Lábbelikészítők Lapja, 1928 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1928-01-01 / 1. szám
4. oldal, kalmazott, akihez hasonló a rendelésre dolgozó kisiparosság anyaggal való ellátásának szempontjából kevés van az országban és akinek rövid működése beigazolta, hogy nem a tagok, hanem a korosztály anyagellátási politikája volt az oka, hogy szövetkezetünk üzleti élete a vezetőségek minden erőfeszítése dacára sem tudott fellendülni, akik egyre nagyobb aggodalomal néztek a szövetkezet jövő sorsa elé. A vezetőségek aggodalmát azonban elűzték az önálló vásárlás nyomán keletkezett eredmények és a hangulat az egész vonalon bizakodóvá vált, mert a szövetkezet üzleti forgalma egyre fokozódott és szeptemberben csak nem elérte az 1000 milliós forgalmat Hangsúlyoznom kell, tisztelt választmány, hogy ezt az örvendetes eredményt az IOKSz igazgatóságának jóindulatú anyagi és erkölcs támogatása nélkül nem lehetett volna elérnünk, de az IOKSz-nál olyan megértéssel és jóakarattal találkoztunk, amely ipartestületünket és országos szövetségünket soha el nev,a múló hálára kötelezi. Most éreztük csak át, hogy milyen áldás az az intézmény a szorongatott helyzeten jutott kézműiparosságra).. A korosztályi főnök úr és bevásárló azonban nem nézték jó szemmel az önálló bevásárlás révén bekövetkezett fellendülést, aminek okaira a későbbiek során fogok rámutatni és most csak azt jegyzem meg, hogy amidőn az önálló vásárlásokat megkezdtük, nyomban leszálltak az árakkal, noha a bőrárak ebben az időben felmentek, de 34 féle árut még így is olcsóban szerzett be szövetkezetünk a Bőrosztály árainál. Érthető tehát, hogy szövetkezetünk önálló vásárlásának sikerei nem érintették kellemesen a bőrosztályi főnök urat és a bevásárlót, akik mindent elkövettek, hogy szövetkezetünk bevásárlóját lehetetlenné tegyék. De azok a szakmai vezetők sem részesültek kíméletben, akik a bevásárlónak védelmére keltek, mert a Bőrosztály részéről munkát kapott egyének, a bőrosztályi főnök úr bizalmi emberének, a cipőosztály ügynökének szellemi vezérlete alatt förmedvényben támadtak reájuk. Szövetségünk elnökségét ez a kirohanás nem érte váratlanul, mert engem és Pintér elnök urat már régen figyelmeztetett egy illető, hogy a Borosztály főnökével és bevásárlójával meg fog gyűlni a bajunk, ha ragaszkodunk szövetkezetünk önálló vásárlásához, mert azok mindeit eszközt igénybe vesznek, hogy az önálló vásárlást lehetetlenné tegyék Jóakaratú figyelmeztetőnek az események sajnos mindenben igazolták. Dr. Kubinyi ipartestületi és szövetségi ügyész úr szintén figyelmeztetett, hogy legyek résen, mertay korosztályi főnök úrnak olyan kijelentéséről értesült, amely szerint le fogja törni azt az irányzatott, amelyet a szövetség és az ipartestület vezetőségei képviselnek, mert Matóca és társai 75 százalékig a kezében vannak. Tudomására hoztam az ügyész úrnak, hogy értesülése nem alaptalan, mivel én is ismerem a korosztályi főnök úr ezen szándékát, akinek a mai irányzat azért kellemetlen, mert igazi szövetkezet kiépítésén dolgozik, hogy tagjai olyan áron juthassanak anyagokhoz, mint amilyen árakon a bőrkiskereskedelem beszerzi. