Közlekedési Tudósító, 1929 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Ö­ÖZLEKEDÉSI TUDÓSÍTÓ szerben való részvételt a kis tőkével rendelkező egyének számára.­­ Ami a Tabán új korszakával kapcsolatosan a Rác­­fürdő ügyét illeti, a helyzet az, hogy az eredeti szabályozási terv is gondoskodott a Rácfürdőről, de ha most a főváros a Rácfü­rdő megszerzésével még nagyobb szabású fürdő létesí­tésére gondol, akkor ennek a kívánatos célnak megfelelően át kell dolgozni a Tabán szabályozási tervét. Az igazi fürdő­­politika kialakításának nagyon kívánatos terrénuma a Tabán, amely melegforrásaival, azután a Gellérthegy remek parkjával, továbbá fekvésével, szabályozhatóságával pre­desztinálva van erre a feladatra. Ennek a célnak a szolgála­tába kell állítani a Gellérthegyet is, amelyet el kell látni minden szükséges közlekedési eszközzel és lehetőséggel,­­ lift, autó­út, autóbusz jön itt tekintetbe. E kívánság figye­lembevételével készült legutóbb a Gellérthegy szabályozására vonatkozó tervünk is. Modern nagyszállót a régi piarista­ ház helyébe . A fürdőpolitikával függ össze az Erzsébet-hnd pesti hídfőjének, az Eskü-tér rendezésének a kérdése. Végre ezt is meg kell valósítani. Véleményem szerint a most felszabaduló piarista épület helyén nagyobbszabású szállót kellene épí­teni. Ez a világvárosi színvonalú szálló kapcsolatot terem­tene a Dunaipart intenzív szállóélete és a nagyváros lüktető, forgalmas érkeringési erei, a Rákóczi-út és a Kossuth Lajos­­utca élénk forgalma között, egyben pedig a budai fürdők egészen egyszerű megközelítését, a velük való szoros kap­csolat kiépítését is szolgálná. A Tabán valóban alkalmas lenne pompás fürdőszállodák létesítésére. Az igazi, komoly nagyvárosi élet fellendítését szolgálná az Eskü-tér ilyen mó­don való rendezése. Hogy csak egyet említsek: éjjel Buda­pesten csupán a körutakon mutatkozik némi boulevard-élet, a Kossuth Lajos-utca már szinte kihalt. Ez a szálló új képet adna ennek a térnek és valósággal centruma lenne a Kossuth Lajos-utca fellendülő forgalmának. Mi történik a pályaudvarokkal? —­ A pályaudvarok kérdésében, sajnos, még ma sincs végleges döntés a MÁV részéről. Mindössze annyi történik, hogy végre a ceglédi vasutat, illetve a pálya szintjét feleme­lik és ezáltal lehetővé teszik, hogy a fővárosnak erre haladó főforgalmi, sugárirányú útvonalai pályaszintben való ke­reszteződés elkerülésével legyenek átvezethetők. Ilyen mó­don a külső területek és a belső városrész között létrejön az oly régóta sürgetett, kívánatos forgalmi kapcsolat. Ennél a megoldásnál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a nagy vasúti forgalmi igények, vagyis a nemzetközi és az országos forgalmi igények se szenvedjenek hátrányt, vagyis, hogy lehetővé váljék a jövőben is a pályaudvaroknak a belső vá­rosrészben való elhelyezése. Városrendezési szempontból semmiesetre sem kívánatos, hogy ezek a pályaudvarok a vá­ros belsejétől a mainál lényegesen nagyobb távolságra ke­rüljenek. Az ismert pályaudvar-megoldások között a város közönségére és magára a közvetlen városi forgalomra nézve is a legideálisabb az úgynevezett átmenő­ pályaudvarok rendszere. Ebben a szisztémában egy vonat a város több pályaudvarán keresztül haladva veszi fel, illetve teszi le az utazóközönséget. A Keleti és a Nyugati pályaudvaron­­kívül két másik pályaudvart építenének a szisztéma keretében. Az egyik pályaudvar a Népligetben épülne, a másik pedig Kelenföldön, ahol megfelelően kibővítenék a mai állomást. Földalatti gyorsvasút — Minden városban bizonyos idő múltán fel kell, hogy vetődjék a gyorsvasút kérdése, különösen akkor, ha a meg­lévő úthálózat nem alkalmas nagyobbszabású, modern for­galom