Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1937 (10. évfolyam, 1-23. szám)

1937-01-13 / 1. szám

,1937 január 13. TUDJUK... ... hogy a személyi kiadások, a földuzzasztott tisztviselőstílus lidércnyomásként, fekszik meg az állami költségvetést. A kormányok sora fogadkozott, hogy nem növeli az adminisztrációs terheket. A létszám kérdésében krudézis szigorúsággal törekedtek a csökkentésre, a nyugdíjazások óraműpontossággal történnek meg. Ugyanakkor pedig, mint igen beavatott helyről értesülünk, a földművelésügyi tárca 220 új állás rendszeresítésére törekszik az új költségvetésben. Egy pillanatra sem vonjuk kétségbe, hogy a tárcának valóban szüksége van ennyi új munkaerőm különböző szakszolgálatainak ellátására. A státus ilyen szilaj növelése azonban sem az agyonterhelt államkincstárra, sem a reménytelenül rossz előlépési viszonyok között élő köztisztviselői karra nem jelent áldást. Ezzel a kétszázhússzal nem lehet behozni az elmaradottságot, amelyről a földmívelésügyi tárca, joggal beszélhet a rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök szempontjából. Negyvenmillió pengős költségvetéssel sem az agrárkultúra emelését, sem a mezőgazdasági lakosság magasabb életszínvonalát nem lehet eredményesen kimunkálni. A létszám ilyen emelésére irányuló szándékot azonban aggályosnak találjuk. Amikor a magyar állam 128.000 nyugdíjasról gondoskodik és ebből 2500-at tesznek ki a földmívelésügyi tárca nyugdíjasai, akkor ajánlatos fontolóra venni, Ivóvá vezet a létszámnak ilyen tempóban való szaporítása. A magyar állam elérkezett már arra a pontra, hogy a létszámszükséglet kielégítésénél — kivéve, ha az állástalan diplomások elhelyezése a cél — törődjünk a nyugdíjteher csökkentésével, ha pedig az felel meg a közérdeknek, munkaképes nyugdíjasoknak a szolgálatba való behívásával igyekezzünk megtakarítást elérni. A költségvetés minisztériumközi tárgyalása során úgyis alaposan megvitatják ezeket az állásigényeket, de a 220 új alkalmazott tervével szemben is hangot kellett adnunk objektív aggályainknak, * ... hogy a kisszakasz ellen Ferenczy Tibornak, Budapest főkapitányának energikus felszólalásán innen és túl számos kritika hangzott el. Nem érdektelen ezek között az sem, amit Miliők Ferenc városatya mondott el egy ülésen. Miliők hivatkozott ara a statisztikai jóslásra, hogy egy év alatt 300 millió kisszakaszt fog eladni a BSzKRT. Tessék elképzelni — mondta, — hogy 300 millió kisszakaszt, így pötyögtessenek a perselyekbe. Tessék kiszámítani, hogy mennyi, időt jelent, ez. A forgalmat teljesen megbénította, a kisszakasz, ezért követette a megváltoztatását. A BSzKRT ellen egyébként is kikelt Miliók Ferenc. A Keleti pályaudvarnál építettek egy nyitott várócsarnokot, amelynek csak a tetejét fedték be. Amikor elkészültek vele, le kellett bontani, mert észrevették, hogy a 11-es kocsiból nem lehet kiszállni, túl alacsonyra építették a fenntartó oszlopokat. Vagy: a Kerepesi-út és Aréna-út sarkán vám egy sorompó. A sorompó megvilágítására felszereltek egy lámpát, de ennek a kulcsa benn van a kerepesi úti végállomáson. A kulcsot egy kalauznak kell onnan kihoznia és a■ Hungária-út sarkáról kell meggyújtania azt a lármát, amely a Kerepesi-út és Aréna-út sarkán álló sorompóhoz tartozik. Reméljük, hogy a BSzKRT, amely ugyan sokkal nagyobb üzem, semhogy ilyen kisebb-nagyob hibák elő ne fordulhatnának, elkerüli a jövőben az ilyen szembeötlően furcsa, és felületes eseteket. * ... hogy Bessenyey Zénó közmunkatanácsi elnöksége során szívélyes, közvetlen viszonyt teremtett az autonómia műszaki hatóságaival. Éppen ezért feltűnést keltett az őszinteség, amellyel Bessenyey Zénó egy ülésen, ahol Szendy Károly polgármester elnökölt, feltűnő kijelentéseket tett a Rudasfürdő átalakításával kapcsolatban. „Amit a törökök óta végeztek Budapestnek ebben a legszebb és legértékesebb gőzfürdőjében, — mondta — az mind, rossz volt... Bessenyey kritikáját tetézte Lázár Ferenc felszólalása. Lázár Ferenc megkérdezte, vájjon nem, túl drága költségvetésel operál-e a főváros műszaki osztálya, amikor például 1800 pengőt állít be egyágyas szóba, bútorberendezésére és felszerelésére. Ezt Linalnél olcsóbban lehetne megrendelni. Kétágyas szoba berendezése 2700 pengő. Három