Magyar Czipész-Ujság, 1901 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1901-06-01 / 11. szám
2 MAGYAR CZIPÉSZ-UJSÁG. 1901. végünknek a gyomra emésztheti meg. Az exportálás tehát úgy fog történni, a mint azt mondottuk és mi czipészek örülhetünk, hogy „Turul“ újabb árucsarnokokat nem nyithat. Nekünk czipészeknek ugyan már az is nagy erkölcsi elégtétel, hogy szégyenszemre le kellett szedni a „Turul“ táblákat az árucsarnokok ajtóiról ; és hogy a magyar közönség tudomást vett, micsoda turulmadarakkal van dolga; de ne higyje sem a „Turul“ társaság, sem pedig azok, akiknek köszönhetjük, hogy ezt a vállalatot kiirtásunkra állami segélylyel ide telepítették, hogy mi a harczot abbahagyjuk. Résen leszünk mindig és úgy mint most lerántjuk a leplet a machinacziókról. És hogy olyanok ezután is lesznek, arról eleve is meg vagyunk győződve. sront a mellékletünk magyarázata. Jelen divatmellékletünk egy angol kivágott férfi czipőt ábrázol divatos fűződíszszel. Igen szép nyári czipő. Szabásmintáját legközelebb közöljük. Irfiként tartható távol az izzadság a felső bőrtől? Ez elsősorban akként lehetséges, hogy a felsőbőr és bélés között lag oldalbőrt (überstem) teszünk ; a lag megakadályozza, hogy az izzadság a felső bőrhöz jusson. Azonkívül lehet úgynevezett izzadságos lapokat alkalmazni, ami különösen serró és timsós bőröknél nagyon jól szolgálják a mondott czélt. Lehet azonban következőleg is czélt érni: Veszünk egy negyed font fehér parafint, amit egy bádog dobozban egy fél liter benzinnel összekeverünk. E keveréket beállítjuk egy fazék forrásban levő vízbe, amidőn is a parafin feloldódik. Ha a parafin feloldódott, kivesszük a dobozt a vízből, a vegyüléket jól felkavarjuk és akkor kész a használatra. A felhasználandó béléseket e folyadékkal megitatjuk, a levegőn megszárítjuk, aztán egy alkalmas eszközzel kisimítjuk és aztán a szükséghez mérten felhasználjuk. Ezzel a folyadékkal viselt czipőt is lehet bekenni, ami vízhatlanná teszi őket, azonkívül lehet posztó, vagy szövetet is vízmentessé tenni vele. A czipő viselésénél a benzin elillan és a parafint mint könnyű, vízmentes felületet otthagyja, amely folyékony állapotban a bőr likacsait eldugaszolja. Ha e folyadékhoz egy kis tiszta méhviaszkot teszünk, akkor ellentállóbb és tartósabb lesz, túl sokat azonban nem, mert akkor a bélés megkeményedik. Megjegyzendő még, hogy ennél a tűzveszélyes módszernél óvakodni kell, nyitott, esetleg lánggal égő tűztől. A folyadék megőrzése egy jól bedugaszolható üvegben történhetik, ahova természetes még folyós állapotában öltjük, mire kihűl és megvastagszik. Ha megint használni akarjuk, az üveget forró vízbe állítjuk és miután a keverék ismét folyóssá lett, jól felrázzuk. fi láb belső bütykéről. Minden embernél a lábnak ama része, ahol az első lábközépcsont a nagy ujj hátsó csontrészével érintkezik, kissebb vagy nagyobb mértékben erősen ki van fejlődve és ezt a helyet a láb bütykének (Ballen) nevezzük. Ez a bütyök a lábbeli készítésénél igen nagy szerepet játszik, sokkal nagyobbat, mint azt némely czipész gondolja. A czipőnek kifelé való lépése és a felső bőrnek repedése a belső oldalon két olyan baj, amely attól származik, hogy a bütyök tulajdonságait a czipő készítésénél nem veszszük tekintetbe. Ezek a bajok aztán a czipő viselőjének — főleg kezdetben kellemetlenséget okoznak, a. m. fájdalmat a bütyökben égést a talpon stb. Szükséges tehát, hogy a bütyök, épp úgy a mint a lábon alakult, a kaptán is kitüntetve legyen és pedig nemcsak oldalt, hanem a talp alatt is, hogy aztán a bütyök a czipőben mindjárt kezdetben megtalálja a maga helyét. Hogy ezen állítás helyességéről meggyőződjünk, csak egy viselt czipőt kell elővennünk és abban azonnal megérezzük a kezünkkel, hogy a bütyök a talpbélésen bemélyedés által helyet szorított magának, amelybe épen beleillik. Ez a kitaposás azonban a lábnak nagy fájdalmat okoz, amint az könnyen képzelhető és azért nagyon helyénvalónak találjuk, hogy a bütyöknek a maga helyét már a czipő készítésénél csináljuk meg. • De most a második, fölötte fontos körülményhez jutunk, hogy t. i. a csizma, ha a bütyök a kaptán nincs tekintetbe véve — változásokon megy keresztül, mert a bütyök, illetve a láb, menés közben mindig azon törekszik, hogy a csizmának a maga alakját adja. Tegyük fel, a talpbélés a czipő belsejében sima felületet képez, mert a bütyök a kaptatalpon lett kitüntetve. Ezen a teljesen sima felületen a láb épen úgy áll, mint pl. az asztalon, t. i. belül túl magasan a kaloldalhoz képest. A következménye ennek az, hogy a láb kifelé csúszik és a czipő hosszabb viselésénél azt idézi elő, hogy a czipő kifelé taposódik. Ha a bütyköt a kaptatalpon alkalmaz,ták volna, akkor a talpbélésen a belső oldalon mélyedés lett volna, a láb belülről mélyebben feküdt volna és a czipőnek kifelé taposása nem jött volna létre. Éppen úgy vagyunk vele, ha a bütyök oldalt vétetik tekintetbe. A bütyök a belső oldal felé is egy kis mélyedést kíván magának. Ha az nincs meg, akkor az egész láb kifelé nyomul és ez a körülmény aztán különösen a kifelé való taposást okozza. Azért a bütyköt a kapta felszerelésénél pontosan ki kell tüntetni, mégpedig úgy a belső oldalon mint a talpon. A másik baj a melyről beszéltem, a felső bőrnek letaposása, repedése a belső bütyöknél. Egy baj, amelyről már igen sokat értekeztek a szaklapok. Mindenféle módszert ajánlanak ellene, mint erős überszemmel, vagy hogy a brandtalpat szélesebbre hagyjuk és hogy a kapta széle körül felfelé ványoljuk stb. * Ezek azonban mind csak holmi apró flaszterek, a valódi okát a bajnak ezzel nem tudják meg. Az egyetlen igazi szer itt is a bütyöknek pontos kitüntetése a kaptán. Hogy ezt megértsük, az ember járását kell szemünk elé képzelni és továbbá mennyire vétetik igénybe a czipő, illetve a felső bőr a bütyök helyén a járásnál. A járásnál az egyik lábat előre hajtjuk, e közben a másik