Magyar Czipész-Ujság, 1892 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1892-10-01 / 1. szám

Előfizetési árak Egy negyed évre...............................................1 fit. Fél évre.......................................................... 2 „ Egész évre.........................................................4 „ Egyes szám ára 20 kr. MAGYAR CZIPÉSZ-ÚJSÁG barátja s téves értelmezés azt hinni, hogy a mester nem kívánja a segéd boldogulását a társadalomban. Amíg azonban a mester létfeltétele a versenyképes és olcsó áruk szállítása, a segéd ne követeljen tőle lehetetlenséget, mert ebben az esetben könnyen megfordulhat a dolog s a mester fog sztrájkolni a segédek és a nagyközönség, de inkább a segédek kárára. Óhajtásunk, hogy a segéd a mesterek ipartestületét ne tekintse ellenségének, hiszen abban, mint a békéltető bizottság tagjai maguk is képviselve vannak. Mi a mesterek és segédek közötti jó viszony szószólói leszünk mindig s figyelemmel fogjuk kisérni a békéltető bizottságok igazságos működését Az ipar praktikus oldalaira térve át, közölni fogjuk a bőrpiac heti árfolyamait, a czipészkellékek terén mutatkozó árhullámzásokat, különös tekintetet a hazai viszonyokra. Fel fogjuk tárni olvasóinknak a legjobb és a legolcsóbb bevásárlási forrásokat minden czipészeti kellékre nézve s azokról a mozgalmakról, melyek iparágunkban a külföldön is napirenden vannak mindig hiven számot fogunk adni. Végül nem fog hiányozni lapunk hasábjairól« szórakoztató rész sem. Elsősorban a czipészipar történetéből fogunk érdekes közleményeket közölni; hires czipészek és híressé vált czipőkről kellemes adomákat s apróságokat fogunk adni tárczáinkban s főfigyelmünket fogjuk forditani a hazafias nemzeti ügyekre is, mert iparszakmánk tradíciója a hazafiság. Lapunk mindenféle szakszerű értekezésre nyitva állandó készséggel szolgál felvilágosítást. szaktársainknak minden szakbavágó kérdésre. Ezek azok, amiket figyelmetekbe akartunk ajánlani tisztelt szaktársak, midőn újjáalakult lapunkat nektek bemutatjuk. Lapozzátok át e hasábokat s győződjetek meg róla, hogy a legjobb, leghűbb barát kopogtatott be hozzátok s kérjük bizalmatokat, mert e lap érdeke a magyar czipészipar érdeke ! És most bizalommal várjuk a válaszokat, azzal a jóleső bizalommal, melyet becsületesen teljesített, kötelesség ad az embernek. Ajánljuk lapunkat minden nemesen gondolkodó czipésziparos figyelmébe. A szerkesztőség. A magyar bőripar Magyarország iparosainak legelsősorban arra van szükségük, hogy hivatásuk tudatára ébredjenek. Az iparos osztály nemcsak számban, de súlyban és hatásában is a legtekintélyesebbek egyike.És sem az önnálló iparosnak, sem az ipari alkalmazottnak nem szabad magában puszta gépet látnia, csak arra hivatva, hogy dolgozzék. Nálunk az iparosokra nemzeti hivatás is vár. A közgazdaságban a nagy urak hiába csinálnak jó politikát, ha az iparos osztály nem segít. Szeretjük úgy nevezni hazánkat, hogy a második Kánaán, megáldva a természet minden bőségével. És elnézzük mégis, hogy gazdag termelésünk nyersanyagait, a külföld ipari szorgalma fordítja a maga hasznára. Millió ember megélhetne Magyarországban, ha itt maradna a mi iparosaink, a mi munkásaink kezén az a különbség, amely a tőlünk kivitt nyersanyagok értékesítési ára és a kész gyártmány visszaszerzési ára közt fennforog.. A véletlen különös rendelése, hogy ez a lap ugyanbban az időpontban kezdi meg évi pályatörését, amikor a nemzet Kossuth Lajos 90-ik születésnapját ünnepli. Ez a férfiú, aki úgyszólva egy bölcsőben ringott a századdal, a negyvenes években intette, tanította az országot, hogy éljen okosan a maga javaival és ne váljék eszközzé, amelyet a külföld élelmessége kiaknáz. Az ágyudörej ezt a szót akkor csakhamar túlharsogta. De most békén élünk és szabadon. A politika nem izgat: ráérünk gondolkozni azon, mi az útja, módja hogy a magyar iparos jólétben, tanultságban és munkában odaemelkedjék, ahol a nyugati államok iparosai állanak. Fejlődésképesebb iparág kevés van Magyarországban, mint a bőripar. Terményei nagy mennyiségben és kitűnő fajokban állanak rendelkezésre kapcsolatban Magyarország kiterjedt állattenyésztésével. Csak az a baj, hogy a bőrfeldolgozás sok kívánnivalót hagy fenn, czipész iparosainknak is tehát sűrűn kell a külföldihez nyúlniok és a közönség ízlése gyakorta sajnosan hajlik a külföldi felé. Pedig ez drága. Ezért él nálunk olyan nehezen a kisiparos, meg a hivatalnok. Ha a bőripari termékek forgalmi adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy bár bőriparunk saját szükségletünket se képes szerezni, mégis nagyon sok nyers bőrt is hozunk be. Ez onnan ered, hogy csekély húsfogyasztásunk következtében élő alakban szállítjuk ki az állatokat; a bőrt azután drágán viszszavásároljuk. Ha sün volna nálunk a népesség és sok az iparos, ez is nyomban megfordulna. Ausztriából kerül vissza hozzánk a legtöbb marhabőr, a borjú — juh — és kecskebőr legkivált Szerbiából jön és ugyaninnen, valamint Bulgáriából és Kelet-Ruméliából szállítják a bárány és gödülyebőrt. Gyakran lesz még alkalmunk foglalkozni ezzel a kérdéssel. Itt most még csak a legújabb adatokkal akarjuk megvilágítani bőrben és bőrárakban való külforgalmi viszonyainkat Az országos statisztikai hivatal augusztus 20-án tette közzé az 1891-ik évre vonatkozó kiviteli és beviteli adatokat terjedelmes kötetben. Ha ez adatok végeredményeit levonjuk, a bőripar dolgában a következő képet nyerjük. Kiviláglik ez adatokból, hogy a felölelt áru csoportokban csak kettőnél mutatkozik kiviteli többlet. A többinél lényegesen nagyobb a behozatal és pedig hat csoportnál több, mint 14 millióval. A czipésziparosokat bizonyára meg fogja lepni ez adatok tanulsága. Ők is vonják le belőle a következtetést. E lapok állandó gondja lesz, hogy a szakiparosok számára a nemzeti munka térfoglalásának gyarapításában az utat kijelölje. Behozatal Kivitel Különbség 1 Talpbőr 0.526 000 1.999.000—5 227 000 frt Felsőbőr .4 140 000 1.097.000—3 043.000 „ Bélésbőr 200.000 224.000 24.000 „ Kordován és Szattyánbőr 57.000 195 000 138.000 „ Fénymázosbőr 369.000 21.000— 348 000 „ Bagariabőr 453 000 176.000— 278.000 „ Szijbőr 277.000 53.000— 224.000 „ Czipők és czizmák 6 44. 000 1.270.000—5.177.000 „