egyszerű kádfürdő több mint 9000 pengőbe kerül. Úgy veszem észre — hangoztatta■ Lázár Ferenc, — hogy ezek a keretek irreálisak. Kérte a polgármestert, hogy szigorúbban nézesse meg a költségvetést. Nem kétséges, hogy Szendy Károly polgármester, aki minden fontosabb aktát szeméresen vizsgál felül, ezeknek a 'alóbaság-'címreméltó felszólalásoknak a, dolgában is meg fog tenni 'mindent :a város érdekeinek a megvédésére. estB. Nagy arányokat ölt Ekkor aztán olyan tőkések jelentkeztek, akiknek tulajdonképpen semmi közük nincs az építkezési szakmához, de azt sem ambicionálják tartósan, hogy háztulajdonosok legyenek. Beszélnek többek között egy Rákos nevű borkereskedőről, aki egymásután építtette a házakat és alighogy azok elkészültek, mindjárt tovább is adtak őket. Szinte legendás hírre tett szert a házépítkezések és továbbadások terén a szerencséskezű Ginzler Hermann kormánytanácsos, hogy csak a legnagyobbakat, legismertebbeket említsük. (Ginzler egyszersmind okleveles építészmérnök is.) Sokat beszélnek továbbá az egyetemi professzorról, aki szintén megsokszorozta vagyonát ilyen speku a bérházspekuláció ráziós bérházépítkezés révén. Listánk azonban korántsem teljes, hiszen a szakma legalaposabb ismerői legalább ötvenre teszik azoknak számát, akik ily módon konjunkturális vagyonokra, tettek szert, akik tehát a bankzárlatot követő évek új, keveset emlegetett milliomosai. Az adóhatóságok is érthetően, felfigyeltek erre az építkezéssel és bérházeladással kombinált vagyongyarapítási módra,, amelynek megvan a maga technikája. Amikor a házrészvénytársaságok adóztatását nem szorította meg a pénzügyi kormány, egyszerűbben, a részvénypakett vagy részvényutalvány átadásával lehetett lebonyolítani adásvételi üzleteket. Ma már azonban ez is valamivel körülményesebb. Végefelé közelednek az aranjuezi szép napok Minden konjunktúrának vége szakad egyszer. Most az a veszély fenyeget, hogy a spekulációs bérpalota-építkezések aranykora szűnik meg. A novemberi házbérnegyeddel kapcsolatban már lehetett látni a konjunktúra hanyatlásának bizonyos szimptómáit. A túlságosan magasra felsrófolt lakbérek mellett nem jelentkeztek lakók. Több bérpalota emeletei állanak ennek következtében üresen, főleg a városnak azon a részein, ahol a lakástúltermelés aránytalanul nagy a kereslethez képest. Ma már rájöttek a vállalkozók, hogy a középosztály adott kereseti, viszonyai mellett a lakbéreket tovább emelni nem, lehet, sőt inkább bérleszállításra van szükség a, modernebb kislakásoknál. Márpedig, ha csupán egyetlen évnegyedre elmarad a várt házbérjövedelem, felborul az egész kalkuláció- és kiadatlan lakásokkal nehéz eladni a friss , helyenként súlyos technikai hibákkal, nem mindig szolidan épült — bérpalotákat. A tavaszi építkezési kampányt kedvezőtlenül befolyásolja az a körülmény is, hogy számos építési anyag jelentősen megdrágult. Remélhetőleg csak átmenetileg magasabb az ára a téglának, ami ugyan nem döntő fontosságú bérházépítkezésnél, de mégis 5-7 százalékát teszi rendszerint a teljes költségnek. Egyes, a berendezéshez szükséges fémek ára duplájára emelekedett. Drágult a fa is, mert a cseh és román termelők árujuknak jó piacot találtak Angliában és csak magasabb összegért hajlandók szállítani a magyar piac részére. Az iparügyi minisztérium igen helyes szociálpolitikai intézkedései következtében végül ORMOS CIPŐK Budapest, Erzsébet Körút 54. sz. Telefon: 1-44-8-34. Budapest, Baross utca 66-68. sz. Telefon: 1-47- 21. Tagoknak:8 ezáalék engedmény! 3 A tőke mindig a legjobban jövedelmező befektetési módot keresi. Volt idő, mikor áru összehalmozása mutatkozott a legjobb befektetésnek, később a tőzsdén sokszorozták meg vagyonukat a spekulánsok, más időpontban ékszerek, brilliánsok felvásárlását, arany gyűjtését tartották a legkifizetődőbbnek. Aránylag kevesen voltak, akik változatlanul bíztak az ingatlan értékállandóságában és földbirtokot, telket, bérházat vettek. Néhány esztendővel ezelőtt Budapest rohamos fejlődésnek indult és a tényleges lakásszükségletnek megfelelően egyre-másra épültek a hatalmas bérpaloták, a családi házak, úgy a pesti, mint a budai oldalon. Az építkezési konjunktúrát kétségkívül nagy mértékben előmozdította a harmincéves