéről. Mindössze annyi történik, hogy végre a ceglédi vasutat, illetve a pálya szintjét felemelik és ezáltal lehetővé teszik, hogy a fővárosnak erre haladó főforgalmi, sugárirányú útvonalai pályaszintben való kereszteződés elkerülésével legyenek átvezethetők. Ilyen módon a külső területek és a belső városrész között létrejön az oly régóta sürgetett, kívánatos forgalmi kapcsolat. Ennél a megoldásnál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a nagy vasúti forgalmi igények, vagyis a nemzetközi és az országos forgalmi igények se szenvedjenek hátrányt, vagyis, hogy lehetővé váljék a jövőben is a pályaudvaroknak a belső városrészben való elhelyezése. Városrendezési szempontból semmiesetre sem kívánatos, hogy ezek a pályaudvarok a város belsejétől a mainál lényegesen nagyobb távolságra kerüljenek. Az ismert pályaudvar-megoldások között a város közönségére és magára a közvetlen városi forgalomra nézve is a legideálisabb az úgynevezett átmenő pályaudvarok rendszere. Ebben a szisztémában egy vonat a város több pályaudvarán keresztül haladva veszi fel, illetve teszi le az utazóközönséget. A Keleti és a Nyugati pályaudvaronkívül két másik pályaudvart építenének a szisztéma keretében. Az egyik pályaudvar a Népligetben épülne, a másik pedig Kelenföldön, ahol megfelelően kibővítenék a mai állomást. Földalatti gyorsvasút — Minden városban bizonyos idő múltán fel kell, hogy vetődjék a gyorsvasút kérdése, különösen akkor, ha a meglévő úthálózat nem alkalmas nagyobbszabású, modern forgalom lebonyolítására. Márpedig a legtöbb városban azt látjuk, hogy a történelem folyamán kialakult, belső városrész útjai nem elég szélesek, így bekövetkezik az a helyzet, hogy a távolsági forgalmat a föld alá kell helyezni. Buda A városházán műszaki szempontból jelentős változás történik a közeljövőben. A főváros tudvalévően felterjesztést intézett a belügyi kormányhoz a harmadik műszaki ügyosztály visszaállítása érdekében. A felterjesztés értelmében építési, városrendezési, csatornázó, útépítési ügyosztályok lennének a városházán. Az építési ügyosztály vezetését Solty Lajos tanácsnok látja el, s idetartoznak a magasépítési ügyek. .A városrendezési ügyosztály élén Csármán Ferenc helyettes tanácsnok áll, mint a nyugalomba vonult Rumbach tanácsnok utódja. A csatornázási és útépítési ügyosztály élére kell egy műszaki képzettségű tanácsnokot választani. Az egész átszervezés tehát egy új tanácsnoki állás beiktatását jelenti. A főváros felterjesztését, mint beavatott helyről értesülünk, a minisztérium jóváhagyta és az ügyosztályok ilyen értelemben való átszervezésére már meg is tették a szükséges előkészületeket. A személyi kérdésekben eddig még nem történt döntés, de a beavatottak úgy tudják, hogy az új tanácsnoki állásra Király Kálmán műszaki főtanácsost kívánják kiszemelni. Abban az esetben, ha a legközelebbi általános tisztújítás során Solty Lajos tanácsnok betöltött szolgálati idejére való tekintettel nem venné át az ügyosztály vezetését, K. Császár Ferenc tanár nevét kombinálják az építési ügyosztályvezető tanácsnok tisztségére. A fővárosi mérnöki kinevezésekkel a tanács régi, méltányos kívánságnak tesz eleget. Tulajdonképpen nem történik más, mint hogy legalizálják a válságos állapotot és a heti jegyzéken szereplő mérnököket havidíjasokká minősítik át. A tanács intézkedése annál inkább helyeselhető, mert hiszen vannak mérnökök, akik már kilenc esztendeje heti jegyzéken kapják fizetésüket, a pest talajviszonyai nem túlságosan kedvezőek földalatti vonalak építésére és ez a körülmény meglehetősen megnehezíti a megoldást. A problémával azonban foglalkozni kell, hiszen látjuk a külföld egyes városaiban, hogy a technika modern vívmányai, a száguldó autó és az ezekkel kapcsolatos jelenségek mily nehézzé teszik a forgalom sima ellátását. Csodálkozással állunk meg a világ legnagyobb metropolisainak forgalma előtt, mert azt kell látni, hogy London, Párizs és számos amerikai város forgalma valósággal csőd előtt áll. ■—■ Ez a téma tehát nálunk feltétlenül aktuális és a jövő fejlődésével kapcsolatban foglalkozni kell a gyorsvasút kérdésével. A külterjes fejlődést, vagyis egészségeskülső telepek létesítését csak a távolsági forgalom célszerű megoldása teszi lehetővé. Ez a távolsági forgalom kizárólag külön pályán képzelhető el, tehát ahol a felszíni forgalomtól mentesen, gyorsan, akadály nélkül lehet szállítani a közönséget a messzi, külső telepekre. Az ideális elgondolás, az, hogy a város közepéből 10 perc alatt megközelíthető legyen a lakott külső terület. Ez az alapfeltétele az egészséges lakáspolitikának. A Magasvasútról véleményem szerint nem lehet szó Budapesten. Ez semmiképen sem alkalmas. A föld alatt kell megoldanunk a gyorsvasút problémáját, ami azt jelenti, hogy nálunk drágább lesz, mint másutt, mert a talajviszonyok következtében nagyobb összegű beruházást kell végezni az építkezés során. Bel- és külföldi kiállításokon nagy aranyérmekkel és állami elismerő levelekkel kitüntetve PROHÁSZKA JÁNOS, vas- réz-bútor-ágybetét gyár, BUDAPEST VI., Gróf Zichy Jenő utca 46. Telefon: Aut. 90—30. * Saját gyártelep: VI., Országbiró-utca 54 Fióküzlet: IX., Üllői út 9. szám