lebonyolítására. Márpedig a legtöbb városban azt látjuk, hogy a történelem folyamán kialakult, belső város­rész útjai nem elég szélesek, így bekövetkezik az a helyzet, hogy a távolsági forgalmat a föld alá kell helyezni. Buda­ A városházán műszaki szempontból jelentős változás történik a közeljövőben. A főváros tudvalévően felterjesztést intézett a belügyi kormányhoz a harmadik mű­szaki ügyosztály visszaállítása érdekében. A felter­jesztés értelmében építési, városrendezési, csator­názó, útépítési ügyosztályok lennének a városhá­zán. Az építési ügyosztály vezetését Solty Lajos tanácsnok látja el, s idetartoznak a magasépítési ügyek. .A városrendezési ügyosztály élén Csármán Ferenc helyettes tanácsnok áll, mint a nyugalomba vonult Rumbach tanácsnok utódja. A csator­názási és útépítési ügyosztály élére kell egy mű­szaki képzettségű tanácsnokot választani. Az egész átszervezés tehát egy új tanácsnoki állás beiktatá­sát jelenti. A főváros felterjesztését, mint beavatott helyről értesülünk, a minisztérium jóváhagyta és az ügyosztályok ilyen értelemben való átszervezé­sére már meg is tették a szükséges előkészületeket. A személyi kérdésekben eddig még nem tör­tént döntés, de a beavatottak úgy tudják, hogy az új tanácsnoki állásra Király Kálmán műszaki fő­tanácsost kívánják kiszemelni. Abban az esetben, ha a legközelebbi általános tisztújítás során Solty Lajos tanácsnok betöltött szolgálati idejére való tekintettel nem venné át az ügyosztály vezetését, K. Császár Ferenc tanár nevét kombinálják az építési ügyosztályvezető tanácsnok tisztségére. A fővárosi mérnöki kinevezésekkel a tanács régi, méltányos kívánságnak tesz eleget. Tulajdon­képpen nem történik más, mint hogy legalizálják a válságos állapotot és a heti jegyzéken szereplő mérnököket havidíjasokká minősítik át. A tanács intézkedése annál inkább helyeselhető, mert hiszen vannak mérnökök, akik már kilenc esztendeje heti jegyzéken kapják fizetésüket, a pest talajviszonyai nem túlságosan kedvezőek földalatti vo­nalak építésére és ez a körülmény meglehetősen megnehezíti a megoldást. A problémával azonban foglalkozni kell, hiszen látjuk a külföld egyes városaiban, hogy a technika modern vívmányai, a száguldó autó és az ezekkel kapcsola­tos jelenségek mily nehézzé teszik a forgalom sima ellátását. Csodálkozással állunk meg a világ legnagyobb metropolisai­nak forgalma előtt, mert azt kell látni, hogy London, Párizs és számos amerikai város forgalma valósággal csőd előtt áll. ■—■ Ez a téma tehát nálunk feltétlenül aktuális és a jövő fejlődésével kapcsolatban foglalkozni kell a gyorsvasút kér­désével. A külterjes fejlődést, vagyis egészséges­­külső telepek létesítését csak a távolsági forgalom célszerű megoldása teszi lehetővé. Ez a távolsági forgalom kizárólag külön pályán képzelhető el, tehát ahol a felszíni forgalomtól mentesen, gyorsan, akadály nélkül lehet szállítani a közönséget a messzi, külső telepekre. Az ideális elgondolás, az, hogy a város közepéből 10 perc alatt megközelíthető legyen a lakott külső terület. Ez az alapfeltétele az egészséges lakáspoliti­kának. A Magasvasútról véleményem szerint nem lehet szó Budapesten. Ez semmiképen sem alkalmas. A föld alatt kell megoldanunk a gyorsvasút problémáját, ami azt je­lenti, hogy nálunk drágább lesz, mint másutt, mert a talaj­­viszonyok következtében nagyobb összegű beruházást kell végezni az építkezés során. Bel- és külföldi kiállításokon nagy aranyérmekkel és állami elismerő levelekkel kitüntetve PROHÁSZKA JÁNOS, vas- réz-bútor-ágybetét gyár, BUDAPEST VI., Gróf Zichy Jenő­ utca 46. Telefon: Aut. 90—30. * Saját gyártelep: VI., Országbiró-utca 54 Fióküzlet: IX., Üllői­ út 9. szám

Next