Lábbelikészítők Lapja, 1938 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
6. oldal. LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1938 JANUÁR HÓ Bornemisza Géza iparügyi miniszter üzenete a kézművesiparossághoz Az iparügyi miniszter a karácsonyi ünnepek alkalmával az ipartestületek Lapjában üzenetet intézett a magyar kézművesiparhoz. Kiemelte a mestervizsga intézményét, amelynek bevezetése nemcsak korszerű intézkedés, hanem helyesen alkalmazva egyúttal mérték is, amellyel csak azokat engedjük a kézművesipar védett területére, akik az önállósuláshoz megkívánt szaktudásról és felkészültségről, annak megvizsgálására hivatott bizottság előtt, tanúságot tesznek Gondoskodott a miniszter arról is, hogy a mestervizsga letétele megfelelő szakkönyvek kiadása és szaktanfolyamok felállításai révén megkönynyítessék. A miniszter intézkedései a korszerű iparosképzést célozzák. A magyar kézművesiparosságnak meg kell értenie az idők szavát, eredményesen kell bekapcsolódnia jó tudását fejlesztő tanfolyamokba. Az elharapódzott árrombolásról szólva az iparügyi miniszter többek között a következőket mondotta: az irreális ár nem csilik a munkavállalóra, hanem az egész iparra katasz-tormal felelünk is a címben feltett kérdésre. Senki józaneszű ember nem akar az országba egymillió pár lábbelit behozni, de még egyet sem. A magyar lábbelikészítő ipar olyan fejlett, olyan magas színvonalú, hogy semmiféle külföldi cipője az ország fogyasztó piacának nincsen szüksége. És azt is meg kell állapítani, hogy a harmincötezer főnyi lábbelikészítő kisiparosság olyan gondokkal küzd, hogy valóságos bűn és merénylet kihúzni alóla a gyékényt bármilyen cipőbehozatallal is. És mégis akadt egy társaság, amelyik egymillió pár cipő ,és csizma behozatalát kéri. Nem kevesebbet kérnek a kormánytól, mint hogy ennek a „csekély“ kis üzletnek a kiváltságát nekik adja. Ők pedig ezzel szemben ezt a nemzeti ajándékot nagy kegyesen hajlandók elfogadni. Természetesen Csehszlovákiából akarják a cipők és csizmák tömegét behozni az országba. A vakmerő ötletet a Magyar Földbérlők Szövetsége agyalta ki. Még arra sem érdemes ez a szörnyszülött gondolat, hogy komolyan tiltakozzunk ellene. Kérdezhetnénk, hogy mi köze a földbérlőknek a cipő és csizma behozatalhoz? Microfülig kihatású. A magyar ipar józan elemei sohasem feledkezhetnek el arról, hogy az iparosságnak kötelességei vannak az állammal, a társadalommal, a családjukkal szemben, amelynek eleget tenni nemcsak illő, hanem altetőpolgári kötelessége is. A középlejáratú hitelellátási szervezésével — mondotta a miniszter — lehetővé kívánom tenni, hogy a kézművesipari üzemek, amelyek ily kedvező hitel segítségével rentábilis működést fejthetnek ki, újult erővel kapcsolódhatnak be a nemzeti termelésbe. Végül az iparosság összetartozásáról szólva kifejtette a miniszter, hogy a helyesen gondolkodó iparostársadalomnak rá kell jönnie arra, hogy nem szabad minden bajnak orvoslását a kormányzattól várnia. Vannak kérdések és problémák, amelyek csak kortársi összefogással oldhatók meg. A törvényhozó akarata és az iparosság összefogása együttesen) lehet az a megtermékenyítő erő, amelynek a gazdasági jobblét a gyümölcséi nek kontárkodnak bele olyasmibe, amihez nem értenek? Persze úgy képzelik a dolgot, hogy valami zsíros kis kompenzációs üzlet kerekedne ki az