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a Bőrosztálytól függetlenül vásárol. Másrészt pedig azért haragszik a mai irányzatra, mert nem találta méltányosnak azt a kívánságát, hogy ipartestületi dissstaggá választassa, noha 20 milliós könyvtár szekrényt és 50 kötet könyvet ajánlott fel az ipartestület részére. A mai irányzat hálás elismeréssé adózik mindenkinek, aki a szakma Régi jónevű felsőrészkészítti üzememet újból üzembe helyeztem Bendzsel Károly Budapest, VIII., József körút 31/b. •Kölcsey u. 150. sorsának jobbra fordítását igyekszik elősegíteni és így nem az irányzat hibája, hogy a borosztályi főnök úr szerény óhaját a kecsegtető ajánlat dacára sem teljesíthette, amit az irányzat képviselői sajnálnak a legjobban. Tudomásunkra jutott tisztelt választmány, hogy a Bőrosztály előszeretettel vásárol egy olyan cégnél amelynek egyik viharos előéletű főnökével a bőrosztályi főnök úr társas viszonyban volt. Előzőleg külön-külön bőrüzletük volt Bátaszéken s, amidőn itt, mind a ketten megbuktak, társas üzletet nyitottak Szabadkán, ahol szintén megbuktak Ezt a ténykörülményt nem találták a mai irányzat képviseői jó ajánló levélnek az ipartestületi disztagságra és úgy akkorsem lettek volna abban a helyzetben,hogy az ipartestület elöljáróságának a megválasztásra vonatkozó ajánlatot tegyenek ha szövetkezetünk vásárlási akcióját nem igyekezett vollensu LABBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1928. január 1. iyezni. Az elmondottakból is világosan kitűnik, hogy kik és miért igyekeznek a szakmában békétlenséget szítani és a szakmai társadalomnak olyan elemeit maguk köré gyűjteni akik erre a csúnya szerepre vállalkoznak. A vezetőség minden tagja és a főváros cipésztársadalmának igen tekintélyes része át van hatva annak a tudatától, hogy a szakma sorsa a szövetkezeti eszme megvalósításán fordul meg, tehát létérdeke minden lábbelikészítő iparosnak a szövetkezet naggyá és hatalmassá fejlesztésén dolgozni. Hasson tehát oda a vezetőség, hogy a csoportok tagsága szívvel lélekkel álljon a szövetkezet mellé és ne engedje magát a vezetőségekre szórt rágalmaktól megtántorítani, hanem tartson ki szilárdul a szövetkezet mellett és a forgó toki szaporítása érdekében igyekezzék erejéhez mérten üzletrészeket váltani és anyag szükségleteit onnan beszerezni. Mert ez lesz a legcsattanósabb válasz arra a rombolási szándékra, amelyet a kibocsátott förmedvény elárult. A titkár előterjesztése után Pfeiffer Ferencz javaslatára egyhangúlag kimondatott, hogy Czikora János U9q€‹0p›zp3f eiujjuzs « ‹]am]ouA'3n odra való szereplése nem kívánatos és az elnökség utasítva lett az illetőt levélben erről értesíteni. Balogh Ernő és Lehner Attila társelnök, azon meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a förmedvényes „Nyílt levél“ egyetlen egy lábbelikészítő iparost sem tud megtéveszteni, mert a lábbelikészítő-ipa- rosság nem olyan rövidlátó ma már mint aminőnek azok tartják, akik ugratni szeretnék és rögtön észreveszi azt a tisztátalan szándékot, amellyel szétküldték és undorodva dobja el magától. Smotlák Simon ügyvezető elnök és Kneisz József teljesen osztják az előttük felszólalók nézetét, és csak azt sajnálják, hogy akadtak cipész iparosok, akik ily eléggé el nem ítélhető piszkolódáshoz a nevüket oda adták, amellyel úgy önmagukat mint az egész szakmát megbélyegezték. Ezután egyhangúlag kimondta a választmány, hogy a szövetkezet védelme és további fejlődésének biztosítása érdekében sorra felkeresi a csoportokat és a tagságot felvilágosítja a hallottakról. Húsz éveönálló Rádai cipőszalon átköltözés miatt átadó. Budapest, VIII. Rökk Szilárd ucca 17.