Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1938 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-12 / 1. szám

1938 január 12. Az életbiztosítás, mint takarékossági mód a belső tőkeképződés terén is figyelemreméltó Az életdíjtartalék két év alatt csaknem ötven százalékkal emelkedett A pénzpiac nehézségei, a gazdaság egész területén mutatkozó autarchikus törekvé­sek, deviza nehézségek és egyéb, a kül­földi kölcsönt korlátozó nehézségek, egyre fontosabbá teszik a belső tőkeképződést, amelynek növelésében részt vesznek az ösz­­szes intézmények és magánvállalatok. A belső tőkeképződés szolgálatában a legfontosabb szerep a bankbetéteknek és az életbiztosításnak jut. Mind a kettőnek az alapja a takarékosság. A bankbetét for­májában történő vagyongyűjtés a legsza­badabb pénzelhelyezési mód, viszont az élet­­biztosítás formákhoz, korhoz, a biztosított egészségi állapotához és kereseti viszonyai­hoz van kötve. Ennyi korlátozás ellenére mégis álandóan terjed népszerűsége, ami­nek az a magyarázata, hogy az előre meg­szabott tőke megtakarítására a biztosított magát kötelezi az egyforma díjrészletek befizetése tekintetében és hogy a tőke megtakarításában a korábbi el­halálozás sem gátolja meg, még akkor sem, ha a szerződés megkötése után csak egyetlen díjrészlet befizetésére maradt ideje. E kimutatásból azt látjuk, hogy — az életbiztosításnak is, a bankbetéteknek is bizonyos állandó szintet feltételezve — a tőkeképzés arányosan halad a két irányban. A bankbetétek emelkedése az előző évihez A bankbetétek tőkeképző mértékét a takarék- és a folyószámlabetétek minden­kori állománya mutatja, az életbiztosítás tőkeképző mértéke az életdíjtartalékok összegében jut kifejezésre, amely az élet­­biztosítási állomány mindenkori értékét jelöli meg. Ha egy 10.000 pengőre kötött életbiztosításnál a harmadik biztosítási év végén a matematikai díjtartalék 900 pengőt tesz ki, akkor a biztosítás értéke ez idő­pontban a 900 pengő díjtartalékkal egyenlő. Az életüzlet mai biztosított tőkeállo­mánya 700 millió pengő körül mozog. Ha a ma fennálló összes biz­tosítások díjait a kötvények lejáratáig mind befizetnék, úgy 20 éven belül az élet­­biztosítás 100 millió pengő megtakarított tőkét produkálna. Ez összegnek bizonyos időpontban lerögzített értékét az életdíj­tartalékok tőke összege adja, amely az uolsó három évben — a bankbetétekhez is arányítva — a következő változást mutatja: viszonyítva 1935-ben 107 millió pengőt, 1936-ban 90 millió pengőt tett ki, ugyan­akkor az életdíjtartalék 28.9 millió, illetve 26.8 millió pengővel gyarapodott. Az élet­­díjtartalék növekedése azonban jobb ered­ményt mutat a betétek emelkedésénél, mert a betétek átlagát az éledíjtartalék átlagá­hoz mérve, az arány 1934-ben 6.2 százalé­kot tesz ki, ami 1935-ben 7.2 százalék, 1936- ban 8.1 százalékra emelkedett. Az 1936. évi életbiztosítási válság okozta visszaesés csak az 1937. évi díjtartalékban jut kifejezésre, amennyiben az első évi díjakból a társasá­gok nem tartalékolnak, tehát 1936-ban az új produkció csökkenése még az ez évi díj­tartalékoknál nagyobb elváltozást nem mu­tathatott. Az életbiztosítás a tőkeképzésre szánt megtakarítások egy részét tagadhatatlanul leköti, az életbiztosítás azonban egyáltalában nem keresztezi a