egészből, különböző mezőgazdasági cikkek kivitele fejében szállítanák be vagonszámra a cipőt és a csizmát. A kormányzat az ilyen lehetetlen eszmékkel komolyan még csak nem is foglalkozik és meg vagyunk győződve arról, hogy még az aggodalom legkisebb árnyalatára sincs szükség. A Földbeértők Szövetkezete pedig maradjon a mezőgazdálkodásnál, hagyja békében az ország cipőellátását. Legfeljebb egy tanácsot adhatunk. Hogyha túlságosan magasnak tartják a belföldi cipő és csizma árát, ne akarják mindjárt a magyar kisiparosságot megfojtani. Ha már a kormányhoz fordultak, sürgessék inkább a bőrárak megvizsgálását, a bőrgyárak és cipőgyárak üzleti politikájának az ellenőrzését. Jobb bőrpolitika olcsóbb cipőt és csizmát jelentene. Ez megoldás, de a cipőbehozatal, a kisipar megfojtása, életveszélyes támadás volna a magyar ipar ellen. Ilyen lehetetlen terveknek nincs máshol a helye, csak a papírkosárban. A tudás fejlesztése nélkül nem boldogul ma az iparos! Cipésznek, felsőrészkészítőnek egyaránt nélkülözheteklen a Bodh-féle „Cipész-Káté és Szabász-Rajzkönyv“. — A kétkötetes szakkönyv 144 oldal terjedelemben, 102 ábrával könnyen érthető szöveg magyarázataival elősegít a mestervizsgára, isi. A szakmai továbbképzés ismereteinek a megszerzésére a legalkalmasabb. — ÁrP: 6 pengő. — Megrendelhetett Budapesti VII., Kerstész utca 50. III. 18. aj kiadónál és az Országos Szövetség irodájában Budapest, VII., Wesselényi, u. 17. X. Szegedi ipari vásár. A szegedi ipartestület vásárintéző bizottságának értesítése szerint az immár 10. évfordulójához érkezett Szegedi Ipari Vásárt az 1938. évben, május 26-ika és július 6-ika között tartja meg. Az intéző bizottság a közlés szerint különös gondot fordít a vásár kézművesipari jellegének a kidomborítására és arra, hogy a résztvevő kézművesiparosokat értékesítési lehetőségekhez juttassa. A vásáron részvételre 1938. február 15-ig jelentkezők a helydíjból 40százalék kedvezményben részesülnek. A részletek iránt érdeklődőknek a Szegedi Ipari Vásár intézőbizottsága (Ipartestület, Szeged) készséggel ad felvilágosításokat. A Budapesti i Kereskedelmi Akadémiai, V., Alkotmány utca 11. január 17-én nyitja meg új tanfolyamát 4-8 középiskolát végzettek részére. Tantárgyi k: könyvvitel (átíró módszerek, mérlegtan), levelezés, kereskedelmi ismeretek számtan, közgazdaságtan. Előadások hetenként négyszer este fél 7—háromnegyed 9-ig. Beírás d. e. 8—1-ig és d. u. fél 6-tól fél 8-ig. Nyomtatott tájékoztató a kapusnál is kapható díjtalanul. V., Alkotmány utca 11. Tel.: 1205—47. 8 millió dollárért rendel Szovjetoroszország csizmákat az USA-ban Newyorkiijelentés szerint Oroszország olyan óriási rendelést tett a csikágói, newyorki, bostoni és philadelfiai bőrgyártknak , mint amilyenre 1914 óta nem volt példa. A rendelés 15 millió négyzetláb cipőbőrről szól 8 millió dollár értékben. A szállításnak 4 hónap alatt kell megtörténnie készpénzfizetés mellett. Az erre vonatkozó üzleti tárgyalások már egy félévvel déelőtt megkezdődtek, de nehézségekbe ütköztek, mert a Szovjet hitelt kért, amit az amerikai pénzvilág megtagadott. A megvásárolt bőrből katonacipőket fognak készíteni, de ezeket megfelelő gépek hiányában nem Oroszországban, hanem ugyancsak Amerikában fogjákelőállítani. -^=»==»~ --—■===■== ■==|== |==4^l------=■ = Ki akar egymillió pár cipőt külföldről behozni?