adómentesség, majd a nyomába lépett és építési övezetekként változó mérvű rendkívüli, adómentesség is. Nem szabad végül elfeledkezni arról sem, hogy nagyobb vállalatok nyugdíjintézetei, elismert pénztárai mind tömegesebben földették vagyonuk egy részét bérházak építésébe, mert azoknak jövedelmezősége megfelelőnek bizonyult. Bérpaloták, háziúr nélkül Felismerte ezt a konjunktúrát néhány vállakozó is. Kiszámították, hogy a modern kislakásért elérhető aránylag magas bérek mellett az építkezésbe fektetett tőkék a bankbetét kamaténál jóval többet, annak, három - négyszeresétis meghozzák, sőt a szükséglet ilyen modern kislakásos házak iránt egyre fokozódik, úgyhogy tőkenyereségre is joggal lehet számítani. Talán nem is spekulációs szándék vezetett több építési vállalkozót, amikor az újlipótvárosban, a Margit-körúton, a Horthy Miklós út környékén és a város más, lendületesen fejlődő részein üres telkeket vagy régi házakat vásároltak össze és azokra hatalmas, modern bérpalotákat építettek. Elsősorban a vállalat, foglalkoztatását, új munkaalkalmak szerzését tartotta szem előtt több építész, köztük Szőke Imre, Gregersen Hugó, Mengl Ferenc, Will Géza, és még páran, amikor saját tőkével vagy pedig előnyösen szerzett kölcsönpénzből nagyarányú építkezésekbe kezdtek. Úgy jellemezhetnénk ezt a mozgalmat, hogy itt nem a tulajdonos volt az építtető, hanem az építész lett átmenetileg háziúr. Mikor aztán a ház elkészült, a lakásokat gyorsan bérbevették, tehát a befektetett tőke és a jövedelmezőség tekintetében semmi további rizikó nem volt, meglehetős haszonnal továbbadták a házat. Sokszor az építési vállalkozó egyetlen pillanatra sem szerepelt tulajdonoskép, hanem a kész házat úgy írták át a vevő, az új háztulajdonos nevére, mintha a telken még mindig a régi viskó állana, vagy talán az fent. Szép keresettel jutalmazta a felélénkülő vállalkozási kedvet a kereslet növekedése és a mutatkozó haszon újabb és újabb rétegeket kapcsolt be a spekulációs bérházépítkezésekbe, jelentősen emelkedtek a munkabérek is. Ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy tavaszra sokkal, kisebb arányú spekulációs házépítkezés várható, mint, az elmúlt esztendőben. Nem befolyásolja ugyan jelentősen az építkezéseket ez a drágulás, amelyek komoly tőkebefektetési célt szolgálnak, vagy nyugdíjalapok vagyonának konzerválásával kapcsolatosak. így a Weiss Maisfréd konszern egyszerre három házat épít a Margit-körúton, kettőt pedig a Margit-lúd pesti oldalánál. A nagy hasznot jelentő, spekulációs, enormus drága lakbérrel számoló és nem mindig közérdekű bérházépítkezések tempója azonban jóval lanyhább. A. Nagy György Leáldozóban a nagy spekulációs építkezési konjunktúra Mit ér Kohnerék évi 10.000 pengős nyugdíjígérete A Kohner Adolf cégnél volt a cégvezető Horváth Andor, aki 14.000 pengő nyugdíjat követel a felszámoló vállalattól. Három bírói fórum is foglalkozott az ügygyel, közben az OHB is, mint mellékbeavatkozó perbe lépett. A Kúria jogerősen havi 100 pengő nyugdíjat és megfelelő kamatot ítélt meg a cégvezetőnek. Kitűnt, hogy a Párkány Frigyes által képviselt Kohner-cég tulajdonosai 1924-ben arra kötelezték magukat, hogy a cégvezetőnek, bármikorkövekezzék be a nyugdíjazása, évi 10.000 effektív aranykorona -nyugdíjat, fizetnek. A cég közben kényszeregyességbe került. A cégvezető mindössze havi 200 pengőt kapott havi 833 pengő helyett. Az OHE szakértőjének a státus-összeállításából az derült ki, hogy a 100 százalékosan kielégítendő követelések számára csak 800.000 pengőt vettek számításba. E követelések közé sorolták az alkalmazotti illetményekett is. Meg kell most vizsgálni a Kúria, Tott-tanácsinak ítélete alapján, mennyi a cég nyugdíjterhe és a tartalékolt 800.000 pengő mennyiben bízja meg a felperes követelését. Azt is vizsgálat tárgyává teszi a bíróság, hogy báró Kohner Adolf, báró Kohner Willy, báró Kohner István alpereseknek van-e vagyonuk. Az ítélettel tehát csak egyelőre marasztalták el a Kohner-céget, a további bírói eljárástól függ, magasabb nyugdíjat kell-e fizetniök a volt cégvezetőjüknek. Erőteljes és fürge, meglepő felgyorsuló képesség, fogyasztás kb 8 liter, adó évi 60.MP. Győződjék meg róla! Főképviselőt: HAHR ARTHUR FSIA8 Budapest, VI., Andrássy út 10.