betétképződés útját, mert az életbiztosítás kényszerű takarékos­­sági eszközét olyan ügyfelek veszik igénybe, akik éppen a biztosításnak kény­szereszközei útján lépnek csak a takarékos­kodóknak ma már hatalmas táborába, egyébként nem tudnának ellentállni egyes fontos, mégis nélkülözhető létfenntartási cikk beszerzése vagy számos szórakozási és élvezeti lehetőség csábításának. A bank­betétekre vonatkozóan azonban ezek a biz­tosítási díjösszegek mindenképpen elveszett­nek tekinthetők. Az életbiztosítás intézménye tehát a tőkeképzésnek szempontjából is fontos nemzetgazdasági tényező lett s anélkül, hogy a bankbetétek fejlődésének menetét figyelemre érdemes módon hátrál­tatná, nagy lépésekkel halad ennek nyomá­ban, ami azt jelenti, hogy az életbiztosítás­nak fejlődési lehetősége ma már meg­haladta a betétképződés fejlődési lehető­ségét. Takarék- és folyószámla betét . . . Emelkedés az előző évihez mérten . . Életbiztosítási díjtartalék...................... Emelkedés az előző évihez mérten Az életdíjtartalék a betétnek százaléka 1934 években 2.018 — 124.5 6.2% 1935 1936 ezer pengőkben: 2.125.— 2.215.— 107.— 90.— 153.4 180.2 28.9 26.8 7.2% 8.1% MWMWfMMMWMMMNNMWMMWWMHWWMMMMMIMMMMMMMMIMMMMWWMWMMWMWMWWMMIMMMM Judik József és Quandt Richárd a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető­ségében Serbán Iván agrártanácsadó igazgatói kinevezése és új fontos munkaköre "A magyar pénzügyi és gazdasági élet oszlopa a Magyar Nemzeti Bank, amelynek elmúlt évi működéséről a február 7-re összehívott közgyűlés kapcsán rövidesen ismét összefoglaló képet kap a közvélemény. Imrédy Béla kvalitásai maradéktalanul érvényesül­nek az önálló magyar jegybank veze­tése tekintetében, de az eredményeket, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban is elért, kétségkívül csak olyan vezérkarral sikerült kimunkálnia Imrédynek, mint amilyen évek óta, fá­radhatatlanul, éjt és napot egybevető munkájával támogatja őt a feladatok megoldásában. Szinte kivétel nélkül tetterős fiatalok, kitűnően képzett, a mai komplikált és különleges feladatok megoldására felkészült szakemberek al­kotják ezt a vezérkart. Ebben a beosz­tásban szolgálja az ország pénzügyeit Baranyai Lipót, a Jegybank vezérigaz­gatója is. Szimpátiát keltett a legutóbbi főtanácsülésnek a határozata, amellyel Judik József dr. és Quandt Richárd igazgatóhelyeteseket igazgatókká ne­vezte ki és őket az üzletvezetőség tag­jaivá meghívta. Judik József dr. a budapesti egyetem magántanára, aki Navratil Ákos pro­fesszor egyik legtehetségesebb tanítvá­nyaként ismerkedett meg a pénzügyi és közgazdasági problémákkal. Már évek óta áll a Magyar Nemzeti Bank közgazdaságtudományi és statisztikai osztályának élén, főleg a devizagazdál­kodással kapcsolatban fejt ki tudomá­nyos és gyakorlati munkát. Quandt Richard a Pénzintézeti Köz­ponttól került át a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol mindenkor különleges és fontos munkakört látott el; nagy elismerést szerzett éles judiciumával, kiváló nyelvismereteivel, meggyőző tár­gyalási modorával, az eléje került pénz­ügyi problémák alapos ismeretével. A magyar pénzügyi delegációknak szinte állandó tagja és ebben a minőségében is szimpátiát élvez. A bankosztály ve­zetőjeként pedig állandó közvetlen ösz­­szeköttetésben van a magyar pénzügyi élet minden tényezőjével. Úgy Judik József, mint Quandt Richárd kimagas­lóan értékes tagjai a háborút járt fia­tal generációnak, akiket a közvetlen érintkezés baráti kapcsolata is predesz­tinál arra, hogy Imrédy Béla és Bara­nyai Lipót legszűkebb vezérkarához tartozzanak. Nem előlegezett bizalom, hanem a jól végzett munka részbeni honorálása tehát a főtanács rangemelő határozata Judikkal és Quandttal kap­csolatban. Még egy fontos kinevezés történik a Nemzeti Banknál. Serbán Iván dr. gazdasági főtanácsos, a Magyar Nem­zeti Bank agrártanácsadója kap igaz­gatói címet. Serbán a Külkereskedelmi Hivataltól került a Jegybankhoz és fia­tal kora ellenére olyan hatalmas köz­­gazdasági múlt áll a háta mögött, hogy szélesebb munkaköre az agrártársadal­mon kívül a merkantil- és pénzügyi szakemberek részéről is nagy szimpá­tiával találkozott. Serbán — hír sze­rint — az átszervezett és kibővített ha­táskörű közgazdasági osztály egyik ve­zetője lesz, a főtitkársággal kapcsola­tos munkakörök jórészét bízzák rá, te­hát azokkal kerül ismét kapcsolatba, akik a múltban már megtanulták be­csülni és méltányolni Serbán Iván sze­retetreméltó egyéniségét, hozzáértését s fáradhatatlan munkabírását. Magyar Acélárugyár Rt. Budapest, VI., Váci­ út 95. sz. Telefon: 2-923-17. Rugó-, autó-, motorkerékpár- és tömegárugyár.­­* Kovács-, prés- és húzómű, szerszám-, szerkezeti- és gyorsacél. *,* Kocsitengely, patkósarok, csizmapatkó, csigafúró szelep. Olcsó díjszabásával a MÁV győz a budapesti szomszédos forgalom utasaiért folytatott versenyben A MÁV legutóbbi beszámolójában Som Ottó elnök megállapította, hogy a városok közelében a helyközi személyforgalom emelkedik. Ez az örvendetes tény legjob­ban az ország legnagyobb városának, Budapest székesfővárosnak helyközi forgalmában domborodik ki, amely a fővároskörnyéki lakosságnak a fővárossal való szoros és állandó összeköttetésében a személyforga­lom lebonyolítását nem egyedül végzi, ha­nem ebben osztozik a társas gépkocsikkal, hajóvállalatokkal, a villamos- és helyi­érdekű vasutakkal. A közüzemű társas gépkocsik megálló­helyeinél, a villamos és helyiérdekű vas­utak végállomásain, a hajó- és vasúti állo­másokon állandóan hullámzik a környék­ről a fővárosba érkező, vagy munka vé­geztével oda visszatérő lakosság: a diá­kok, munkások, tisztviselők, különféle al­kalmazottak, a környéken lakó fővárosi iparosok, vállalkozók ezrei. Ebben a nagy iramban a legnagyobb teljesítményt a MÁV végzi,­­ amely a többi közlekedési vállalattal ered­ményesen fölvett verseny­­alapján csak néhány lakottabb közeli községből na­ponta­­a 15.000 embert szállít a fővá­rosba és vissza s ebben a néhány község­ben az évi utasforgalom az utolsó két év alatt 7.8 millió főről 9.1 millióra emelkedett és a következőképpen oszlott meg: Vasútállomás: A fel- és leszálló utasok száma 9,150.301 MÁV uta-Összesen: 7,829.90 A főváros környékén tehát a­sainak száma több mint 15 százalékkal emelkedett. Azt a sikert, amit a MÁV a többi köz­­lekedési vállalattal szemben elér, — elte­kintve a hajóvállalatokat, amelyek csak az év egy részében és inkább kirándulá­sok céljait szolgálják, — könnyen meg le­het érteni a díjtarifák összehasonlításá­ból. A villamos vasút, amely a főváros határain túl csak a közvetlen szomszédos néhány községig halad, a viteldíjak több­szörös emelése után a kisszakasz árát 8 fillérben, a rendes szakaszjegy árát 20 fillérben, a vonaljegy és átszállójegy árát 30, illetően 36 fillérben állapította meg, 8 óra előtt és visszautazásnál 14 óra után érvényes menettérti jegyet is ad 10 fil­lérért. Az autóbusz díjszabása ennél is magasabb. Ezzel szemben a helyiérdekű villamos­­vasutak, amelyek a környéki községekbe 30 kilométeres vonalat is befutnak, élénk versenyben állanak sok községben a MÁV- val s e két vállalat díjszabása és kedvez­ményes jegyeinek az ára a következőkép­pen alakul: Jegy neme: Távolság: Jegyára a MÁV-nál HÉV-nél Menettérti jegy 1—5 km 0.24 0.36—0.60 6-10 „ 0.44 0.74—1.26 11—15 „ 0.80 1.70 16—20 „ 1.20 2.10 Havi bérlet 1—10 km 7.80 12.—18.— 11—15 „ 10.80 20.— 16—20 „ 15.— 22.— Munkás jegy A MÁV viteldíjai valamennyi közlekedési vállalaténál jó­val olcsóbbak és ha bizonyos tekintetben nem olyan ké­nyelmesek a vasúti kocsik, mint a villa­mosok vagy autóbuszok, de lényegesen gyorsabban szállítják az utasokat kitűzött céljuk felé. Abban a versenyben tehát, amely a fő­városba özönlő utasközönség meghódításá­ban a MÁV-nak nyújtja a babért, a hasz­not nagy mértékben a közönség is húzza s ezzel magyarázható, hogy a főváros határain belül is, ahol nagyobb pálya­udvarok könnyen megközelíthetők, így Kelenföldről, Rákosról, Kőbányáról, Rá­kospalotáról, Újpestről, Pestszenterzsé­­betről, Pestszentlőrincről, tehát olyan he­lyekről, ahol minden utcasarkon kényel­mes villamosok, vagy autóbuszok állanak a közönség rendelkezésére, az utasok ezrei váltanak havi bérletet, vagy a villamos 40 filléres menettérti jegye helyett 24 filléres menettérti vasúti jegyet. Ha a MÁV még a közönség kényelmére, a túlzsúfoltság enyhítésére, a járatok sű­rítésére tenne intézkedéseket, a két év óta örvendetesen megindult helyközi for­galmat még jobban növelhetné. 1931­-ben 1986-ban Dunaharaszti 436.127 944.955 Dunakeszi—Alag 778.987 940.851 Gödöllő 480.718 494.782 Maglód 436.428 468.871 Rákoscsaba 775.940 876.925 Rákoshegy 733.395 747.243 Rákospalota—Újpest 1,327.017 1,543.942 Rákosliget 789.164 900.753 Rákoszentmihály 547 759 499.322 Üllő 349.636 416.048 Vác 552.768 599.763 Vecsés 622.021 716.846 6 napra 1—10 km 1.20 1.80­ 2.60 11-15 „ 1.60 3.50 16—20 „ 2.— 4.— Tanulójegy 1—10 km 2.10 4.­5.— 11—15 „ 3.— 7.— 16—20 „ 3.60 9.— Jh- i ■ —i—­ A MÁV versenytárgyalásai A magyar királyi államvasutak igazgató­sága 700 kg. természetes színű fényes tehén­­bőr, 2500 kg. fekete tehénbőr, 350 kg. termé­szetes színű tömb­öbör, 250 kg. talpbőr, 100 kg. természetes színű füvőbőr, 1000 kg. sö­tétbarna fényes tehénbő­r, 2290 darab külön­féle méretű Westinghouse gyorsfékhez való tömb­öbör és 3175 méter különféle szélességű és vastagságú géphajtószíj, 15.000 méter 78 cm széles kék pamutvászon, 12.300 kg. ólom­­cső, 1939. év február hó 28-ig szükséges 400.000 tekercs távirdal papírszalag, vas­­szürke gyapjútakarók szállítására, végül összegyűlt mintegy 140 g bőr és textilnil lá­dák eladására nyilvános pályázatot hirdet. A versenytárgyalásra vonatkozó szállítási feltételek és ajánlati árkimutatások a m. kir. áramvasutak igazgatósága III. osztályában (Budapest, VI., Andrássy­ út 75. III. 388) átvehetők.

Next